Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A pápák ajánlásai 8

     „Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta XIII. Leó pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).
     Őszentsége XI. Piusz pápa ezt mondja "Ingravescentibus malis" kezdetű pápai enciklikájában, 1937. szeptember 29-én: «A szent rózsafüzér nemcsak fegyver, hogy legyőzzük Isten és a vallás ellenségeit, hanem mindenekelőtt előmozdítja és ösztönzi az evangéliumi erényeket. S elsősorban feléleszti a katolikus hitet az isteni titkokról való elmélkedés által és felemeli a megismerést az Isten által kinyilatkoztatott igazságok szintjére ...».
     XI. Piusz pápa ezenkívül teljes búcsút rendelt el az Eucharisztia előtt elimádkozott rózsafüzérhez.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

A pápák ajánlásai 7

A hatékonyság feltétele az állhatatosság

     A pápa imánk egy másik követelményére is nagy súlyt helyez: az állhatatosságra: „Mindazonáltal akadnak olyanok, akik az általunk itt megjelenítetteket (a rózsafüzérről) bár helyesen értik, de a remélt javakra, különösen ami az Egyház békéjét és nyugalmát illeti, úgy gondolnak mint csak a múltban megadottakra; s a jövőre úgy tekintenek, mint olyan időre, amiben még rosszabbak fognak bekövetkezni.  Ennek következtében buzgóságuk az imában és áhítatos hangulatuk bizonyos fokig kimerült, nincs többé bizalmuk és időnként elernyednek” (Octobri mense – 1891. szeptember 22.). „Nos, folytatja XIII. Leó, méltatlan és vakmerő dolog az isteni segítségadás idejét és módját meghatározni akarni.” Ezen elbátortalanodás okának a pápa a természetfeletti szellemben való hiányunkat, csökkent hitünket és rövidlátásunkat nevezi meg. Azt mondja, hogy másképp kell érvelni, majd elmagyarázza, hogyan kell a dolgokat néznünk: „Az emberi szellem éléslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni  Gondviselés emelkedett döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az ily nagyon elferdült korszellem közepette oly sokan a test és a szellem mindennemű beszennyezésétől érintetlenül tisztának és épnek őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették; továbbá hogy mások közel az elbukáshoz mégis uralkodtak magukon, és éppen a veszélyből és kísértésből az erények növekedését kapták; és végül megint mások, kik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit sürgősen könyörögve kérünk, hogy mindezt vegye fontolóra, hogy a régi ellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmilyen okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense)
      Mindez az Úr ezen szavainak illusztrációja: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Luk. 18, 8); „Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 10,22)

A fatimai jelenések ünnepe október 13-án Budapesten – Információk a zarándokoknak

Egyházunk idén ünnepli a fatimai jelenések 100. évfordulóját. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia országos zarándoklatot hirdetett a Fatimai Szűzanya tiszteletére épült soroksári Szent István király-plébániatemplomhoz.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia október 13-án, pénteken – az utolsó jelenés évfordulóján – országos zarándoklatot szervez a soroksári Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István király-plébániatemplomhoz, amelyre minden egyházmegyéből várják a papokat és a híveket. A templom előtti téren 11 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás lesz.

Az ünnep másnapján, október 14-én, szombaton 10 órától a Mária-jelenések évfordulójának alkalmából rendezett konferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az eseménynek a soroksári Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István király-plébániatemplom épülete (Budapest, XXIII. kerület, Szent László utca 149.) ad otthont.

Október 14. – konferencia a fatimai jelenések 100. évfordulójának alkalmából

– 9.00: szentmise, főcelebráns: Snell György esztergom-budapesti segédpüspök

– 10.00: kezdés

– 10.05: Snell György esztergom-budapesti segédpüspök köszöntőbeszéde

– 10.10: első előadás: Kovács Zoltán (teológiai tanár, mariológus): Jöjjetek ide a következő hónap 13-án is

– 10.40: második előadás: Kálmán Peregrin OFM (plébános, ferences szerzetes, történész): Zarándoklat és a zarándokhelyek lehetőségei a Mária-tisztelet megújításában

– 11.10: a soroksári Szent István király-plébániatemplom kórusának előadása

– 11.15: harmadik előadás: Ivancsó István (görögkatolikus pap, teológiai tanár): A máriapócsi könnyező ikon és kegyhely bemutatása

– 11.45: szünet

– 12.15: negyedik előadás: Puskás Attila (dogmatikaprofesszor): II. János Pál pápa tanítása Szűz Máriáról a Redemptoris mater kezdetű enciklikájában

– 12.45: a soroksári Szent István király-plébániatemplom kórusának előadása

– 12.50: ötödik előadás: Héray András FSO (a Kútvölgyi Szűz Mária (engesztelő) kápolna igazgatója, az MKPK Titkárságának irodaigazgatója): Fatima üzenete: a fatimai fohász és az engesztelés

– 13.20: zárás

A programokon való részvételhez kérik az egyénileg érkezők és a zarándokcsoportok regisztrációját, amit az alábbi online felületen tehetnek meg: https://goo.gl/forms/u207PCZ42yJATjpC2

További információ a fatima100@katolikus.hu e-mail-címen kérhető. Kérjük, a további részletekért figyeljék a www.katolikus.hu honlapot.

A programokra mindenkit szeretettel várnak!

Forrás: Katolikus.hu  -   Magyar Kurír

A pápák ajánlásai 6

A hatékonyságot fokozza a közös ima

     Ehelyütt két olyan tanácsot akarunk megtárgyalni, melyekre XIII. Leó pápa gyakran visszatér:
– a rózsafüzért lehetőleg többekkel együtt imádkozzuk;
– a rózsafüzért kitartással imádkozzuk.
      1896. szeptember 20-án kiadott enciklikájában a pápa két okot nevez meg a közös imádság nagyobb hatásfokára. Először magának a mi Urunknak ígéretét: „Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt. 18,19-20). A második okot Aquinói Szent Tamástól veszi: „Lehetetlen, hogy egy csoport imája nem talál meghallgatásra, ha ezen számos ima csak egyetlen egyet képez.”
      XIII. Leó e kijelentést kommentálva, a következőket fűzi hozzá: „A nyilvános imák fölötte állnak a személyeseknek, és sokkal nagyobb hatalmuk van; ezért kapta meg a rózsafüzér-közösség Domonkos pátriárka által az Istenanya zászlaja alá rendelt milícia címet. (…) Valóban, folytatja a pápa, Mária rózsafüzére mindazokat összefűzi, akik felvételüket kérik e közösségbe, egy közös kötelék által, mint a testvéreket vagy fegyvertársakat. Ebből egy nagyon erős hadsereg keletkezik, mely szabályszerűen instruált és szervezett ahhoz, hogy a belső és külső ellenség támadásait visszaverje. E jámbor egyesülés tagjainak joguk van Szent Ciprián szavait magukra vonatkoztatni: 'Nyilvános és közös imánk van, és ha imádkozunk, azt nem egyedül egyért tesszük, hanem az egész népért, mert mi mindannyian egyek vagyunk'” (Augustissimae Virginis Mariae – 1897. szeptember 12.). Az imádkozásnak ez a közös módja érte el a rózsafüzér nagy győzelmeit.

Így imádkoztak a lengyelek a keresztény Európa fennmaradásáért

Nagy Gábor

2017. október 8. 20:00

Ahogy arról először írtunk Magyarországon, szombaton a katolikus lengyelek imalánccal vették körül Lengyelországot.

A "Rózsafüzér a határokért" elnevezésű közösségi áhítatot a hívek kezdeményezték, a lengyel püspöki kar pedig mindezt támogatta. A szervezők a fatimai jelenések idei, 100. évfordulójához, a Mária-jelenésekhez, valamint az 1571-es lepantói csata évfordulójához kötötték az eseményt.

Fotó: AFP

A hívek a belföldön fekvő községekből buszokkal és vonatokkal indultak az országhatárra, ahol a délelőtti szentmisék után délután 2 órakor egyszerre kezdtek el rózsafüzért olvasni.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

A kijelölt határ menti templomokon kívül a résztvevők a határokhoz közeli városok főterein, határátkelő pályaudvarokon, a határfolyók és a Balti-tenger partján, hajókon, több hegycsúcson, valamint tíz lengyelországi repülőtéren működő kápolnában is imádkoztak. A Tátrában és a Beszkidekben a szomszédos Szlovákia és Csehország lakosai is csatlakoztak hozzájuk, a lengyel-német határ közelében fekvő Siekierki községbe Berlinből és Hamburgból is érkeztek vendégek.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

Az akcióhoz 43 európai - mindenekelőtt brit, valamint 12 egyesült államokbeli - városban élő lengyelek is csatlakoztak a helyi templomokban.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

Marek Jedraszewski krakkói érsek Zakopanéban hangsúlyozta:

A pápák ajánlásai 5

A rózsafüzér, fegyver az antikeresztény erők ellen 2

     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyílvánittatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon, és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen, és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.)
      Miután kimerítően igazolta, hogy Máriához fordulhatunk menedékért, XIII. Leó pápa útmutatását két pontra irányítja:
– A rózsafüzér (a szentmise és az isteni offícium után) a leghatásosabb ima, hogy személyes megtérésünket kieszközöljük.
– A rózsafüzér a legerősebb fegyver a katolikus Egyház ellenségei ellen.

A pápák ajánlásai 4

A rózsafüzér, fegyver az antikeresztény erők ellen 1
     Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak, a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nemcsak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra is.

     A millennium alkalmából, 1896-ban, XIII. Leó pápa okt. 2-ra engedélyezte az ünnepet és csak X. Pius tette át október 8-ra. Ma főünnep, egyben a római Szent Péter-bazilikában lévő Magyarok Nagyasszonya kápolna felszentelésének (1980) évfordulója.

     Manapság az emberek alig hallanak valamit a magyarság Mária-tiszteletéről, Szűz Mária örökös Királynői mivoltáról, vagy a Szent Szűz Fatimai kéréseiről, ígéreteiről. 
Sajnos a Medjugorje-jelenség teljesen háttérbe szorította az egyházilag elismert Mária-jelenéseket kéréseikkel együtt, vagyis, máig sem lettek maradéktalanul teljesítve (pl. az első-szombatok)! De van egy másik súlyos mulasztásunk is, hazánk ugyanis Isten Anyjának, mint Magyarország Királynőjének van felajánlva, ám erről, mintha megfeledkeznénk. 
     Ezúttal arra szólítok fel mindenkit, hogy aki tiszteli Istennek Szent Anyját, a Boldogasszonyt, és Máriát Magyarország Királynőjének tartja, az a mindennapjaiban is adja ennek kimutatható jelét. Imáiban és fohászaiban úgy emlékezzen meg a Szűzanyáról, mint a magyarok jog szerinti Királynőjéről. Szűz Mária ugyanis egyedül nekünk, magyaroknak Államjogi Királynője már itt a földön. Nem csak patrónánk, vagy pártfogónk mint más népeknek, hanem Királynőnk, vagyis országunk birtokosa is.
Szűz Mária, tehát jogosan tart igényt arra, hogy királynőnként ismerjük el és így is szólítsuk meg, így hódoljunk előtte. Fatimában a Szűzanya világosan kinyilvánította, hogy az utolsó időkben az ő Szeplőtelen Szíve segíthet az emberiségen, csak az ő Szeplőtelen Szíve lesz a menedékünk. Ezt pedig folyvást kérnünk kell, mégpedig a Neki ajánlott rózsafüzér imádságainkkal! 
     Nekünk magyaroknak jutott az a megtisztelő kiváltság, hogy a világ megmentésének eszközeit: a hatékony engesztelésre való kiváltságot és a Szeretetláng túláradó kegyelmi eszközét ránk bízta! »Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!« (Natália nővér feljegyzése) »Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni, ez Szívem Szeretetlángja. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.« (vö. Szeretetláng Lelki Napló I/37) 

Beigazolódni látszik Montforti Grignon Szent Lajos 1714-ben írt jövendölése: »Szűz Máriának az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel: irgalmassággal, hogy a szegény bűnösöket és eltévelyedetteket a katolikus Anyaszentegyházba vezesse és szeretettel visszafogadja. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és istentelenekkel szemben, akik félelmetes módon látnak majd hozzá, hogy mindazokat, akik ellenük vannak, rábeszéléssel vagy fenyegetésekkel félrevezessék és elbuktassák. Utoljára pedig kegyelemmel kell közelednie, hogy Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik érte küzdenek, bátorítsa és támogassa«. (Tökéletes Mária-tisztelet 50/f)
     És valóban, most az utolsó időkben személye egyre nagyobb jelentőséget nyer. Szomorú lenne, ha pont mi – az Ő Népe –, feledkeznénk meg istenanyai és királynői hatalmáról! (Ne feledjük annak tényét, hogy az exorcisták szerint az ördögi megszállottak gyalázatosan káromolnak minden szentet, Jézust is, de a Szűzanyát soha egyikőjük sem meri szidalmazni. Isten nemcsak a bűntől, a haláltól, de az ördög nyelvétől is megvédi Édesanyját, ezzel is kiemelve tiszteletreméltóságát.)
     Illő és üdvös lenne a magyar állam részéről, ha legalább az egyik Mária-ünnepet: augusztus 15-ét vagy október 8-át munkaszüneti nappá nyilvánítaná! Erre a szándékra is és egyáltalán Édes Magyar Hazánk lelki és gazdasági fellendüléséért mondjuk a Rózsafüzért az alábbi könyörgéssel:
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Kaptam, küldöm!

