A Hajnal Szép Sugara

340. Tévedésben él az aki úgy véli, hogy valamiféle jóságos semmittevésben 'kivárhatja az üdvösséget'. Írva van ugyanis: „Áldozat nélkül nincs üdvösség!”
341. Nem a bűnök sokasága dönti kárhozatba a lelket, hanem a konok akarat!
342. Az általános istentelenség hozza a világra a csapásokat és Isten büntetését! (Don Bosco)
343. Kinek az élet csak „könnyed játék”, annak a halál „nehéz küzdelem” leend! (H 413)
344. Az 'emberiség' fogalma alatt, nem csupán a ma élőket kell értenünk, de hármas egységet. A Küzdő- (a ma élők „zarándok egyháza”), a Szenvedő- (az üdvösség várományosai a tisztítóhelyen) és a Megdicsőült egyház (az üdvözültek serege). A megdicsőültek, adhatnak (továbbíthatnak) és kérhetjük közbenjárásukat. A tisztítótűzben lévők nem tehetnek magukért semmit és rajtunk sem segíthetnek mindaddig, míg üdvösségre nem jutnak, ekkor azonban nem szűnnek meg közbenjárni azokért, akik segítették őket. A küzdő egyház adhat is (keresztényi kötelességünk) és kaphat is (nélkülözhetetlen szükségünk). Az Új Katekizmus így fogalmazza meg e kölcsönösséget: „A megholtakért végzett imádságunk nemcsak őket segítheti, hanem értünk végzett közbenjárásukat is hatékonnyá teheti” (958).
345. Szent Fausztina: »Őrangyalom utasított, hogy kövessem őt. Hirtelen ködös, tűzzel teli helyiségben találtam magam, melyben sok szenvedő lélek volt.
Ezek bár szívből imádkoztak, de ez nem segített nekik, csak mi tudunk rajtuk segíteni! A kérdésre, hogy mi az ami a legnagyobb szenvedést okozza nekik, egyöntetűen válaszolták, hogy az Isten utáni vágyódásuk az! Láttam a Szűzanyát, amint meglátogatta ezeket a lelkeket a tisztítótűzben. Ők a Tenger Csillagának nevezik Máriát. Enyhülést visz nekik. Mikor kiléptünk ebből a szenvedésekkel teli börtönből, egy benső hangot hallottam: „Irgalmam nem akarja ezt, de az igazság megköveteli.” Ettől az időtől kezdve szorosabb kapcsolatba kerültem a szenvedő lelkekkel, hogy segítsek rajtuk.« (N 20)
346. Az Egyház a lelkek végső tisztulási helyét – mely különbözik a kárhozatétól –, purgatóriumnak, tisztító-helynek nevezi. Az erre vonatkozó tanítást főleg a Firenzei és Tridenti Zsinaton fogalmazták meg: Hinnünk kell, hogy bizonyos kisebb bűnök számára az ítélet előtt van egy tisztító tűz, mert az örök Igazság mondja, hogy ha valaki a Szentlélek ellen káromkodik, az „sem ebben, sem az eljövendő világban” (Mt 12,31) nem nyer bocsánatot. Ebből következik, hogy egyes bűnök ebben a világban, mások az eljövendőben bocsáttatnak meg. (Nagy Szent Gergely) (vö ÚK 1031)
347. Az öngyilkosoknak külön helyük van a tisztítótűzben. Szörnyű kínlódás és gyötrődés a részük, miközben félelmetes démonok kínozzák őket. E tortúrában mégis az a legrosszabb, hogy távol érzik magukat Istentől és látniuk kell földi hozzátartozóik lelkiismereti gyötrődését is. Az öngyilkosoknak addig kell ott maradniuk ameddig éltek volna a földön. Tettükkel kiestek Isten rendjéből, ezért mehetnek hozzájuk a démonok, melytől más "szegény lélek" mentes marad. (GPO)