Sokan ismerjük a Szent Ceciliát ábrázoló fekvő márványszobrot, akit a hagyomány szerint Pascalis pápa ebben a helyzetben látott, miután a szűz maga mutatta meg a pápának, hol van a sírja 1599-ben.
Az irodalmi szövegek fiatal leányként mutatják be Cecíliát, akiben a nemesi származás, a testi szépség és a Krisztusnak elkötelezett szűzi erény szokatlan harmóniában találkozott. Hitének jeleként arannyal átszőtt ruhája alatt durva szőrből készült ciliciumot (vezeklőövet) hordott. Szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják Valerianushoz, s e tervet Cecília az akkori szokások szerint nem változtathatta meg. Így a családja rangjához illően készült a házasságra. Amikor kettesben maradt férjével, föltárta előtte a elkötelezettsége titkát: egy angyal őrzi féltékenyen teste szűzi tisztaságát, vagyis nem élhetnek házaséletet. A pogány Valerianus egy föltétellel fogadta el Cecília feltételeit, ha ő is meglátja azt a bizonyos angyalt. Ám megfenyegette Cecíliát, hogy ha ez valótlanság, akkor kibúvó hazugságáért megöli. Cecília erre azt válaszolta: megláthatod az őrző angyalomat, ha megkeresztelkedsz! Valerianus teljesítette e föltételt. és valóban meglátta felesége őrző angyalát, aki liliomból és rózsából – a szüzesség és a vértanúság jelei – font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. Épp ekkor lépett az ifjú házasok szobájába Valériánusz öccse Tiburtiusz (Tibor), aki elcsodálkozott a helységet átható csodás illaton. Elmagyarázták neki, hogy egy angyal járt náluk és neki magának is van őrangyala, azonban csak akkor láthatja, ha megkeresztelkedik. Így Cecilia sógora is a megvetett keresztények közé lépett és meglátta angyalát.
Hamarosan azonban bevádolták őket keresztény voltuk miatt és vértanúságot szenvedett a két fivér. És szerettei eltemetése után hamarosan Cecília is bíró előtt állt. A gyenge szűz a per folyamán olyan bátorságot tanúsított, és olyan meggyőződéssel védte a hitét, hogy a hallgatóságból százan keresztényekké lettek. Amikor újra meg újra felszólították Ceciliát, hogy tagadja meg a hitét, ő bátran így felelt: ,,Ti kínpadra vonjátok a gonosztevőket, hogy vallják be az igazat, tőlünk pedig épp az ellenkezőjét követelitek, a hazugságot, hogy kegyelmet adjatok. Csakhogy meghalni az igazságért a legszebb győzelem!'' A prefektus kerülni akarta a szép Cecilia nyilvános kivégzését, ezért megparancsolta, hogy Cecília házának fürdőjét fűtsék annyira fel, hogy az oda bezárt szűz megfulladjon. Ám csodás módon életben maradt. Ezt követően karddal akarták lefejezni, de három csapással sem tudta hóhér lefejezni Cecíliát. Erre, megsebesítve hagyta ott fekvő áldozatát, aki egyik kezén

egy-, a másik kezén három ujjával jelzi a Szentháromság dicsőségét! Így találták meg szarkofágjában, és e látvány alapján készült el, Stefano Maderno remek szobra.
Cecília a középkor vége felé került a 14 Se-gítő Szent sorába, s egy egészen ártatlan fordítási hiba következtében – mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az

orgonán –, lett a szent zene védőszentje.
Férje, Valeriánusz és sógora Tiburtiusz (Tibor) is hősies vértanúságot szenvedtek Krisztusért!
Cecíliát a 6. században vették fel a szentmise római kánonjába és ünnepét már 545-ben is november 22-én ülték Rómában.