Fantasztikus lengyelországi ima-kezdeményezés, melyhez 
mi magyarok csatlakozzunk, amiként remélhetőleg 
a világ több keresztény nemzete is! 
Október 7-én, a Rózsafüzér ünnepén, a 100 éves 
Fatimai jelenés évfordulóján nemzetközi ima-összefogással, 
követni szeretnénk a Szűzanya fatimai felhívását 
a rózsafüzér imádságra, országaink és a világ békéjéért!
A szervezők kérik, hogy csatlakozzunk rózsafüzér 
imáinkkal e kezdeményezéshez, és ha tudunk, szervezzünk 
csoportot otthonunkba, vagy a plébániára!
Ha a rózsafüzér imalánc az egész világot behálózza ezen 
a napon, a Szűzanya közbenjárására kiesdhetjük Isten 
irgalmát a világra, Európára, országainkra, családjainkra 
és az imádkozó lelkekre!
Október 7-én, szombaton legalább este 21-től 22 óráig feltétlen legyünk 
együtt imádságban!
Mi magyarok, ne feledkezzünk el a következő napról, 
8-ról sem, mely a Magyarok Nagyasszonya ünnepe! 
Tehát vasárnap, ugyanebben az időben legyünk együtt 
a Rózsafüzér imádkozásában, bárhol éljünk is a világban!
Bízzuk magunkat egészen a Magyarok Nagyasszonyára, 
örökös Királynőnkre, kérve őt, hogy borítsa ránk oltalmazó 
palástját, országunk békéjéért és nemzetünk megtéréséért!

 http://rozaniecdogranic.pl/ mapa

https://www.lifesitenews.com/ news/1-million-catholics- expected-to-pray-rosary-to- save-poland-and-the-whole-wo

Isten áldjon meg bennünket!

http://magyarhirlap.hu/cikk/99922/Egymillioan_imadkoztak_a_bekeert_Lengyelorszag_hatarain

Az imalánc résztvevői a lengyel-cseh határ közelében található Szklarska Poreba község melletti erdőben. Fotó: ReutersRózsafüzér egészen a határokig elnevezésű akciót egy világi hívekből álló csoport kezdeményezte, a lengyel egyház pedig támogatta ezt. A szervezők a fatimai jelenések idei, 100. évfordulójához, valamint más, a rózsafüzér olvasására biztató Mária-jelenésekhez kötötték kezdeményezésüket.  A hívek a belföldön fekvő községekből buszokkal és vonatokkal indultak az országhatárra, ahol a délelőtti szentmisék után délután 2 órakor egyszerre kezdtek el rózsafüzért olvasni. 

A kijelölt határ menti templomokon kívül a résztvevők a határokhoz közeli városok főterein, határátkelő pályaudvarokon, a határfolyók és a Balti-tenger partján, hajókon, több hegycsúcson, valamint tíz lengyelországi repülőtéren működő kápolnában is imádkoztak. A Tátrában és a Beszkidekben a szomszédos Szlovákia és Csehország lakosai is csatlakoztak hozzájuk, a lengyel-német határ közelében fekvő Siekierki községbe Berlinből és Hamburgból is érkeztek vendégek. A Gdansk kikötőváros közelében fekvő Westerplattén - ahol a második világháború első ágyúlövései dördültek el - gyerekek imádkoztak. Az akcióhoz 43 európai - mindenekelőtt brit, valamint 12 egyesült államokbeli - városban élő lengyelek is csatlakoztak a helyi templomokban. 

A tátrai üdülőközpontban, Zakopanéban az akció alkalmából mondott homíliában Marek Jedraszewski krakkói érsek hangsúlyozta: az összegyűltek földrészünk népeiért is imádkoznak azért, "hogy ezek megértsék: ha akarjuk, hogy Európa megmaradjon Európának, vissza kell térni az európai kultúra keresztény gyökereihez". 

A lengyel püspökkari konferencia szóvivője pénteken a legnagyobb európai vallási rendezvénynek minősítette az akciót a tavaly júliusban Krakkóban Ferenc pápa részvételével megtartott katolikus ifjúsági világtalálkozó óta. 

Pontos részvételi adatok még nem ismertek, több televíziós csatorna - köztük a TVN24 kereskedelmi hírtelevízió, valamint a TVP Info közszolgálati hírtelevízió - azonban szombat délután megerősítette az egymillió hívő részvételét. Beszámoltak arról is, hogy az egyes helyszíneken a rossz időjárás ellenére megjelent tömeg felülmúlta a rendezők elvárásait.

Az imaláncot a szervezők a szombatra eső Rózsafüzér királynője ünnepére időzítették. Ezen a napon a katolikus egyház megemlékezik az 1571. október 7-én Lepantónál vívott tengeri csatáról, melyben a keresztény hadak megállították az oszmán erők előrenyomulását a Földközi-tengeren. 

A Rózsafüzér Királynőjének ünnepe

     Október 7-e a Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566-72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven.
A szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.
     A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekből adódott össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.
     A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta a rózsafüzér ajándékát, mely azonban, csak évszázadok során érte el mai formáját! A rózsafüzér kezdetben százötven Üdvözlégyből állt, melynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét.
     A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvöz-légyhez hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szem-lélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így ötven titkot soroltak fel.
     A karthauzi Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet tizedekre osztotta, s ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.
     Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megala-pította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó imádkozásának elterjedéséhez.
     A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI. században került a rózsafüzérhez.
     Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.
     1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emléké-re. A pápa és az egész keresztény világ a lepantói győzelmet a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
     XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péter-váradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelmet, XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.

     A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles Mária-ünnepnek.

Magyar Kurír (2011) nyomán szerkesztve

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első! 

A pápák ajánlásai 3

A rózsafüzér – hatalmas eszköz a személyes üdvözüléshez és a társadalom megjavítására

     Mindenekelőtt a rózsafüzér 15 tizede egyúttal modell mindennapi életünk számára. „Az örvendetes titkok – mondja XIII. Leó –, az alázat, a munkában való türelem, a felebarát iránti jóakarat, a mindennapi élet szürke kötelességeiben való lelkiismeretesség példái számunkra. A fájdalmas titkok a fáradozásban és szenvedésben való türelemre tanítanak bennünket”, hogy a kereszt kincs, mert ez nyeri el számunkra és felebarátunk számára a mennyországot. És végezetül a dicsőséges titkok arra tanítanak bennünket, hogy szakadjunk el a világ javaitól, mialatt „leleplezik számunkra azt a boldogságot, melyet Isten (…) azok számára készít, akik szeretik őt” (Laetitia sanctae – 1893. szeptember 8.).
     Napunk minden pillanata, életünk minden periódusa megtalálhatja tehát helyét az örvendetes, a fájdalmas vagy a dicsőséges rózsafüzérben, mely ezáltal mindennapi társunkká válik. Egész életünk rózsafüzér lehet, ha Jézus, Mária és József példáját szemléljük, valóban megtanuljuk, hogyan kell egy valóban keresztény életet élni, miként ezt XIII. Leó pápa mondja: „A titkok szemlélete felgyújtja a lelkeket, hogy céljuk az erények legyenek, és arra ösztönzi őket, hogy Jézus és Mária nyomát kövessék.” (Magnae Dei Matris – 1892. szeptember 7.)

Kaptam, küldöm!

Fantasztikus lengyelországi ima-kezdeményezés, melyhez 
mi magyarok csatlakozzunk, amiként remélhetőleg 
a világ több keresztény nemzete is!    
Október 7-én, a Rózsafüzér ünnepén, a 100 éves 
Fatimai jelenés évfordulóján, nemzetközi ima-összefogással 
követni szeretnénk a Szűzanya fatimai felhívását 
a rózsafüzér imádságra, országaink és a világ békéjéért!
A szervezők kérik, hogy csatlakozzunk rózsafüzér 
imáinkkal e kezdeményezéshez, és ha tudunk, szervezzünk 
csoportot otthonunkba, vagy a plébániára!
Ha a rózsafüzér imalánc az egész világot behálózza ezen 
a napon, a Szűzanya közbenjárására kiesdhetjük Isten 
irgalmát a világra, Európára, országainkra, családjainkra 
és az imádkozó lelkekre!
Október 7-én, szombaton legalább este 21-től 22 óráig feltétlen legyünk 
együtt imádságban!
Mi magyarok, ne feledkezzünk el a következő napról, 
8-áról sem, mely a Magyarok Nagyasszonya ünnepe! 
Tehát vasárnap, ugyanebben az időben legyünk együtt 
a Rózsafüzér imádkozásában, bárhol éljünk is a világban!
Bízzuk magunkat egészen a Magyarok Nagyasszonyára, 
örökös Királynőnkre, kérve őt, hogy borítsa ránk oltalmazó 
palástját országunk béjéért és nemzetünk megtéréséért!

 http://rozaniecdogranic.pl/ mapa

https://www.lifesitenews.com/ news/1-million-catholics- expected-to-pray-rosary-to- save-poland-and-the-whole-wo

Isten áldjon meg bennünket!

A pápák ajánlásai 2

     XIII. Leó. Hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon.
XIII. Leó Fidentem piumque kezdetű enciklikájában, 1896.szeptember 20-án ezt írja: «A rózsafüzér áhítatában Krisztus az első helyet foglalja el; a szóbeli imádság által, amelyek alkotják (a rózsafüzért) kifejezhetjük és megvallhatjuk Istenbe, gondviselő Atyánkba, az örök életbe, a bűnök bocsánatába, a Fenséges Szenthá- romságba, a megtestesült Igébe, az Istenanyaságba és másba vetett hitünket. Tehát senki sem hagyja figyelmen kívül a hit nagy értékét és érdemét.»
     Bámulatos XIII. Leó pápa kijelentése, miszerint a Szentháromság és a Krisztus által véghezvitt megváltás műve állnak a rózsafüzér középpont-jában, ezzel hitvallást teremtenek a Katolikus Tanítás központi titkairól. Nagy lelki értéke van annak a hitnek, amelyet az említett imádságban megvallunk és gyakorolunk. Ezért ugyanez a pápa − Szent Pál szavaival − azt mondja: «Tehát a hitet ahhoz, hogy méltó és tökéletes legyen, külsőleg gyakorolni kell, mert a "szívbeli hit megigazu-lásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál" (Róm 10,10). Ezért a rózsafüzér alkalmat ad, hogy nyilvánosan is megvalljuk hitünket.«
     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emléke-zetbe idézi, hogy Szt Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatáso-sabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség vissza-térte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónk-nál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkoz-zák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.

   Az 1867-es „rendszerváltás” után, a vérbírák és hóhérok felelősségét senki nem firtatta. Nem csak a bocsánatkérés maradt el osztrák részről, hanem Windischgrätz és Haynau megbecsült személyek maradtak. Az utóbbi még földesúr is lehetett Magyarországon. Nem történt meg a kivégzettek és bebörtönzöttek rehabilitálása, nem kaptak kárpótlást. A kárpótlás kérését Damjanich János és Csányi László özvegyei megpróbálták, de a magyar pénzügyminisztérium vezetői el sem mentek a tárgyalásra. Míg a hóhérok magas kegydíjat, nyugdíjat élveztek, addig a 48-as honvédek kegyelemkenyéren éltek. A magyar országgyűlés március 15-e helyett, április 11-ét (a márciusi törvények szentesítését) iktatta be ünnepnek, nehogy a hóhér Ferenc Józsefet megsértsük. Az akkori magyar miniszterelnök Kossuth Lajos temetésére sem mert elmenni. Dicsőítsük hát ma is Ausztriát! Mégis csak jobb itt egy Habsburg Intézet, mint egy 48-as.
     Folytatásként az eddigi, október 6-i megemlékezések szereplői többnyire olyan tábornokok voltak, akik nem magyarként álltak ügyünk mellé. Irántuk érzett tiszteletem fenntartásával mégis kritikával kell említeni ezt a szemléletet. Legutóbb a közmédia már odáig elment, hogy a 13 vértanú közül csak hárman beszéltek magyarul, de ők sem biztos, hogy ízig-vérig magyarok voltak. Nyilván Nagy Sándor Józsefre, Török Ignácra és Vécsey Károlyra gondolt a „tisztelt” szakértő. A magyar nevűek közül tehát nem volt már magyar Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Lázár Vilmos! Igaz, hogy Lázár és Kiss felmenői közt voltak örmények, de ettől még ők nem örmények voltak és nem örményül beszéltek. Hogy sírjukban nyugodtan pihenjenek, valljuk, hogy igaz magyar hazafiak voltak. Ez a szemlélet elvezet odáig, hogy le lehet írni, hogy Árpád zsidó volt és a fenti szemlélet alapján IV. Béla sem volt magyar, mert anyja merániai Gertrudisz volt. A nemzeti tudatunk szerint még az Anjou Károly Róbert is magyar volt. Talán a médiának inkább Illyés Gyula: Ki a magyar c. könyvét kellene közzé tenni, haj de ott olyanok dirigálnak, akik ezt sem ismerik. A csúsztatás egyértelmű: mire vagytok ti büszkék magyarok? A 13 mártír nem is magyar volt, ők a liberális szabadság eszményekért haltak meg. Valóban? Az Olmützi alkotmány nem vonta kétségbe a feudális rend felszámolását és a polgári rend kialakítását, de megtagadta nemzetünk létét, szabadságát. Ez ellen folyt a szabadságharc és az aradi 13 tábornok, oly sok mártírral együtt a nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért áldozta életét igen tisztelt liberális média! Senki nem veheti el ettől a nemzettől, hogy büszke legyen mártírjainkra, mert ők miénk lesznek, míg e nemzet él a Kárpát-medencében. (folyt.)

Kaptam, küldöm!

