A családi engesztelés 1
Szűzanya szavai: "Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem aján-lotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37)
Kármelita kislányom! Általad kívánom nyilvánosságra hozni Anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásom mindenek előtt hozzátok intézem és veletek összefogva akarom a világot megmenteni! /.../ Együtt érző szíved szeretete az, mely érdemessé tesz Szeretetlángom továbbadására és mind, aki Velem érez /alkalmassá válik/ e a nagy kegyelem befogadására, mellyel a lelkeket megmentjük az örök kárhozattól. (III/140) Nagy bánatom van országom felett. A családok, ó a magyar csalá-dok szétszórva, mintha lelkük nem volna halhatatlan úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, hogy terjedjen mint futó tűz. Legyetek áldozatosak, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Rajtatok múlik, segítsetek Nekem, hogy a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét közös erővel vissza tarthassuk!(I/92)
Leányom azt kérem tőled, hogy csütörtökön és pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiam. Az engesztelés módja a családokban történ-jék. Az egy órai időt − amit az engesztelésre fordítotok −, lelki olvas-mánnyal kezdjétek áhítatos összeszedettségben. Az ájtatosságot, a szent-olvasó vagy más imádsággal folytassátok! Az engesztelést /legalább/ ketten-hárman végezzétek, mert ahol ketten vagy hárman összejöttök ott van az én Szent Fiam. Az Ő kérésére ötszöri keresztvetéssel kezdjétek meg, mely közben ajánljátok magatokat Szent Fiam Sebei által az Örök Atyának. Az engesztelő ájtatosságot így is fejezzétek be! Ezt napközben is végezzétek, mert ez Szent Fiam által közelebb visz benneteket az Örök Atyához, s szívetek megtelik kegyelemmel. A kegyelemteljes Láng-gal, melyet Szívemből adtam nektek szívről-szívre járva gyújtsátok meg /mindenkiét/ az egész országban, /mert/ ez lesz a csoda mely tüzet fog és a Sátánt megvakítja. Ez az összetartó szeretettüze melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által kérhettek. (I/38)
Én, az Irgalmasság Anyja, kegyelmeim kiválóságát ruháztam rád, Szeretetlángom továbbadását. Miért éppen rád? Elmondom. Nézd, leányom, te is sokgyermekes családanya vagy, ismered a csalá-di élet sok búját, fájdalmát, saját gyermekeiden keresztül. Tudom, sokszor roskadoztál a megpróbál-tatások keresztje alatt, sok fájdal-mad volt és van is gyermekeidben. Ezeknek elviselése érdemszerző neked és minden édesanyának. A tapasztalatok, melyeket Isten ren-deléséből átéltél, nem hiábavalók, ezeket méltattam Én is. Tudom, te megértesz Engem, azért osztottam meg veled anyai Szívem. Ilyen az Én fájdalmam is, mint a tied. Országomban sok ilyen család van, kik igen közömbösek. Ezeket és a többieket fel akarom melegíteni Szívem Szeretetlángjával. Te, ezt látom, nagyon jól megérted, hiszen benne élsz, azért Velem érzel, Velem aggódsz. Látod, azért adtam át neked elsőnek kegyelmeim bőségét. Egy anya tud csak igazán együtt érezni Velem, ki a családoknak ismeri ezernyi gondjának sok-sok árnyalatát, és Velem együtt gyógyítgatja is azt. Jaj, a lelkek elvesztése miatt gyötrő, kínzó fájdalmaim vannak! Leánykám, szenvedj Velem! Én igazán Fájdalmas Anya vagyok. Úgy szenvedek lelketek elvesztése miatt, mikor látom Szent Fiam hiábavaló szenvedését! Ne sajnálj te semmi fáradságot, légy szenvedéseimnek örök segítőtársa! Ezt kérem tőled. (II/26-27)
A sátán munkája szédítő iramban söpri a lelkeket. Miért nem igye-keztek ezt minden erőtökkel, minél előbb megakadályozni? Szükségem van a ti erőtökre, emészti lelkemet a sok fájdalom, mert látnom kell a sok lélek elkárhozását. (I/64)
.jpg)
Anya vagy te is, és Én anyai Szívem ten-gernyi bánatát és szen-vedését megosztom ve-led. Tudom, te átérzed anyai fájdalmamat. Gondold el, ha hat gyer-meked elkárhozna, mily fájdalmad lenne miat-tuk! És Én? Ó, gyötrel-meim, melyekkel lát-nom kell, amikor a sok lélek a pokolba szédül! Segíts, kislányom, gyermekem!” (II/50) 
