Az üzenetek Mária-tisztelete 1
Mária részéről közbenjárást, kegyelemközvetítést tapasztalunk. Ez azonban nemcsak a Szűzanyára jellemző: néhány erősebb, de a kontextusban helyesnek bizonyuló kifejezés előfordul annak érzékeltetésére, hogy az üdvösség művének kiterjesztésében minden kereszténynek feladata van (ld.: 6.4.5), mert a keresztség szentségének elnyerése Krisztus társörököseivé tett bennünket (vö. Róm 8,17 és Gal 4,5), az isteni élet részeseivé lettünk, s az istengyermekség méltóságából való részesedés mellett részesültünk Krisztus küldetéséből is, melyet actio-val és passio-val egyaránt teljesítünk.
A Lelki Naplóban többször is szó esik a Szeretetlángról, mint kegyelmi hatásról. A kifejezés szokatlan, de nem mond ellent a kegyelemtanban foglaltaknak. A Mária általi kegyelemközvetítés egyik legismertebb biblikus példája a Lukács evangéliuma által rögzített Visitatio eseménye (vö. Lk 1, 39-45), melyben szintén egyfajta kegyelmi hatással találkozunk. Isten Anyja méhében hordozza az Üdvözítőt, s a Kegyelemmel Teljes köszöntésére «örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel» (Lk 1,41). Istentől eredő, Mária aktív közreműködése által közvetített kegyelemről van szó, melyben Keresztelő János és anyja részesül. Nemcsak a kegyelem átadásával találkozunk itt, hanem annak hatásával is, mely gyümölcseiben is megnyilvánul (itt: az örömben; vö. Lk 1,41 és 44; lásd még: Gal 5,22).
Közös vonás még a legismertebb látomásokkal (leginkább Fatimával), hogy Mária aggodalmát fejezi ki a bekövetkező katasztrófák miatt (vö. II/93), melyekbe a bűnök sodorják az emberiséget (erről lásd még: 6.4.11). Ez azonban egyfelől nem ölt olyan színezetet, melyben a kataklizma hangsúlyozása Húsvét reménységét háttérbe szorítaná, másfelől pedig - mint a fatimai titkok esetében is - a Szűzanya nem egyszerűen „bejelent” valamilyen visszafordíthatatlanul bekövetkező katasztrófát, hanem megoldást, kiutat is mutat: a megtérés által mindez megelőzhető. Az Erzsébet asszony által kapott üzenetekben Mária nem támaszt alá konkrét adatokkal semmiféle eljövendő katasztrófát, de tömeges elkárhozásról beszél (vö. I/64.112; III/123). Fontos azonban, hogy mindez megelőzhető az Istenhez térés által, melyben a fent már említett aszketikai gyakorlatok is segítenek. Mária tehát „vészelhárítóként” üzen és mutatja meg anyai gondoskodását. A Naplóban a megtérés kerül előtérbe, s az üzenetek előre jelzik, hogy látványos csodákat ne várjunk, mert a változások a szívek mélyén következnek majd be (vö. I/39; I/58; I/85; I/116; II/18; II/93; III/140).
Lábjegyzet: Mária édesanyai szeretetének része a gyermekeiért való aggódás. Ezt a mélységes aggodalmat nemegyszer érezteti Erzsébet asszonnyal is. Ezeknek az érzelmi tényezőknek az „átvitele”, a zarándok Egyház tagjai által történő megjelenítése vagy a bennük való éreztetése a misztikában nem ritka jelenség (Vö. Tanquerey A., A tökletes élet, nnr. 168-176). Konkrétan meg kell említenünk Máriának a családok krízise és széthullása kapcsán érzett aggodalmát, melyet Erzsébet asszonnyal oszt meg és éreztet: III/140.
(/6.4.10. A mediatio és az intercessio kérdése/ LN 419-420)