Fantasztikus lengyelországi ima-kezdeményezés, melyhez 
mi magyarok csatlakozzunk, amiként remélhetőleg 
a világ több keresztény nemzete is! 
Október 7-én, a Rózsafüzér ünnepén, a 100 éves 
Fatimai jelenés évfordulóján nemzetközi ima-összefogással, 
követni szeretnénk a Szűzanya fatimai felhívását 
a rózsafüzér imádságra, országaink és a világ békéjéért!
A szervezők kérik, hogy csatlakozzunk rózsafüzér 
imáinkkal e kezdeményezéshez, és ha tudunk, szervezzünk 
csoportot otthonunkba, vagy a plébániára!
Ha a rózsafüzér imalánc az egész világot behálózza ezen 
a napon, a Szűzanya közbenjárására kiesdhetjük Isten 
irgalmát a világra, Európára, országainkra, családjainkra 
és az imádkozó lelkekre!
Október 7-én, szombaton legalább este 21-től 22 óráig feltétlen legyünk 
együtt imádságban!
Mi magyarok, ne feledkezzünk el a következő napról, 
8-áról sem, mely a Magyarok Nagyasszonya ünnepe! 
Tehát vasárnap, ugyanebben az időben legyünk együtt 
a Rózsafüzér imádkozásában, bárhol éljünk is a világban!
Bízzuk magunkat egészen a Magyarok Nagyasszonyára, 
örökös Királynőnkre, kérve őt, hogy borítsa ránk oltalmazó 
palástját országunk békéjéért és nemzetünk megtéréséért!

Isten áldjon meg bennünket!

Kaptam, küldöm!

Fantasztikus lengyelországi ima-kezdeményezés, melyhez
mi magyarok csatlakozzunk, amiként remélhetőleg
a világ több keresztény nemzete is!
Október 7-én, a Rózsafüzér ünnepén, a 100 éves
Fatimai jelenés évfordulóján nemzetközi ima-összefogással,
követni szeretnénk a Szűzanya fatimai felhívását
a rózsafüzér imádságra, országaink és a világ békéjéért!
A szervezők kérik, hogy csatlakozzunk rózsafüzér
imáinkkal e kezdeményezéshez, és ha tudunk, szervezzünk
csoportot otthonunkba, vagy a plébániára!
Ha a rózsafüzér imalánc az egész világot behálózza ezen
a napon, a Szűzanya közbenjárására kiesdhetjük Isten
irgalmát a világra, Európára, országainkra, családjainkra
és az imádkozó lelkekre!
Október 7-én, legalább este 21-től 22 óráig feltétlen legyünk
együtt imádságban!
Mi magyarok, ne feledkezzünk el a következő napról,
8-ról sem, mely a Magyarok Nagyasszonya ünnepe!
Tehát vasárnap, ugyan ebben az időben legyünk együtt
a Rózsafüzér imádkozásában, bárhol éljünk is a világban!
Bízzuk magunkat egészen a Magyarok Nagyasszonyára,
örökös Királynőnkre, kérve őt, hogy borítsa ránk oltalmazó
palástját, országunk békéjéért és nemzetünk megtéréséért!

 http://rozaniecdogranic.pl/ mapa

https://www.lifesitenews.com/ news/1-million-catholics- expected-to-pray-rosary-to- save-poland-and-the-whole-wo

Isten áldjon meg bennünket!

A pápák ajánlásai 1
      Az összes egyházfő ajánlotta a rózsafüzért, akik az elmúlt századokban szolgálták az egyházat.
A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták és látták el búcsúkkal, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.

      Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A Consueverunt romani Pontifices bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a  „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban. XIII. Gergely, aki a Monete Apostolos kezdetű bullájában a Szentséges Szűz zsoltároskönyvének nevezi a rózsafüzért, melyet azért imádkozunk, hogy csillapítsa le Isten haragját a Szentséges Szűz közbenjárásával. (1573. április 1.)

V. Szixtusz pápa a Dum inetfabilis kezdetű bullájában, 1586. január 30-án a rózsafüzért "a dicsőséges és mindig Szűz Mária, Isten Anyja zsoltároskönyvének nevezi, amelyet a Szentlélek sugallt".                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához (éjszakai imaórához), miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta Szt Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség lehessen az eretnekségek és a bűnök ellen”.     

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              
XIV. Benedek (1675-1758), megvédte a rózsafüzér Szent Domonkostól való eredeztetését (amiként olvashattuk a IV. részben)!

 IX. Piusz pápa halálos ágyán így szólt a körülötte állókhoz: "A rózsafüzér az evangélium összefoglalása, s a békének olyan forrását jelenti, amiről a Szentírás szól; ez a legszebb áhítat, a leginkább bővelkedik a kegyelemben s a legkedvesebb Mária Szívének. Ez legyen, fiaim, a végrendeletem, hogy emlékezzetek rám a földön" (1878 február). Csodálatos, ahogy a nagy pápa a rózsafüzért Mária Szeplőtelen Szívével kapcsolta össze. Nem csoda, hiszen ő volt az a pápa, aki 1854-ben az Inetfabilis Deus kezdető bullában kihirdette Mária Szeplőtelen Fogantatásának tanítását.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

     Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik „hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 168 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok. Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

     Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler  Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül  23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete  Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én  főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster  Ferenc ottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban „hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt „katonaság elcsábítása” miatt. Május  24-én Petőcz Györgyöt,  Pozsony Megye másodalispánját végezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.

     1849. június 5-én végeztette ki Haynau báró Mednyánszky őrnagyot, Liptóvár parancsnokát és segédtisztjét,  Gruber Fülöp hadnagyot Pozsonyban. Június 6-án ismét kivégeztek Grázban 6 huszárt. Június 18-án felakasztották Pozsonyban Rázgha Pál, csehországi születésű evangélikus lelkészt, mert Kossuth beszédét elmondta németül. Július 29-én Kisszebenben akasztották fel Furhmann János mézeskalácsost, 30-án Erősben Szélkó Róbert tisztiszolgát lőtték főbe „katonacsábítás” miatt. Ugyanezt a büntetést kapta egy Wuititz nevű zsidó fiú, mezt a császári katonákkal vitába szállt. Július végén  Marburgban egy szökevény huszárszázad összes altisztjét kivégezték, a huszárokat pedig megtizedelték.( a pontos adatok nem ismertek, így a 162 főben nincsenek benne) Ugyancsak Július elején lőtték főbe Gayer Nándor ügyvédet Pécsett. Július 6-án újabb 6 szökevény huszárt lőttek agyon Grázban. Július 12-én Pozsonyban főbe lőtték Montpart Antal csákhetényi plébánost és Szikszay József csákberényi református lelkészt. Ugyanezen a napon, Nagyigmándon is kivégezték az ottani katolikus és református papot, valamint Stift József Nyitra megyei bányatulajdonost.  Július 16-án Mészáros Dániel soproni lelkészt is főbe lőtték Pozsonyban. Július 17-én Vörösmarty József községi jegyzőt lőtték főbe Pécsett.

     Július 23-án újabb három személyt lőttek főbe Pozsonyban, Bugyik József színművészt, Tóth József földművest és Trechsler városi jegyzőt. Október 1-én Nimnicher János losonci születésű pék esett itt még áldozatul. Az eddigiekből is látszik, hogy a császáriak kezén lévő Pozsony a vérengzések egyik színhelye volt. Pozsony után Pest következett. Az Újépület udvarán augusztus 14-én lőtték főbe Gancs Pál, Havelka Ferenc, Hübner Lipót, Kuczka Mihály, Pavelka Ferenc, Uitz Mihály pesti polgárokat, valamint Varga Mihály székesfehérvári polgárt.Ugyancsak kivégeztek itt minden kihallgatás és ítélet nélkül további három Pest megyei polgárt. Augusztus 22-én ugyancsak Pesten lőtték főbe Mezey József szentpéteri jegyzőt. Augusztus 28-án Kancsur András református papot lőtték agyon, majd 28-án  Sweitzer József budai nyomdász következett. További kivégzettek voltak itt augusztus 30-án  Fülöp György paksi születésű dunavecsei jegyzőt, „gerillafőnököt” szeptember 1-én Fekete Imre kóspallagi földművest és 12-én Gábel Mátyás selmeci születésű bányamestert. Ítéletében „beigazoltatván, hogy januárban a népfölkelők közé állott: májusban gerilla bandát szervezett s azokat a császáriak ellen vezette, végre mert fegyvert és tiltott pénzt találtak nála.”

     A „bresciai hiéna”, Haynau délfelé vonulása, majd a világosi fegyverletétel után teljesedett be nemzetünk legjobbjainak lemészárlása. Augusztus 20-án, Temesváron végezték ki schwanenheimi lovag  Hruby Gyula őrnagyot, mivel „fegyveres kézzel támogatta a magyar felkelést.” Augusztus  24-én történt az első akasztás Aradon. Miután Haynau elvétette a honvédtisztek kardjait, Ormay Norbert „daliás vadászezredes” berohant Haynauhoz és követelte a kardok visszaadását. Erre a feldühödött hóhér azonnal megparancsolta segédtisztjének, hogy Ormayt azonnal akasztassa fel az első fára, mert különben őt löveti főbe. A parancsnak megvolt a foganatja. Ormay már nem élt, amikor nyakára tették a kötelet. Ráadásul segédtisztjét, a Borsod megyei Szathmáry János vadászszázadost is kivégezték. Temesváron lőtték főbe augusztus 25-én  Murmann Sámuel soproni származású őrnagyot. Augusztus 27-án végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.

     A nemzeti gyásznapunkon, október 6-án Aradon végezték ki 13 tábornokunkat: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leininger Károlyt, Nagy Sándor Józsefet,  Pöltenberg Ernőt, Schweidel  Józsefet, Török Ignácot,  és gróf Vécsey Károlyt. Nem csupán október 6-a, hanem az egész október hónap gyásza volt a nemzetnek. Párhuzamosan Pesten folytatódott a vérengzés Ugyancsak október 6-án lőtték itt agyon az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost.Ugyanezen napon , itt lőtték főbe Fekete Ferenc községi jegyzőt és Streit Miklós lippai plébánost lázító beszéd tartása miatt. Október 8-án itt akasztották fel Gouzeszky János mezőhegyesi plébánost felségsértés és lázadás szításának vádjával. Október 10-én ismét minisztert végeztek ki. Felakasztották Csányi (Csány) Lászlót, a Szemere kormány közlekedésügyi miniszterét, Erdély teljhatalmú kormánybiztosát. Vele együtt akasztották fel  Jeszenák János volt főispánt és kormánybiztost. Október 12-én főbe lőtték Molnár István ügyvédet, „gerilla vezért”, 14-én pedig az éj leple alatt, ítélet nélkül 20 polgárt (ügyvédek, iparosok és földművelők) végeztek ki.

     Utánuk ismét jeles személyek következtek. Október 20-án akasztották fel Abancourt Károly századost, Giron Pétert, a német légó parancsnokát, herceg Woronieczky Micziszláv, galiciai lengyel ezredest. A mártírok sora október 24-én Csernus Manóval folytatódott, ő Windischgrätz idején a kormány budai titkos megbízottja volt. Ekkor végezték ki báró Perényi Zsigmondot aki ugocsai főispán, koronaőr és a főrendi ház elnöke volt. Vele együtt halt mártírhalált a képviselőház jegyzője, Szacsvay Imre is. Október 18-án, Kolozsváron akasztották fel Sándor László csíktapolcai nemzetőr századost és Tamás András, mádéfalvai nemzetőr alezredest. Haynau dühöngésének betetőzése volt Kazinczy Lajos tábornok főbelövetése Aradon, október 25-én.

     Sokak úgy vélik, hogy ezután, felsőbb utasításra leálltak a kivégzések. Ezt sugallja a Kőszívű ember fiai filmváltozata is, de ez nem igaz, mert 1850-ben folytatódtak a kivégzések. Január 23-án felakasztották Pesten Kolossy György ügyvédet.

A szentolvasó csodálatos hatásai
      Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”
Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek, kérve Őt, hogy a Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideig tartó büntetését, melyeket még világias életében követett el.
      A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. (Grignon)
A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak.  Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!
      A rózsafüzér imádkozása a keresztény családokban hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Fogjátok tehát újra kézbe a rózsafüzért és fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

     Assisi Szent Ferenc 1182. július 5-én született gazdag kereskedő családban Assisiben és ott is halt meg 1226. október 3-én.
     1209. február 24-án, a Máté evangéliuma 10,9 sorainak hatására elhatározta, hogy elhagyja az akkori úrifiúk léha életét, és apostoli szegénységben fog élni. Durva csuhát vett fel, mezítláb és anyagi javak nélkül elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan többen csatlakoztak hozzá.
Elindult tehát első tizenegy követőjével Rómába, ahol a pápa engedélyét kérte egy új rend megalapításához. III. Ince pápa, a hagyomány szerint rendjük szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá, s máig ezt a dátumot tekintik a ferences rend hivatalos megalapításának.
1215-ben ismét Rómába ment, a negyedik lateráni zsinatra. Valószínűleg ekkor találkozott Szent Domonkossal, és rendjével. Ettől kezdve ő is a rózsafüzér-ima hirdetője és imádkozója lett.
1219-ben Ferenc néhány társával együtt Egyiptomba indult. Melek-el-Kamel szultán előtt kihívta a muszlim imámokat az igaz hit tűz általi próbájára, de azok nem merték vállalni. Amikor Ferenc felajánlotta, hogy elsőként lép a tűzbe, és amennyiben a tűztől nem esne baja, a szultán ismerje el Krisztus igaz istenségét. Ferenc befeküdt a lángok közé, de a legkisebb baja nem történt, erre a szultán megengedte neki a prédikálást.
1223. szeptember 17-én az Alverna-hegyén való imádságos elvonultságában, megjelentek rajta a stigmák. Erről azonban senki sem tudott, csak Ferenc halála után derült ki.
1226-ban az első szerzetesközösség lakóhelyén, a Porziunkolában hunyt el.
1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és a következő napon letette az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét.
A ferences rend megalapítója: Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje. Nevéhez fűződik az első karácsonyi betlehem állítás.

