Lyukas zászló III.
okt. 21, 2015 | Blog, Molnár Tibor cikke (részlet)
Emlékezünk, de továbbra is keressük a válaszokat: HOGYAN LÉTEZIK, hogy
Az 1956. április 4-i díszszemlén meneteltek a kék, és a zöld ávó egységei is, amelytől oly sokan, jogosan rettegtek. Önök elgondolkoztak-e már azon, miként lehet, hogy ez a rettegett erőszakszervezet, szinte néhány nap alatt összeomlott? Elgondolkodtak-e már azon, hogy miközben a forradalom kultikus helyeket teremtett, mint a Corvin köz, a Tűzoltó utca, a Maros utca, vagy akár a Baross tér és a Kilián laktanya épülete is, de az Andrássy út 60 (vagy, ahogy 1956-ban nevezték, Magyar Ifjúság útja) például sértetlen maradt, miként a Belügyminisztérium épülete is. (Alább a Belügyminisztérium épülete 1951-ben, ahol a daráló is működött! /a szerk./)
Hogy létezik az, hogy a budapesti pártbizottság épületét a Köztársaság téren megrohamozták, de ugyanakkor az Akadémia utcai pártközpont sértetlen maradt? Ami pedig teljesen érthetetlen, hogy a magyar nép által annyira gyűlölt vezetők 1956-ban egytől-egyig sértetlenek maradtak? A Corvin-közben kialakult egy nagyon kemény mag, akik szinte az utolsó csepp vérükig védték állásaikat, azonban ha valaki egy kicsit is ismeri a hely fekvését anno, akkor pontosan tudhatja, hogy stratégiailag teljesen védhetetlen volt, ezért a felkelők a lehetetlenre vállalkoztak, úgy, hogy a közelben semmilyen olyan objektum nem volt, ami miatt ott kellett kialakítani állásukat. A Blaha Lujza téren lévő, úgynevezett Szabad Nép Székház sokkal fontosabb volt, amelyet ugyan elfoglaltak a felkelők, de ez mégsem vált olyan kultikus hellyé, mint a Corvin-köz. A Kilián laktanya sem volt olyan fontos laktanya, amely indokolttá tette volna elfoglalását, hiszen ott csak „lapátos katonák” voltak elszállásolva. A Széna tér hadszíntérré tétele már stratégiailag fontos volt, mert ezzel kézben lehetett tartani Buda egy részét, de itt ismét fel kell, tegyek egy kérdést: a Móricz Zsigmond körtéren folytak harcok, de az onnan egy kőhajításra lévő Hadik laktanyát a Bartók Béla úton (amely egyben a Katonapolitika központja volt) mégsem foglalták el a forradalmárok. Miért? Az első néhány nap után a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium néhány prominense meg tudott szökni a Szovjetunióba, de ismert volt, hogy a Beloiannisz utca – Szalay utca – Néphadsereg utca által határolt részen rengeteg magas beosztású honvédtisztnek, ávós tisztnek, belügyi dolgozónak volt lakása, de a szovjetek által lakott objektumokat sem érte semmiféle támadás. Pontosan ismert volt a Pasaréten lévő villák és azok lakóinak névsora is. Igaz, féltek a forradalom napjai alatt, de sértetlenül megúszták az egészet.
Nos? (Alább, lásd a Corvin köz 56-os képeit!)
