A negyvenes szám a Szentírásban többször is szerepel – kezdte tanítását a Szentatya. Izrael népe negyven éven keresztül vándorolt a sivatagban, arra készülve, hogy Isten népévé váljon. Illés próféta negyven napon át gyalogolt, hogy a felérjen a Hóreb-hegyére. Jézus is negyven napra vonult el a sivatagba nyilvános működésének megkezdése előtt, amelynek során le kellett küzdenie az ördög kísértését.
A sivatag elsősorban a csend, a szegénység helyszíne, ahol az ember javak nélkül találja magát, és létének alapvető kérdései merülnek fel benne. Arra kap buzdítást, hogy a legfontosabb dolgokra figyeljen, ezért könnyebbé válik számára az Istennel való találkozás is. A sivatag azonban a halál helyszíne is, ahol a víz hiánya miatt élet sincsen, továbbá a magány helye, ahol az ember még erősebben megérzi a kísértést. Jézust a pusztában arra kísérti a sátán, hogy hagyjon fel az Atya által neki szánt élettel, helyette kövessen könnyebben járható utakat. Jézus azonban szembeszáll a sátán kísértéseivel, vállára veszi szenvedéseinket, hogy győzzön a rossz felett és megnyissa nekünk az Istenhez vezető utat, a megtérés ösvényét.
Jézus megkísértésének példája mindannyiunkat arra hív, hogy elmélkedjünk és keressünk választ a következő alapvetően fontos kérdésre: mi is számít igazán fontosnak az életemben? sikerünk, dicsőségünk elérése érdekében „használjuk fel”. Vajon van-e helye Istennek az életemben? Ő a valódi Úr, vagy én? – vetette fel a kérdést Benedek pápa. (...)
Isten előtérbe helyezése minden keresztény számára olyan utat jelent, amelyet újból és újból végig kell járni. A nagyböjti időszak alatt hagyjuk, hogy Isten átváltoztasson minket, és feledkezzünk meg arról, hogy egyedül mi vagyunk életünk irányítója. Ismerjük el, hogy teremtmények vagyunk, Istentől függünk, és ezáltal nyerjük el a valódi életet. Manapság nem könnyű kereszténynek lenni – mondta a Szentatya. Újítsuk meg keresztény életünket, és adjuk át a helyet a Istennek a szekularizált kultúra kísértéseinek sokaságában.
Számos próbát kell kiállnunk – hangsúlyozta Benedek pápa. Nem könnyű hűségesnek lenni a keresztény házassághoz, irgalmat gyakorolni a mindennapi életben, időt szentelni az imának és a belső elcsendesülésnek, szembeszegülni olyan választásokkal, amelyeket sokan nyilvánvalónak tartanak – ilyen például az abortusz kérdése a nem kívánt terhesség esetében vagy az eutanázia súlyos betegség esetén… Annak kísértése, hogy hitünket háttérbe szorítjuk, mindig fennáll. A megtérés viszont az Istennek adott válasszá változik, amelyet életünk során többször meg kell erősítenünk – hangsúlyozta a Szentatya.
A kereszténység történetében számos példát láthatunk a megtérésre, amelyek ösztönzőleg hathatnak. (...)
Nagyböjt ideje alatt, a hit évében újítsuk meg elkötelezettségünket a megtérés útján – buzdított XVI. Benedek pápa. A megtérés azt jelenti, hogy nem saját sikereinkért, pozíciónkért élünk, hanem azért, hogy minden nap, minden dologban az Isten iránti hit, igazság és szeretet váljon a legfontosabbá számunkra.
A Szentatya az általános kihallgatás alkalmával újabb Twitter-üzenetet tett közzé kilenc nyelven: „A nagyböjti időszakban, amelyet most kezdünk el, újítsuk meg a megtérésre irányuló elkötelezettségünket nagyobb helyet biztosítva Istennek”.
(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír nyomán)