Hogyan imádkozzuk? 2
      Amikor a Szűzanya Lourdes-ban a kis Bernadettnek, szótlanul intett: „Fogd meg a szentolvasót és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje –, amely Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked, szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet!” (vö. Élet igéi 17.)
      Ha a szentolvasót imádkozod, szedd össze minden kérésedet, saját és szeretteid fájdalmát, szívednek minden óhaját és foglald be a Miatyánkba és az Üdvözlégybe! Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (Szeretetláng Napló I/53 -54) Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (uo. I/95)
Szent Bernát, arra a misztikus kérdésre, hogy – mit tenne először, ha visszatérne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy üdvözlégyet!
      A rózsafüzér Szeretetláng fohásszal (áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre) való imádkozása a leghatékonyabb Sátán elleni fegyver. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az exorcista (ördögűző) tapasztalatok is! A Lelki Naplóban Jézus szavaként olvashatjuk: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, és világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (uo. I/63)

EZEN A NAPON... 1921. október 3-án, ma 95 éve írták alá a Nyugat-Magyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet. (Forrás: internet)

A Prónay Pál és Héjjas Iván által irányított Rongyos Gárda 1921. augusztus 28-án támadta meg Ágfalva mellett az Őrvidékre érkező osztrák csendőröket. Az apró katonai győzelem után másfél hónapos felkelés kezdődött, mely során a magyar irreguláris erők megpróbálták megakadályozni, hogy Ausztria megszerezze Nyugat-Magyarországot; bár céljukat nem érték el, a konfliktus hozzájárult ahhoz, hogy – a híres népszavazás után – Sopron és környéke magyar kézben maradhasson.

Másfél hónapos küzdelem során a Rongyos Gárda, a horvát és magyar lakosság támogatásával, kiűzte az osztrákokat Nyugat-Magyarországról. A zűrzavar Magyarországnak kedvezett, Olaszország ugyanis október elején vállalkozott arra, hogy egy konferencián közvetít a két fél között.

Az aláírás helyszíne Sopron, résztvevői Hegedűs Pál magyar, R. G. Gorton angol, Hamelin francia és Ferrario olasz tábornokok voltak. Így 1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az Antant fennhatósága alá került. (Az Antant adta volna át a területet az osztrák félnek). Erre fel, 1921. október 4-én Prónay Pál kikiáltotta a terület függetlenségét. "Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot." írta Prónay visszaemlékezéseiben az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről.

     Az Őrzőangyalok ünnepét a XVI. században kezdték megülni Spanyolországban. Liturgikus ünnepük a XVII. században vált általánossá; X. Piusz intézkedésére került Mihály arkangyal nyolcadába, október 2-ára.
     A katekizmus a következőket tanítja: a gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. Szent Bernát tanítása szerint tiszteletet kell adnunk az őrangyalok jelenlétéért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért. A szent őrzőangyalok ünnepe hódolat Istennel szemben, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre.
     Majdnem hittétel, hogy minden hívőnek (és bizonyos, hogy egyáltalán) minden embernek van őrzőangyala. Az Egyháznak erre vonatkozó hite elég világosan kifejezésre jut az őrzőangyalokhoz intézett imádságokban, a nekik szentelt oltárokban és ünnepekben.
     Az Üdvözítő azt mondja: «Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy azok angyalai az égben mindenkor látják Atyám orcáját, ki mennyekben vagyon».
     Szent Jeromos: „Az ember ritka nagy méltóságára mutat, hogy születéstől fogva mindegyiknek angyal van az őrizetére rendelve.”
     Az állandó angyali őrzés és vezetés tapasztalással általában nem igazolható, ám nem homályosítja el magát a tényt. Az őrzőangyal működése az Isten gondviselésének egy tényezője. 
Egyetemes nézet, hogy az egyes népek és egyházmegyék élén egy vagy több angyal áll. (Ld. alul!)

„Isten, ki irántunk való kimondhatatlan gondoskodásodból
szent angyalaidat méltóztatol őrizetünkre küldeni,
add meg a hozzád folyamodóknak,
hogy azoknak pártfogása szüntelen oltalmazza őket
és egykor örökkétartó társaságuknak örvendhessenek.”

MAGYARORSZÁG ŐRZŐANGYALA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

Források: 1) Schütz Antal: DOGMATIKA Bp.Szent István Társ 1937. 502-503. old
                      2) Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-orangyalok-liturgikus-emleknapja/#lightbox/0/

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

Hogyan imádkozzuk? 1
      A keresztvetés és a Szentlélek segítségül hívása után, helyezd lelkedet Isten jelenlétébe! Minden tized előtt egy pillanatra nézz a lelkedbe. Ébreszd fel a titkot, amit a következő tized alatt tisztelsz, s a Kegyelmek Anyjától kérj lelked számára egy erényt, mely a szent titokból különösen kiviláglik és számodra a legszükségesebb.
     Különösen óvd magad attól a két fő hibától, ami a legtöbb rózsafüzér-imádkozónak a sajátja. Az első főhiba az, hogy nem kapcsolnak imájukhoz határozott szándékot és célt; s ha kérdezzük őket, hogy miért imádkoznak, nem tudnak választ adni. Az imáidnak mindig legyen célja! Lebegjen szemed előtt az a kegyelem, melyet el akarsz érni, azon erény, amit utánozni szeretnél, vagy az a bűn, melyet lelkedből kitépni vágyol! A második fő hiba az, amit a rózsafüzér imánál általában elkövetünk, hogy megkezdésénél nincs más vágyunk, minthogy „minél hamarabb túl legyünk rajta”. A szentolvasót csak tehernek érezzük, melyet így nem imádkozunk hittel, lélekkel és nagyot akaró szívvel!
      Sajnálatos, ahogyan sokan imádkozzák: hanyagul, hadarva és sok szót elharapva! Még a legalacsonyabb sorsú embertársunkat sem köszöntenénk ily nevetségesen, ilyen udvariatlan módon! S mi azt gondoljuk, hogy Jézusnak és Máriának kedve telik benne?! Íme, kedves Olvasóm, ezért marad gyümölcstelen az imánk! S ezért nem leszünk szentebbek százezernyi elmondott rózsafüzér után sem! Tehát lassan, figyelmesen és tagoltan imádkozd a Miatyánkot és az Üdvözlégyet! (A fentiek Grignon Szent Lajos gondolatai!)

A gyermek Jézusról nevezett Lisieux-i Szent Teréz (1873-1897) kármelita szerzetesnő eredeti neve: Marie-Françoise-Thérèse Martin. Magyar nyelvterületen Kis Szent Teréznek is nevezik, megkülönböztetve őt a Kármelita Rend 16. századi nagy alakjától, Avilai (Nagy) Szent Teréztől.
X. Piusz pápa „a modern idők legnagyobb szentje” névvel illette.
XI. Pius pápa 1923. április 29-én boldoggá, majd 1925. május 17-én szentté avatta.
XII. Pius pápa 1944-ben, Szent Johanna mellett Franciaország második védőszentjévé tette Terézt.
Kis Szent Teréz 24 évet élt, de a hit és a Krisztus-követés olyan "kis útját" élte és írta meg, hogy II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel illette, amit rajta kívül három nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz és Edith Stein Szent Benedicta.
1956-ban adták ki Teréz írásának fotokópiáját.

A rózsafüzér lényege 2
      A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei sűrítve tartalmazzák az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az Ő örök magnifikátja, a megváltói megtestesülés művéért, mely az Ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.
      Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család, a társadalom legkisebb alapsejtje, melyet egyre erősebben támadnak bomlasztó erők. Holott ezen, mással nem helyettesíthető intézmény lerombolása az egész társadalom vesztét jelentheti. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását, melyre a szeretett tanítvány személyében a haldokló Megváltó az Egyház minden gyermekét rábízta: „Asszony, íme, a te Fiad!” (Jn 19,26) Ismerjük azokat a körülményeket, melyek közepette a 19. és 20. század folyamán Krisztus Anyja éreztette jelenlétét, s hallatta hangját, hogy buzdítsa Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7)
      Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a Szent Szűz példájában és az Ő rózsafüzérében találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes írásaira, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

A rózsafüzér lényege 1

     A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása is. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak. Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód.
      A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)
      A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29.)

     A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek. Minenesetre meg kell említenünk legalább a másik két főangyalt is – a többiekről nem is beszélve –, Szent Gábrielt (Isten hírvivőjét) és Szent Ráfáelt (Isten orvosát). De most Szent Mihállyal szeretnék bővebben foglalkozni! 
    A Szent Mihály imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.

     „Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.” A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!

     Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami, melyet megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit II. Vat. Zsinat előtti olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
     Itt most leközlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós! Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik! FORRÁS nyomán.

Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben! A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen. 

Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 2

     Az életét meg-határozó (az elő-zőkben említett) sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben tem-plomot kell építe-nie a Rózsafüzér Királynője tiszte-letére. Imameghallgatá-sok bizonyságai után, 1876. május 9-én Longo letette egy nagy kegy-templom alapkö-vét, mely feltűnő-en rövid idő alatt elkészült, s Győzelmes Bol-dogasszony tisz-teletére szentelték. Később világhírű-vé vált, mint a Pompeji Rózsafü-zér Királynője Bazilika.                     A főoltárán elhelyezték a szépen kijavított, keretbe foglalt és megkoronázott kegyképet. A templom körül Longo leányárvaházat nyitott, s a szintén általa alapított Rózsafüzér Leányaira bízta. Megalapította és a Keresztény Iskolatestvérekre bízta a Bebörtönzöttek Gyermekeinek Intézetét a Lombroso-elmélet cáfolatául (mely szerint a bűnözés készsége öröklődik). Ezeknek a fiataloknak szakmunkás műhelyt és iskolát létesített.
Közben folyóirataival (Il Rosario és Nuova Pompei) és cikkeivel is hirdette és terjesztette a kegyhely Győzelmes Boldogasszonyának dicsőségét. Ezáltal a korábbi nyomor- és  romváros Pompei világhírű kegyhely lett. Bartolo Longo egész életművével, de különösen a „Tizenöt szombat” ájtatosságával a rózsafüzér krisztológiai és kontemplatív lelkületét tárta elénk, s ehhez nagy bátorítást és támaszt kapott „a rózsafüzér pápájának” nevezett XIII. Leóban.

      Boldogunk így méltatta a rózsafüzért: „Ó, Mária áldott rózsafüzé-re, édes lánc, mely Istenhez láncolsz minket, szeretet köteléke, mely az angyalokkal egyesítesz, az üdvösség tornya a pokol szakadékában, biztos kikötő az általános hajótörésben, nem hagyunk el soha többé. Te légy erősségünk halálküzdelmünk óráján....”
      Bartolo Longo 1926. október 5-én halt meg. II. János Pál pápa 1980. október 26-án boldoggá avatta.

Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 1

     B. Bartolo Longo Itáliában, a Brindis-i melletti Latianóban született 1841. február 11-én. 1863-ban beiratkozott a nápolyi egyetemre, ahol erős liberális, egyházellenes hatásra hitbeli kételyei támadtak, és a spiritiszták közé sodródott, akiknek ekkor "templomaik" is voltak arra felé. 1864-ben doktorált, hazatért családjához, s ügyvédként kezdett dolgozni.
      Jóbarátja, Vincenzo Pepe professzor és Alberto Radente domonkos atya hatására megtért, fölhagyott az ügyvédi munkával és szülővárosában, majd Nápolyban egészen Isten és a rászorulók szolgálatába állt. A Szűzanya hangját hallotta a szíve mélyén: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” Nagyon kedvező házasodási lehetőségeket visszautasítva, tisztasági fogadalmat tett.
      Megismerkedett a Pompei környékén birtokos Marianna De Fusco grófnővel és Bartolo Longo lett a grófnő gyermekeinek a nevelője és birtokainak jószágkormányzója. A jótékonykodásban viszont, teljesen lelki társak lettek.
      XIII. Leó pápa magánkihallgatáson fogadta őket, s tanácsára a félreértések és rágalmak elkerülése végett 1885 áprilisában házasságot kötöttek, de József-házasságban éltek.
      Bartolo Longo, látva a Pompei környékén élő nép vallási tudatlanságát, tanítani kezdte őket a katekizmusra és a rózsafüzérre. Szentképek tömegét nyomatta, melyeket ingyen osztogatott. Mivel Longo úgy tekintette a szentolvasót, mint láncot, mely Istenhez és Máriához kapcsolja az embert, ingyen osztogatta a népnek a szentolvasókat is, megtanítva őket az imádkozására. Tekintve, hogy a Pompei-környéki nép szerette a mulatságokat, ezért népünnepélyeket szervezett, ahol tombolát húzatott mindenkivel és a nyeremény természetesen, szentképek és rózsafüzér volt!
      Egy kedvesnővértől ajándékba kapott egy vászonra festett, nagyon rossz állapotban lévő Rózsafüzér Királynője képet. Restauráltatta, s 1875. november 13-án a birtok egy kicsi kápolnájának oltárára helyezte. (Lád alább, mely a Pompeji Rózsafüzér Királynőjét ábrázolja Szent Domonkossal és Szienai Szent Katalinnal!)

Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!

Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom,
Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem
magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.

Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesem szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed,
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!

Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!

Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem,
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!

Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen.

A tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 2

     Ez a rózsafüzér azért élő, mert a 15 tag, akik közül mindegyik naponta csak egy tizedet imádkozik, bár láthatatlanul, de mégis egymással összefonódva, együtt, mindenki javára az egész zsolozsmát elimádkozza. Ez a horizontális rózsafüzér. És közülük mindegyik 15 napon belül maga is elimádkozza az egész zsolozsmát: ez a vertikális rózsafüzér.
     Mint minden jó kezdeményezés, a kezdeti nehézségektől kipróbálva az Élő Rózsafüzér is, csakúgy mint a hit terjesztésére alakult egyesület és a jó könyvek műve, kimagasló sikert ért el. 1831-től átlépte Franciaország határát és Itáliában, Svájcban, Belgiumban, Angliában, sőt még Amerikában és Ázsiában is tovább terjedt. Az Élő Rózsafüzérnek 1834-ben Franciaországban már egymillió követője volt. XVI. Gergely pápa 1832-től approbálta az Élő Rózsafüzért, míg 1877. augusztus 17-én IX. Pius pápa a Quod jure haereditario kezdetű bullával a domonkosrend mesterének közvetlen jurisdictioja alá rendelte. Számtalan búcsúval ellátva az Élő Rózsafüzér úgymond noviciátusa lett a rózsafüzér-társulatoknak, melyhez tagjait természetszerűleg elvezeti. Ez az áhítati forma minden közegben elterjedhet, különösen a gyermekek (mint a rózsafüzérhez vezető út) és az elkülönülten élő személyek (például katonák) körében, akik számára nagy szellemi segítséget jelent.

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

KILENCEDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

A szentolvasó imádságai 3

AZ ANGYALI ÜDVÜZLET 2
      Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /46/
      „Ezen szó által: AVE – ami az ÉVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.” (– mondta a Szűzanya).
    Hackeborni  Szent Mechtild egy alkalommal tudni szerette volna, hogy mivel kedveskedhetünk a leginkább Égi Anyánknak. A Szent elragadtatásba esett és megjelent neki a Szent Szűz. Az Angyali Üdvözlet szavai, arany betűkkel ragyogtak a keblén és így szólott: „Leányom! Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot!”
Ugyan ennek a szentnek mondta egyszer Mária: „Az köszönt engem legédesebben, aki az Atyaisten üdvözletével köszönt: AVE MARIA!”
      Hogy mily hatékony is volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik. – A mi üdvözlégyünk is ilyen legyen!
      Nem csak ajkunkkal, de szívünkkel és tetteinkkel is kell a Szent Szüzet üdvözölnünk, nehogy joggal mondja felénk: „Ez a nép csak szájával tisztel engem, de a szíve, az távol van Tőlem!”

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

NYOLCADIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

A tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 1

     A 19. században Marie-Pauline Jaricot (1799-1862), a domonkosok harmadrendjének tagja, Lyonban 1826-ban megalapította az Élő Rózsafüzért. A francia forradalom általi lelki összeomlás után Marie-Pauline Jaricot-nak az az ötlete támadt, hogy az ima, az áldozat és a tett univerzális apostolságát életre hívja, hogy ezzel az Evangélium világosságát és a megváltás kegyelmét átadja azoknak az embereknek, akik ezt még nem kapták meg vagy visszaadja azoknak, akik az idők során elvesztették. Ez volt az a gondolat, amely arra késztette Marie-Pauline Jaricot kisasszonyt, hogy a Gondviselés segítségével két művet alapítson: a hit terjesztésére szolgáló egyesületet (a missziók segítségére) és az Élő Rózsafüzért (a régi kereszténységnek a francia forradalom eszmei fertőjében elsivárosodott országai számára).
      Ezt a szép áhítatot – a kollektív rózsafüzérezés gyakorlatát – Marie-Pauline Jaricot 1826-ban, így írta elő: általában a jámborok késztetésére kell bízni, különösen ha már idősek és semmi mást nem tudnak tenni. Tizenöt fős közösségeket kell szervezni, hol minden tag csupán egy tizednyi (10 Üdvözlégy) rózsafüzérre kötelezi el magát. A tizedre vonatkozó titkokat – mely az elmélkedés tárgya –, havonta kell sorsolni. 

Ez az Élő Rózsafüzér-szövetség futótűzként terjedt el, és hamarosan világméretű szerveződéssé vált! 

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 51-54. oldal. (Részletek), 1996. szeptember 20 és október 13.

Ne félj kicsiny nyáj!
(...) Elérkezett a döntő harc órája.
A Sátán immár feljutott hatalma csúcspontjára, és most végrehajtja, amit az Úr engedett meg neki az Egyház igen fájdalmas megtisztítására.
Ezek az órák, amelyeket most éltek át, a legfontosabbak közé tartoznak, mert megvalósul minden esemény, amit megjövendöltem.
‒ Ne félj kicsiny nyáj! Jézus összegyűjtött benneteket isteni szeretete égi kertjében. Ő vezet titeket az Atya akaratának tökéletes teljesítésére.
Jézus azt akarja, hogy megdicsőítsétek Őt. Ti vagytok vigasza az elhagyatottságban, ti vagytok isteni Szívének mély öröme.
‒ Ne félj kicsiny nyáj! Ti vagytok, (...) akiket egybegyűjtöttem a Föld minden részéről a nagy harcra, amely az Isten és a Sátán között, a jó és a rossz hatalmak között folyik. (...) E célra egyesült minden sátáni és szbdkmves erő. De én magam jelöltem ki vereségük óráját.
(...) Ezért szólítalak benneteket bizalomra és nagy reménységre.
‒ Ne félj kicsiny nyáj! Rátok van bízva a küldetés, hogy véghezvigyétek Szeplőtelen Szívem diadalát a világban."
Az égen nagy jel tűnt fel: signum magnum.
(...) Én vagyok az égen feltűnt nagy jel: én vagyok a Napba öltözött Asszony, lábam alatt a Hold és tizenkét csillagból álló korona a fejem körül.
‒ A nagy jel a gonosz erők elleni rettenetes küzdelemben, amelyek összefogtak Isten (...) ellen. Ezért jelenik meg a Napba öltözött Asszony nagy jele mellett a vörös sárkány, az őskígyó, a Sátán jele is, aki ma egész rendkívüli hatalmával megnyilatkozik. Úgy tűnik, mintha a nagy sárkány győzelmet aratott volna, mert rávette az emberiséget, hogy Isten nélküli civilizációt építsen fel. Mindenütt elterjesztette a pénz és az élvezetek kultuszát. Kevélységgel és tévedésekkel vezette félre az emberek értelmét.
Bűnnel és gonoszsággal gyalázta meg a lelkeket. Önzéssel és gyűlölettel keményítette meg a szíveket. A bujaság és a tisztátalanság serlegévei megrontotta a Föld minden nemzetét.
A Sátánnak sikerült gonosz uralmát kiterjesztenie az egész világra.
Én azonban legnagyobb győzelmem nagy jeleként jelenek meg ezeknek a végső időknek elszánt küzdelmében, mely az ég és a Föld, az égi angyalok és az ördögök, az Asszony és a sárkány között játszódik le.
Isten győzelmének nagy jeleként jelenek meg az elméleti és gyakorlati ateizmus minden formája felett, a jó győzelmének nagy jeleként a gonoszság és a bűn minden formája felett, a szeretet győzelmének jeleként az erőszak és a gyűlölet minden formája felett, az igazság győzelmének jeleként a tévedés és a hamisság minden formája felett. (...)
‒ A világosság nagy jeleként jelenek meg ezeknek az időknek sűrű sötétségében. Ezért felszólítalak, hogy járjatok az imádság és a bűnbánat, a bizalom és teljes ráhagyatkozásotok útján! (...)

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

HETEDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Szeptember 24. Szent Gellért, Szent Imre nevelője, a vértanúhalált halt (1046) első csanádi püspök emlékünnepe.

SZENT GELLÉRT Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották.
A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.
1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz) pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett.
1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a szekéren is dolgozott.
István halála után háborúskodások kezdődtek országunk nemzetközi – a római pápa vagy a Salzburgi érsek iránti – elkötelezettsége tekintetében. Ezeket a késői történelemszemlélet esetenként "pogánylázadásnak" állítja be. Így történt ez a Vata-féle hatalomátvételi kísérlet esetében is. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban a mai Diósdon misézett és onnan jött több püspök kíséretében a pesti révhez a hercegek elé, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították, kíséretével együtt. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták. Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta szeretettel ünnepeljük.

Példája: hogy mindig állapotbeli kötelességedre összpontosíts! ( Forrás ) 

A szentolvasó imádságai 2

      AZ ANGYALI ÜDVÜZLET 1
      Az Üdvözlégy a legnagyobb tömörséggel foglalja össze a Máriáról szóló egész hittudományt: a köszöntést, a Dicséretet és a felszólítást. A köszöntést maga a Szentháromság nyilatkoztatta ki és Erzsébet a Szentlélektől ihletve tovább szőtte az első mondatokat. A dicséret magába foglalja mindazt, ami Szűz Máriát naggyá teszi. A felszólítás viszont azt tartalmazza, amit Tőle kell kérnünk – és amiként remélhetjük – jósága meg is ad.
      Miután az Anyaszentegyház 431-ben az I. Efezusi Zsinaton elítélte Nestorius tévtanait, elővételezte az Üdvözlégy második részét, végérvényessé téve, hogy a Szent Szűz valóban Istenanya és Őt így kell tisztelnünk. Ezen kiegészítést azonban csak VI. Sándor pápa (1492-1503) általánosította. Végül a „most és halálunk óráján” záró mondat 1525-ben jelent meg egy ferences imakönyvben. A több szövegváltozatot V. Piusz pápa tisztázta le 1568-ban és felvette a breviáriumba (ez a mai formája)!
      Az Üdvözlégy által lett az Isten emberré, s egy Szűz, Istenanyává. Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk.
      Az Üdvözlégy által betegek meggyógyultak, halottak feltámadtak, a szomorúak megvigasztalódtak, s az emberek elnyerték az örök üdvösséget.
      Végezetül, az Üdvözlégy szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott.
      Az új dicshimnuszt a keresztények éneklik a megtestesülés és a megváltás nagy jótéteményeiért. Dicsérjük benne Istent, az Atyát, mert úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte megváltóul. Magasztaljuk Istent, a Fiút, mert az égből leszállt a földre, emberré lett és Szent Vérével megváltotta az emberiséget. Áldjuk Istent, a Szentlelket, mert a Legszentebb Szűz méhében a legtisztább testet alkotta; az Áldozati Bárányt bűneinkért. – Ilyen szellemben mondjuk az üdvözlégyeket!

Szeptember utolsó vasárnapjára esik Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe.
     Eredetét 1218-ra vezethetjük vissza, amikor augusztus 1-jén, a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szent Pétert a fogolykiváltó rend megalapítására. Mint rendi ünnepet a pápa 1615-ben hagyta jóvá, és az egész Egyház számára 1696-ban írta elő.
     Magyarországon, a török idők óta ünneplik. A története szerint Bécs török uralom alóli felszabadítása után, szeptember 24-én, a visszavonuló török sereg 3200 foglyot vitt magával, akik csodás módon szabadultak meg.
     A középkorban a muzulmán fogságba esett keresztény rabok kiszabadulásáért az Egyház rendszeresen imádkozott. A mercediáriusok, majd a trinitáriusok (A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett rendjének tagjai) pedig magukat adták cserébe - életüket is áldozva - a foglyok szabadságáért.
     Ez a nagyhatású Mária-ünnep, érdekesmód 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban (állami nyomásra, talán a politikai foglyok fogalma miatt), mindazáltal a Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének tartalma bővült a szenvedélybetegek, a különböző függőségekben "megkötözöttségben" szenvedők szabadulásának kérésével.
     Jelenleg a rend 158 házában 790 mercediárius fáradozik a modern kor "rabszolgáinak" fölszabadításáért. A rendnek női ága is van 1265-től.
     Magyarországon különösen a Budakeszi-Makkosmária búcsújáróhelyen tisztelik a Fogolykiváltó Boldogasszonyt. A kegytemplomban sokan imádkoznak a kábítószeresekért, az alkoholistákért, a testiség-, a szerencsejátékok- és minden más káros szenvedélyek rabjaiért. Azokért is, akik miattuk szenvednek (családok!).

Ezúttal, fogadják szeretettel a makkosmáriai templom rövid történetét!

