Azt mondják a hatalmasok,
hogy egy embernek hat alma sok.
És ez hatalmas ok,
mert a polgárok hatalma sok.
Kardvívó győzött tussal,
nevét írták vörös tussal.
Lezuhanyzott meleg tussal,
karnagy várta hangos tussal.
Mentő-mentében botlott meg a hős mentő,
hazafelé mentében.
Szövődében kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Ádám így szólt:
Kertedben Uram, minden bőséges és egész,
az én egész-ségem mégis felemás.
Válaszként a Teremtő, feleséget teremt Ő.
Ádám boldog ugyan, de csak kimondja:
Jó a feleség, de csak fele-ség, kettő lenne egész-ség!
Így lett Ádám baja s vétke, örök elégedetlensége.