     A makkosmáriai Angyalok Királynéja tiszteletére felszentelt kegytemplom hiteles története a XVIII. századba nyúlik vissza. 1731-ben
egy Traub János nevű legény a Budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet az említett tölgyfára függesztette.
     Hamarosan sokan kezdték látogatni ezt a helyet. Acsádi Ádám (1680-1744) veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket és engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. A zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a Mária-kép fölé. Gondozására a közelben élő két remete vállalkozott. A fokozódó érdeklődés eredményezte, hogy az Óbudán működő trinitárius szerzetesrend itt szép egytornyú templomot és egy kis kolostort épített.
     Koller Ignác (1725-1773) veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében: A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét és a kegyképet. Rövid időn belül 50 csodálatos gyógyulás és imameghallgatás történt itt a Szent Szűz közbenjárására.
     A virágzó Mária-kegyhely azonban nem sokáig működhetett. II. József császár 1784-ben a trinitáriusok rendjét is feloszlatta, és a templomot bezáratta. A kegyképet és a fatörzset a Budakeszi plébániatemplomába vitték le, és itt megőrizték. A kolostor és a kegytemplom világiak kezére került és néhány évtized alatt rommá lett.
     Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.
     A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított szervita rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában, a mai gyóntatófolyosó helyén. A világháború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni. Meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete.
     A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák néhány év alatt felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos (1927-1968) székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a plébániatemplomban megőrzött fatörzset és kegyképet, a kegyoltár mögött illetve fölött.
     A szerzetesrendek feloszlatása kapcsán 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János (1915-1993) jezsuita atya lett a kegyhely vezető lelkésze. 33 esztendőn át végezte a kegyhely fejlesztésével járó igen áldozatos munkáját. Forrás: http://egykor.hu/budakeszi/makkosmariai-kegytemplom/1963

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

HATODIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Szeptember 23.
     Szent Pio atya, stigmatizált kapucinus szerzetes (1887–1968) nevéhez számos különleges esemény fűződik. 1999-ben boldoggá, 2002-ben szentté avatták.
Magam, mint e blog szerkesztője könyvet is írtam róla "Az üdvözítő szeretet megsebzettje" címmel (ld. lent). Van benne egy rész (Magyarország egy kalitka...), melyet már minden fórumon idéznek (a Magyar Kurír is), sőt már a kávézó falára is kitesznek, de sehol sem hivatkoznak a forrásra, mely egyedül az én könyvem!
     Az alábbiakban részleteket közlök a III. kiadás kéziratából, melyet anyagi forrás hiányában nem tudok kiadni!
     ...De mit tudhatott Pio atya Magyarországról? Hihetjük, hogy talán a múltat és jövendőt!
Ezt példázza egy magyar főpappal történt elgondolkoztató eset is. Miután az eminenciásnak sikerült rövid beszélgetésbe keveredni páter Pioval, még egy utolsó kérdést akart feltenni neki, de az atya nem engedte neki kimondani, ám a fel nem tett kérdésre mégis válaszolt! Elkérte a főpap szentolvasóját és az asztalon, minden szó nélkül kirajzolta a rózsafüzérrel Nagymagyarország körvonalát.
Egy alkalommal állítólag azt nyilatkozta Szent Pio atyánk, hogy „irigyli a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre! Mástól még azt is hallottam, miszerint „kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak s bizony helyes lenne fokozottabban kérniük hathatós oltalmát országukra!” ‒ Nem hihetetlen, vagy mégis?!
Az viszont igazolt valóság, hogy Pio atya bilokációban meglátogatta börtönében Mindszenty hercegprímásunkat! De hogyan is?
Padre Pio szenttéavatási eljárásának aktáit tartalmazó ún. Positio második kötetében a szent szerzetes életének különleges epizódját tárta fel civil munkatársa Angelo Battisti, aki a boldoggáavatási eljárásban tanúvallomást tett a szent kapucinus életszentségének különböző megnyilvánulásairól: „Pio atya mindent tudott mindenkiről, számára nem léteztek fizikai távolságok, mindent Istenben látott” – áll a tanúvallomásában. A Positio 2. kötetének 1638. oldalán olvasható tanúságtételben szó esik Pio atya többek által leírt különleges isteni ajándékáról, a bilokációról is, vagyis hogy egyszerre két helyen is jelen tudott lenni.
A visszaemlékezésben az áll, hogy amikor Mindszenty bíborost bebörtönözték, Pio atya egy reggel a szentmise kellékeivel együtt megjelent a bíboros cellájában. A két pap beszélgetett egymással, majd Pio atya ahogyan érkezett, el is távozott. Angelo Battisti évekig nem merte megkérdezni Pio atyától, valóban megtörtént-e az eset.
Végül 1965 márciusában egy este, miután befejezte beszámolóját a kórház aznapi munkájáról, mégis rákérdezett: Atyám, Mindszenty bíboros felismerte önt? – „Mit képzelsz, láttuk egymást, beszélgettünk és gondolod, hogy nem ismert föl?” – felelte Pio atya, aki letartóztatásától kezdve segítette Mindszenty bíborost és így figyelmeztette munkatársát: „Ne feledkezz el imádkozni ezért a nagy hitvallóért, aki annyit szenvedett az egyházért” – idézi a vatikáni dokumentum. (Magyar Kurír, 2009. 06. 22.)
P. Pio bizonyára tudhatott népünk különleges meghívásáról és arról, hogy az emberiség történelmének nem volt egyetlen más olyan királyi dinasztiája sem ‒ mint az Árpádház ‒, amely annyi kiváló szentet adott volna a Világegyháznak! Köztük Szent Erzsébetet – a szolgáló szeretet szentjét ‒, akinek színes üvegablaka ma is a kapucinus öregtemplom szentélyére néz. Ez a híveknek jobbra van, ott ahol Pio atya ötven évig misézett. Hányszor nézhetett rá és hányszor néztek egymásra?! Az pedig, hogy imádkozott-e Pio atya hazánkért, aligha kétséges, hiszen nem csak mélységes Mária-tisztelő volt, de ő említette azt a „Madárkát”, amely ezernyi „kelepce” ellenére is készül világraszóló röptére! Így, remélhetőleg az „istentelenség jeges kövületéből” hazánk – MÁRIA ORSZÁGA –, újra a szívet-lelket melengető isteni kegyelmek továbbítója lesz ‒ Királynője ‒ Szűz Mária által, az egész emberiség javára!
Szent Pio atya fentebb sorolt megnyilatkozásainak egy része dokumentált, más kijelentései viszont csak a szájhagyomány alapján maradtak fenn. Ez a bizonyos „Magyarország egy kalitka” jó hasonlat lehet a magyar „géniuszra”, de hitelessége kérdőjeles – olyannyira –, hogy a magyar kapucinusok írásban kérdezték meg a San Giovanni Rotondó-i levéltárukat a kijelentés felől. A válasz egyértelmű volt: szentünk ilyet soha nem írt le és erre való utalást sem találtak! Ehhez persze hozzá tehetjük, hogy amit nem írt le, azt még mondhatta, sőt tehette is, hiszen a fennen említett Mindszenty látogatás sincs Padre Pio által lejegyezve! ‒ A forrás? ‒ Nos, e könyv szerkesztője személyesen ismerte a kiváltságolt Thirring Éva asszonyt, akinek megbízhatóságához nem fér kétség! Sokat fordított Rómában a magyar látogatók beadványainak ügyében, a szentszéki magyar ügyvivő Mester István pápai prelátus megbízásából.

A szentolvasó imádságai 1

      A HISZEKEGY változatai: A szentmisében rendszerint (a „nagy”) Nicea-konstatinápolyi hitvallást, a rózsafüzérezés-nél (a „kisebb”) Apostoli Hitvallást, ritkán az „ökume-nikus verziót” imádkozzuk. Csak közbevetőleg említjük meg, hogy eredendően nem tartozott a "Domonkos-féle" rózsafüzérhez a Hiszekegy-Miatyánk-3 Üdvözlégy bevezetés. Ezt Montforti Grignon Szent Lajos illesztette hozzá!
      AZ ÚR IMÁJA
      A Miatyánk az Úrtól kapta a nevét. Nem ember, nem is angyal a szerzője ennek a fönséges imának, hanem az emberek és az angyalok királya: Jézus Krisztus. Isten fia tetteiben mindig az Atyát dicsőítette és azért jött erre a világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket arra az imamódra, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent: megtanított bennünket a Miatyánkra, amelynek Ő a szerzője.
      Imádkozzuk tehát gyakran ezt az imádságot olyan érzülettel, ahogyan Krisztus tanította!
      Tertulliánus szerint a Miatyánk az evangélium rövid kivonata.
      Kempis Tamás annyira csodálja, hogy azt állítja: a Miatyánk kívánságai túlszárnyalják a szentek legmerészebb vágyait is.
      Aranyszájú Szent János viszont arra figyelmeztet; aki nem úgy imádkozik, ahogy az Úr tanított bennünket, az nem az Úr Jézus tanítványa.
      Végül Szent Ágoston arról biztosít mindnyájunkat, hogy a szívből végzett Miatyánk kiírtja a bocsánatos bűnöket is.
      Amikor ezt az isteni imádságot áhítattal mondjuk, akkor a legkiválóbb erényeket indíthatjuk fel magunkban; mivel a Miatyánk minden egyes fohásza egy-egy erénynek felel meg.
      Ha szentolvasónk tizedei előtt a Miatyánkot mondjuk, akkor emlékezzünk a fenti gondolatokra! Akkor rózsafüzérezésünk közben nagy erőkkel töltekezhetünk, s lelkünket friss forrásvízzel üdíthetjük. A rózsafüzér kezünkben olyan hatalom, amelyen nem vehet erőt az alvilág minden incselkedése sem.

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

ÖTÖDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Monforti Grignon Szent Lajos, a szentolvasó apostola

     A rózsafüzér iránti lelkesedés lendülete a protestantizmus, majd a janzenizmus alatt jelentősen megtört. Bár az ellenállás számtalan szigete őrizte az áhítatnak eme formáját, a régi tüzet mégis csak Grignon de Monfort Szent Lajosnak (1673-1716) sikerült újra lángra lobbantania.
      A máriás kegyelem arra ösztönözte Grignon Szent Lajost, hogy csatlakozzon a prédikáló rendhez és belépett a domonkosok harmadrendjébe. Ez lehetővé tette számára, hogy rózsafüzér-társulatokat szervezhessen, amihez a domonkosok rendi főnökétől kapott engedélyt.
      Több művében is kimutatkozik, hogy Szent Lajos sokat merített a domonkos hagyományból, különösen Boldog Alanus de Rupe írásaiból. Grignon azonban nem elégedett meg a másolással, hozzáadta a maga hasonlíthatatlan zsenialítását is.
      Hogy a tudatlan és felületes népnek Jézus és Mária titkait könnyebben hozzáférhetővé tegye, szent keresztutakat is építtetett, mint például Pontchâteau-ban, azonkívül körmenetei számára zászlókat tervezett, melyek a titkokat ábrázolták. Több mint százezer tagot vett fel a rózsafüzér-közösségekbe. Az ő és az általa alapított Mária Társulat misszionáriusainak buzgósága újra kereszténnyé tette Nyugat-Franciaországot, és ezzel megalapozta azt a csodálatraméltó ellenállást, melyet ez a vidék a francia forradalommal szemben tanúsított.
      Az is Grignon Szent Lajos volt, aki a rózsafüzérhez – bizonyos fokig bevezetőként – hozzáfűzte a Hiszekegyet, a Miatyánkot és a három Üdvözlégy Máriát, melyek nem a domonkos hagyományból származnak és ezért nem szükségesek a rózsafüzérhez kötődő búcsúk elnyeréséhez. Grignon ezen toldaléka azonban az idők folyamán általánosan elterjedt. (Alsó kép: Montforti Grignon Szent Lajos rózsafüzére)

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

NEGYEDIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Az Örök Rózsafüzér Mozgalma

     1634 egy olasz domonkos pap, Timotheus Ricci (1579-1643) Bolognában megalapította az „Örök Rózsafüzért”, melynek alapszabálya kimondta, hogy a rózsafüzért éjjel és nappal, az év minden órájában imádkoznia kell valakinek.
     Ez nagyon megfelelt a híveknek, mivel ez azt jelentette, hogy az évnek csak egy órájára kellett elkötelezniük magukat, melyben az egész zsolozsmát elimádkozták. A hívek elmentek a domonkos kolostorba és egy kazettából kihúztak egy papírt, melyen valamely, a nap rájuk osztott órájának időpontja volt felírva. A siker nagy volt. Egyedül Bolognában 16-szor kellett a kazettát újratölteni, és még VIII. Orbán pápa is magához rendelt a Vatikánba egy kazettát, melyből a maga óráját kihúzta. A pápa haláláig hű maradt ehhez az önként vállalt kötelezettséghez. Az óra, amit kihúzott, az este 11 és éjfél közötti volt.
      Az Örök Rózsafüzér gyorsan elterjedt az egész kereszténységben, és a pápák gazdagon ellátták búcsúkkal.

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

HARMADIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Boldog Alanus de Rupe szervező szerepe 3

     Aki beiratkozott egy rózsafüzérrendbe, az részesedett a világ összes rendtagjának imájában. Az a "céhtag", aki szobájában egyedül imádkozta az Üdvözlégy Máriákat, ezt a közösségek összes többi társával és mindenkiért tette. Ez volt Alanus de Rupe természetfeletti zsenijének fő műve. Sőt, még azt is hozzáfűzte ehhez, hogy a rend minden tagja a többiek ájtatosságának minden művében és minden érdemében részesedik, méghozzá a vezeklő elégtétel szokása szerint.
      A rendi szabályzat második fejezetében Alanus de Rupe ezt írja: „Ezen rend fő tárgya az, hogy minden egyes tag minden műve és minden érdeme a rend összes tagjának közös javára szolgál”. És egyik tanítványa, Michel Francois de Lille, ugyanilyen értelemben egyfajta kommentárként még ezt tette hozzá: „Mivel az imák vagy minden jámbor mű csak akkor válik hasznára, ha ez az imádkozó azon akarata szerint történjék, hogy mindenkinek, aki a Szűz Mária zsolozsmát imádkozza, ezt akár egy, akár ismételt aktusok által, tudatosan az összes tag (élők és holtak) javára kell ajánlania”.
      Ez az univerzális imalánc jelentős sikert ért el a keresztény népnél, s nagy buzgalommal vett részt benne. Rövid időn belül szoros hálóként fonta össze a kereszténység államait, hogy pajzsként védelmezze őket.
Az első ilyen rózsafüzér-közösség 1470-ben alakult Douai-ban. Ezen ájtatossági forma iránti lelkesedés vezetett oda, hogy az emberek elkezdték a Szűz Mária zsolozsmát naponta imádkozni.

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

MÁSODIK NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját!
Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

     Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

TISZTELT OLVASÓIM!

AZ ELKÖVETKEZENDŐ KILENC NAP

DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ LEHET ÉLETÜNKBEN!

KÉREK MINDENKIT, HOGYHA TEHETI,

A 'SZENT MIHÁLY KILENCEDET' VÉGEZZE EL! – A MAGYAROK NAGYASSZONYA

LEGYEN OLTALMUNKRA,

ANGYALI SEREGÉVEL,

A MAGYAR SZENTEK ÉS A MI IMÁINK KÖZBENJÁRÁSÁRA! – 

Boldog Alanus de Rupe szervező szerepe 2

     Az előzőkben említett Boldog Alanus de Rupe, a Lille-i konvent szerzetese feladatául tűzte ki, hogy prédikációiban megtanítsa, hogyan forduljanak az Istenanyához az Üdvözlégy Mária recitálása és a hit titkairól való elmélkedés által. És ez volt a rózsafüzér, melyet tízes csoportokba osztott és egy-egy Miatyánkkal egymástól elválasztott 150 Üdvözlégy Máriából állt.
      Meg kell jegyezni, hogy Alanus nem csak Krisztus életének örömteli, fájdalmas és dicsőséges titkait tárgyalta. Az elmélkedés − minden egyes személy szükségletének megfelelően −, a vallást érintő kérdésekben: a titkok hármas szériája mellett a Hét Szentségről, a mennyei udvar dicsőségéről, boldogságáról vagy hasonlókról szólt. Ez az ájtatosság nagy szabadsággal bírt. A rózsafüzér privát elmélkedésekor még ma is megengedett ez a szabadság. (De a búcsúkat azonban csak a mi Urunk életének, szenvedésének és feltámadásának szemléletével lehet elnyerni!)
      De Alanus de Rupe legnagyobb műve vitathatatlanul a Boldogságos Szűz Mária zsolozsma-rendjének (a rózsafüzérezésnek) visszaállítása volt. Szent Domonkos óta léteztek már a híveknek olyan közösségei, kik összegyűltek, hogy a rózsafüzért együtt imádkozzák. Ezért tekintik Szent Domonkost a rózsafüzér-közösségek megalapítójának. Miből is állt ez a visszaállítás? Alanus de Rupe hozzájárulása két újdonságot hozott.
      Először: a rózsafüzért a Boldogságos Szűz Mária zsolozsmájának tekintette. Míg a papok breviáriumukban egy héten a 150 zsoltárt recitálták, addig a rózsafüzér a minden héten elimádkozott 150 Üdvözlégy Máriájával a laikusok breviáriuma lett.
      Másodszor: a híveket a céhek mintájára szervezte csoportokba, imaközösségekbe. Alanus de Rupe elképzelése szerint a rózsafüzér-közösségek az ima céhei voltak, azzal a különbséggel, hogy az ima ezen céhei univerzálisok voltak és nem csak egy provinciára vagy egy királyságra korlátozódtak, hanem az egész világra kiterjedtek, és a kereszténység összes közösségét képes volt összekötni.

A Kilenced szándéka

A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve,  Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!

ELSŐ NAP

     Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!

      Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)

Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...

Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.

Boldog Alanus de Rupe szervező szerepe 1

     Sajnálatosan a 15. században alábbhagyott a szentolvasó imádkozása, úgy a szerzetesrendek, mint a nép körében. Ezt tanúsítja Alexander Forl-i püspök pápai legátus levele: „A Szent Domonkos által prédikált rózsafüzér az idő múltával és az emberek hanyagsága miatt hanyatlásnak indult és csaknem teljesen eltűnt” (1476. március 10-én a Köln-i rózsafüzér-közösséghez).
     Ál-kérdés feltenni, hogy az ima-buzgalom csökkenése a 14. század közepén kitört pestisjárványnak tudható be, vagy maga a fekete-pestis volt egyenes folyománya, az imádságos emberek csökkenésének. A járványban a koldulórendek tagjainak többsége meghalt. Ezután a nagy szkizma (egyházbomlasztó eretnekség) rontotta tovább a helyzetet, mely a lelkeket azzal zavarta össze, hogy a papságot és a híveket elidegenítette egymástól. (Ez sajnos napjaink tünete is!) Mindez az összevisszaság, vagyis a szentolvasó imádság elhanyagolása vezetett végül is a protestantizmushoz!
      Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a rózsafüzér prédikálása kijött a gyakorlatból. Végülis csak a 15. század utolsó negyedében − nem sokkal a protestantizmus vihara előtt − kezdte eredménnyel újraszervezni az egyéni és közösségi rózsafüzérezést a breton származású domonkos, Alanus de Rupe (1428-1475). Egy eredetileg tőle származó dokumentumra hivatkozó írásban ez áll: „A Szűzanya többször megjelent neki gyermekével a karján; a fájdalmas passió nevében mindketten lelkére kötötték, hogy hirdesse a rózsafüzér hatékonyságát az isteni harag következményeinek elkerülésére. Mindezt azokért a kimondhatatlan bajokért, melyek Isten Egyházára és a világra zúdulni fognak. Ezen vészterhes időkben − a kereszténység legnagyobb megpróbáltatása idején Mária − az Ő zsolozsmája által akarta megújítani a föld arculatát és az embereket az isteni törvények megtartásához visszavezetni”.
     Abban az időben, amikor ezeket a sorokat egy kis kötetben németül leírták, akkor született Luther Márton és bizony már 10 éves lehetett, mire végre ki is lett nyomtatva. (Sajnos, nem kapkodták el, pedig az emberiség sorsa fordulhatott volna kedvezőbbre.) Akiknek lett volna pénze – a Gondviselés adományaként –, azok szűkmarkúak voltak a máriás ügyek iránt. Vajon, az "elszámoltatásnál", milyen jutalomban részesülhetnek? – Lásd Mt 25,28-30!) (folyt.)

A prédikáció a népszerűsítés módszere

     Szent Domonkos Miasszonyunk ajánlására a hit titkait prédikálta, és hallgatóival egyúttal a Miatyánkot és az Angyali Üdvözletet imádkoztatta. Azért tette ezt, mert a beszéd akármilyen briliáns is, nem elégséges az emberek megtérítésére. Egyedül Isten kegyelme képes a lelkek rejtett ellenállását megtörni, és ezt a kegyelmet csak az ima segítségével lehet megszerezni.
      Aquinói Szent Tamás így ír: „előfordul, hogy a felebarátért mondott ima nem hoz eredményt (…) a személy oldalán meglévő akadály miatt, akiért az ima szól”. Ha viszont maga a bűnös kezd el imádkozni, akkor az ő imája megszüntetheti ezt az akadályt. Valóban „négy feltétel van, melyeknek együttes megléte biztosítja, hogy biztosan megkapjuk azt, amiért imádkozunk: szükséges, hogy magunk számára kérjünk, hogy azt kérjük, ami ahhoz kell, hogy az örök üdvösséget elérjük, és hogy ezt alázattal és kitartással kérjük”. Ezért lesz a rózsafüzér-apostol különlegesen inspirált és természetfeletti műve, ha ilyen módon prédikációs tevékenységét annak az imájával egyesíti, akit tanítani akar.
      Miért volt ez a prédikáló módszer alkalmas arra, hogy a katarok eretnekségét eltörölje? A katarok számára ugyanis az érzékelhető anyagi világ az ördög műve volt. Szerintük, Isten ezért nem vehetett föl emberi testet egy szűz méhéből, és nem is halhatott meg a kereszten a mi megmentésünkre. Ezzel az emberré válás és a megváltás titkait tagadták, a Boldogságos Szűz Máriát becsmérelték, és csak egyetlen imádságot, a Miatyánkot ismerték el, melyhez babonásan ragaszkodtak.
       Míg a katolikus prédikációk hiánya, egyenes arányban segítette elő az eretnekségek terjedését, ezzel szemben a rózsafüzér titkainak népies prédikációja hatékony ellenszerként bontakozott ki. Nagy számú szerzetes járta a vidéket és szavaikkal hatékonyan megerősítették az emberek hithűségét. Ennek folytán a szóbeli ima, Krisztus és Miasszonyunk titkainak szemléletében oly gyorsan elterjedt, hogy már 1236-ban említést tesznek róla a Gand-i beginák zsoltároskönyvben.

A szentolvasó, mint fegyver

     Egy történelmi dokumentum az eretnekek elleni egyik híres csatában Szent Domonkost, rózsafüzért imádkozva mutatja. E csata 1213. szeptember 12-én a Toulouse közelében fekvő Muret-nál olyan győzelemmel járt, melyet Szent Domonkos a rózsafüzér segítségével aratott.
     A III. Ince pápa felhívására összegyűlt 800 katolikus lovag állt szemben körülbelül 34 000 katonával (katarokkal), kiket Aragóniai II. Péter király Spanyolországból érkezett csapatai erősítettek. Domonkos a papsággal és a néppel felvonult a Muret-i templomhoz és eközben mindenkivel a rózsafüzért imádkoztatta.
A katolikus lovagok győzelme – Montforti Simon vezetésével – egyszerűen elsöprő és csodálatos volt (a katolikusok vesztesége 8, az ellenségé 10 000 fő volt). A krónikák szerint, a hit ellenségei úgy estek el sorban, mint az erdő fái a fejszecsapások alatt. Ez a győzelem visszaállította a politikai békét, így mindenek előtt a rózsafüzér prédikálása volt az, mely a szíveket megtérítette és ennek a régiónak végérvényesen a békét meghozta.
      Öt hónappal ezen esemény után egy dél-franciaországi jegyző ezt írta: „Domonkos rózsát víve [Miasszonyunknak], alázatosan jelenik meg. Ha imádkozni kezd; Domonkos csokrokat fon, [az imában] melyben jártasnak tűnik.”

      A jegyző megemlíti Domonkos alázatosságát, aki nem tétovázik a rózsafüzér imát, mint hatékony fegyvert használni.

     Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya, Mária felmagasztalt anyai fájdalmának ünnepe. Simeon megjövendölte Mária szenvedését – azt –, hogy a hét tőr járja át a szívét (Lk 2,34-35).
Az 1423-i kölni zsinat Húsvét utáni 3. vasárnapjára rendelte az ünnepét.
XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás kiengesztelésére.
1814 után VII. Piusz pápa a napóleoni fogságból való szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette.
Az ünnep tartalmának képi megjelentetése a Pieta-ábrázolás és Fájdalmas Szív hét tőrrel.

Egy új szokás felbukkanása

     A Boldogságos Szűz köszöntéseiben, bizonyos számú Ave Mária imádkozása Szent Domonkos idejében nem volt ismert, pláne nem elterjedt. Egyszóval, ez a szokás nem létezhetett akkor, mert erről egyetlen imakönyv, dokumentum vagy hagyomány sem tesz említést.
      Meghökkentő azonban – és ez bizonyítható megállapítás –, hogy Szent Domonkos óta ezen ájtatossági forma – minden társadalmi rétegben –, nagyhirtelen terjedni kezdett, úgy a műveltek, mint az egyszerű emberek között, és az erről szóló bizonyítékok száma a kor okirataiban megsokszorozódott.
    Így az 50 és 150 Ave Mária imádkozásáról szóló beszámolók megtalálhatók e kor okirataiban, mégpedig jelentőségteljes kontextusban: „Túlcsordul a száma azon dokumentumoknak, melyek tanúsítják, hogy a domonkos rend konventjeiben és kolostoraiban a 13. századtól kezdve Ave Mária-sorozatokat imádkoztak, 50, 150 vagy akár ezret is egymás után (…) a kérdés, hogy ki adta a domonkos szerzeteseknek ezt az ájtatossági formát? Nyilván az, aki a rendet is alapította: Dominik de Guzman!”
     Idézünk Szent Lajos királyról egy szép tanúságtételt: „A szent király minden este 50-szer letérdelt, majd rögtön felállt, hogy újra letérdeljen, és miközben letérdelt elmondott egy Ave Máriát.”
És ugyanebben az időben terjedt el a gyöngysorok alkalmazása is. Párizsban nem kevesebb, mint három műhely foglalkozott e gyöngyfüzérek készítésével. Az Ave Mariák számolására hamarosan elterjedt ezek használata.
     Szó mi szó, a domonkosok az egész kereszténységben szétszóródva, döntő hatással voltak, a rózsafüzér-imádság elterjesztésében. R. P. Mortier OP, a domonkos rend kimagasló történésze, nyomatékosan ezt írja: „A Szent Domonkos által alapított szerzetesrend működése kezdeteitől fogva különleges módon fejlesztette ki az Ave Máriák iránti odaadást. Ez vitathatatlan tény.”
      Mindazonáltal a rózsafüzér imádság nem csak egy új és szép szokássá vált, hanem Szent Domonkos ideje óta ez lett az Egyház egyik leghatékonyabb fegyvere, ellenségeivel szemben. (És ebben nem az imaforma, hanem az Angyali Köszöntés szavai képezik a természetfeletti erőt, ne akarjunk tehát mi más "rózsafüzéreket" imádkozni!)

Forrás: J. Henry Newman NAGYPÉNTEK. Új ember Kiadó Bp. 1995

Hétfájdalmú Szűzanya litániája

Uram, irgalmazz nekünk!                                        Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!                         Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!                                        Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!                                     Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!                       Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten                                                               Irgalmazz nekünk!
Fiúisten, a világ megváltója                                                Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Isten                                                                    Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten                                                   Irgalmazz nekünk!

Fájdalmak Anyja                                                           Könyörögj érettünk!
Anyánk, kinek lelkét tőr járta át -
Anyánk, ki Jézussal Egyiptomba menekültél -
Anyánk, ki őt három napig fájdalommal kerested -
Anyánk, ki vele a keresztúton fájdalommal találkoztál -
Anyánk, ki az ő keresztje alatt álltál -
Anyánk, ki őt holtan karjaidba vetted -
Mária, mártírok királynője -
Mária, szomorúak vigasztalója -
Mária, gyöngék segítsége -
Mária, csüggedők erőssége -
Mária, vigasztalás nélküliek világossága -
Mária, betegek anyja -
Mária, bűnösök menedéke -

Fiad keserű szenvedése által              Könyörgéseddel ments meg minket!
Szíved emésztő aggodalma által        Könyörgéseddel ments meg minket!
Szenvedésed terhe által                      Könyörgéseddel ments meg minket!
Szomorúságod által                             Könyörgéseddel ments meg minket!
Anyai részvéted által                           Könyörgéseddel ments meg minket!
Teljes megadásod által                        Könyörgéseddel ments meg minket!
Érdemteljes imádságod által              Könyörgéseddel ments meg minket!
A mértéktelen szomorúságtól             Könyörgéseddel ments meg minket!
A lélek gyávaságától                             Könyörgéseddel ments meg minket!
A türelmetlenségtől                              Könyörgéseddel ments meg minket!
Az ingerlékenységtől és elégedetlenségtől  K.géseddel ments meg minket!
A bosszúságtól és hitetlenségtől         Könyörgéseddel ments meg minket!
A bűnbánat halogatásától                    Könyörgéseddel ments meg minket!

Mi bűnösök Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy a hirtelen haláltól megmentsél Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy megtanítsál jól meghalni Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy utolsó földi óránkban segítsél Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy a gonosz ellenségtől megvédjél Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy szent távozást engedj nekünk Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy kieszközöld számunkra az állhatatosság kegyelmét Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy az utolsó ítéleten mellettünk állj Kérünk téged, hallgass meg minket!
Istennek Anyja Kérünk téged, hallgass meg minket!
Fájdalmakkal teljes anya Kérünk téged, hallgass meg minket!
Halálosan szomorú anya Kérünk téged, hallgass meg minket!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit                   Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit                   Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit                   Irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!                                   Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!                   Krisztus, hallgass meg minket!

Uram, irgalmazz nekünk!                                    Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!                    Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!                                    Uram, irgalmazz nekünk!

P: Légy mellettünk Szentséges Szűz Mária!
V: Most és mindenkor és mindenütt!

Könyörögjünk!
Urunk, Jézus Krisztus, igaz Isten és igaz ember, könyörgünk hozzád, hogy a te drága édesanyád, Mária, kinek lelkét a te szenvedéseidnek óráiban a fájdalom tőre járta át, érettünk közbejárjon, most és halálunk órájában, a te érdemeid által, világnak Megváltója, ki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

     335. év szeptember 13-áján szentelték fel Jeruzsálemben a Szent Sír bazilikát, ahol 14-én mutatták be először a már május 3-án megtalált Kereszt-ereklyét, egy darabot Jézus keresztfájából. A kereszt a megváltás jelképe, így ez az ünnep közvetlenül Jézus ünnepeinek sorába tartozik. Az ünnep arra is emlékeztet, hogy az ereklyét Heraklios császár 618-ban visszaszerezte a pogányoktól. A kereszt tiszteletét a megszámlálhatatlan ábrázolás, szobor tanúsítja.

A pápák határozott állásfoglalásai

     A pápák egész sora Szent Domonkost tartotta a rózsafüzér imaforma forrásának. Idézzük elsőnek Szent V. Pius 1569-ben kelt bulláját a Consueverunt romani Pontifices-t. Ebben nagyon világosan le van írva, hogy Szent Domonkos kialakított egy új imamódot – melyet rózsafüzérnek vagy a Boldogságos Szűz Mária zsoltárának neveznek –, melyet ezután az egész római Egyház magáévá tett. Ez az imamód abból áll, hogy a Boldogságos Szűz Máriát 150 Ave Mária – Dávid zsoltárai számának megfelelően – felmondásával tiszteljük, miközben minden 10 Ave Mária után egy Miatyánkot toldunk be, valamint a mi Urunk Jézus Krisztus élete titkainak szemlélését.                       Hozzá kell tennünk, hogy Szent V. Piusz 1571-ben az egész egyházban elrendelte a rózsafüzér imádkozását a Szent Szűz oltalmának kiesdésére a muszlimok európai térhódítása ellen! Amikor a keresztény hajóhadak Lepantónál fényes győzelmet arattak az Oszmán török túlerővel szemben, a pápa ezt egyértelműen a rózsafüzér kegyelmeinek tulajdonította!

      A Monet Apostolus bullában (1573), mellyel a rózsafüzér-ünnep bevezetésre került, XIII. Gergely pápa arra emlékeztet, hogy Szent Domonkos „azért vezette be ezt az igen ájtatos gyakorlatot, melyet rózsafüzérnek vagy Mária-zsoltárnak neveznek, hogy Isten haragját elterelje és a Boldogságos Szűz segítségét kieszközölje”.
      Amikor 1724-ben kétségbe kezdték vonni, a szentolvasó domonkosi eredetét, XIII. Benedek megbízta a rítus-kongregációt, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Prospero Lambertini hittudós, a későbbi XIV. Benedek, a szolid római hagyományra támaszkodva cáfolta meg az ellenkező állításokat.
      1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta (Szent Domonkosnak), hogy prédikálja a népnek a rózsafüzért, és értésére adva, hogy ez az ima különösen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”.
      XIV. Benedek, aki ismerte ezeket az ellenvéleményeket, kijelentette, hogy a római hagyomány szolid bázisán alapszik és így válaszolt az ellenfeleknek: „Azt kérdik tőlünk, vajon valóban Szent Domonkos volt-e az, aki a rózsafüzért bevezette és kétségeik vannak e kérdésben. De mit mondanak azokhoz a határozott ítéletekhez, melyeket a pápák, X. Leó, V. Pius, XIII. Gergely, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, XIII. Benedek és még sokan mások hoztak, kik egyértelműen Szent Domonkost tartották a rózsafüzér bevezetőjének?”

A rózsafüzér eredetét homály fedi?

     A 13. és 14. század íróitól hiába várjuk, hogy megemlítsék azt a tényt, hogy a rózsafüzért Szent Domonkos vezette be. Az ilyesmi egyszerűen nem tartozott a kor irodalmi zsáneréhez. Ezek az írók fontosabbnak tartották az adatközlésnél, hogy olvasóik épülését előmozdítsák. A rózsafüzér eredetét ezért a kutatás számára homály fedi. Valószínűleg a Gondviselés így akarta – még akkor is –, ha ez a racionalistáknak nem tetszik. Ez a Szűzanya és szolgájának, Szent Domonkosnak a titka marad.
     Mindazonáltal nagy aljasság, és a józan ész meghökkentő hiányának jele, ha valaki ezt a homályt arra akarja felhasználni, hogy ezen ima bevezetését Szent Domonkostól elvitassa, amiként ezt a modernisták teszik:
     Egyfelől azért aljasság, mert a rózsafüzér Szent Domonkos által való bevezetése a biztos hagyományok körébe tartozik, nemcsak a domonkos rendben, hanem a római katolikus Egyházban is. És ez a fő érv!
     Másfelől a kifogásoló józan eszének hiánya, mivel a 13. és 14. századi dokumentumok − ha áttételesen is −, de sok és meggyőző adatot szolgáltatnak, melyek elégségesek arra, hogy a rózsafüzér bevezetését időben be lehessen határolni! Ennek a behatárolásnak az időpontja pedig, se a Szent Domonkos előtti, se az utána jövő időre nem illik. Vizsgáljuk meg egy kissé ezt a két pontot, melyet a modern kritika teljesen figyelmen kívül hagy. 

A "rózsakert telepítésének" ideje

     Ritkán fordul elő, hogy egy ájtatossági forma ilyen hirtelenséggel bukkan fel a történelemben és hatja át az egész Egyházat. Az isteni pedagógia gyakran évszázadokig készíti fel a lelkeket ilyesmire. Általánosságban kijelenthető, hogy a rózsafüzér a keresztények azon korai szokásából ered, miszerint az első hívek Szűz Máriának köszönetet mondtak mindazokért a kegyelmekért, melyeket Ő az egész emberiségnek hozott.
Nyilvánvaló, hogy a rózsafüzér ájtatossági forma a középkorban fellendült általános Mária-tiszteletnek köszönheti különleges elterjedését, és nincs ez ma sem másként!
     Szűz Mária saját kegyelmi érdemeinek és azon kegyelmeknek a szemlélését, melyeket ő gyermekeinek kiesdett, olyan örömnek tekintették, mely minden más örömet felülmúl. Valójában, a Boldogságos Szűz köszöntésének ezen öröméből származik a rózsafüzér név. A középkorban ugyanis a rózsa az öröm szimbóluma volt. Sőt, Szűz Máriát még „rózsakertnek” is nevezték, mivel a középkori latin nyelvben a rózsakert neve rosarium volt (ami rózsafüzért is jelent).
      Egyesek arról is meg vannak győződve, hogy a Szent Szűznek minden általunk való egyes köszöntésével az angyal köszöntésekor érzett öröm új visszhangját érzi. Tehát azért ismételjük az angyal szavait, mert Mária Szívét meg akarjuk örvendeztetni. A Boldogságos Szűzhöz szóló köszöntések tehát spirituális rózsákként értendők, melyeket Máriának átnyújtunk, melyekből rózsakoronát fonunk. Ellenszolgáltatásként a Boldogságos Szűz rózsából font láthatatlan diadémot (lelki kegyelmeket) helyez gyermekeinek fejére.

     A Boldogasszony-kultusz, népünk Szent István előtti hitvilágában gyökerezik. Az anya tisztelete, az Istenszülő szűz képzete már ott volt a magyarság egyisten őshitében. Népünk tehát nem a térítés során találkozott először Istenszülő anyával.
Gellért püspök méltán figyelmeztette szent királyunkat, Istvánt arra, hogy a magyarokat legkönnyebben a Boldogasszony hitén át lehet a Római Katolikus hit kötelékébe vonni.
     A szentistváni Országfelajánlás a Szent Koronával, földjével és népeivel, királynőnkké emelte Szűz Máriát, aki elfogadta azt, és szent kezében tartja a Szentséges Magyar Koronát, abban a kézben, amely a Világ Világosságát, Szent Fiát tartotta.
     Ezt követően a Szűzanyát, nem csak az ősi  Boldogasszony névvel illetjük, hanem Nagyboldogasszonynak is nevezzük! Ennél fogva a Mária-tisztelet rohamosan elterjedt nemzetünk körében. Őseink benne bíztak, Benne látták maguk és gyermekeik jövőjét. A tisztelet oly mértékben fokozódott, hogy eleinte nem mertek a gyermekeknek Mária nevet adni! De Szent László Európa hírű uralkodása alatt megújította a népi Mária-tiszteletet, sőt országunkat Mária Országának – Regnum Marianumnak –, nevezte, és ennek folytán széleskörűvé vált a Mária névadás is!
     A szent MÁRIA név kultusza kiterjedt a templomi titulusok választására, sőt helynevek (Mária-kútja, Mára-remete), helyiségnevek adására is (Boldogasszonyfalva, Máriapócs, Máriaradna) stb.
     Míg a Kárpát-medencében kultikus név volt Jézus Anyjának neve (Sarlósboldogasszony, Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony, sőt Szűz Mária nevenapja stb.), addig Szűz Mária névünnepe (festum nominis Beatae Mariae Virginis) az Egyházban csak későbbi keletű a Mária-ünnepek között. Szent XI. Ince pápa intézkedésére vált egyetemessé, Bécs 1683. szeptember 12-én történt török ostrom alóli felszabadulásának emlékére.
     Mária nevének eredete titka és jelentése több oldalról közelíthető meg.
Mária neve héberül Mirjam. Jelentése és eredete (egyiptomi, kánaáni, arámi) körül máig vitatkoznak:
1. makacs
2. telt
3. keserűségek (márár)
4. magasságok, magasztos, felmagasztalt
5. Isten ajándéka
6. úrnő
7. kiváló
8. tengercsepp (mir+jam) Szent Jeromos szerint, latinul: stilla maris.
     A középkorban valaki félreértette a csepp "stilla" szót, és helyébe a "stella" szót helyezte. Így keletkezett a stella maris kifejezés – mint Mária nevének értelmezése – és ennek nyomán a VII. században a legelterjedtebb himnusz: "Üdvözlégy tenger csillaga", amelyet egyházunk Mária zsolozsmájának esti dicséretében énekel.
     A Mária név ötvenháromszor szerepel az Újszövetségben. Hat asszony viseli ezt a nevet az Újszövetségben: Mária (az Úr anyja), Mária (Kleofás felesége), Magdalai Mária, Mária (Márta és Lázár testvére), Mária (János és Márk édesanyja), Mária (egy római szent asszony akit Pál apostol említ).
     Már a Mirjam név első és utolsó betűjének sajátosan mély jelentése van, hiszen a "mem" jelentése víz, az a valóság, amelyből az élet támad.
A zsidó bölcsek a mem betűt kapcsolatba hozzák a "mazal" szerencse-csillaggal, ebből származik a mázli   szavunk. (Forrás: Sztankó Attila: Homília Mária neve ünnepén)                                                                                       Héberül MIRJAM, de Jézus idejében a 'Mariam' formát használták.
Az arám 'MARA' (= Úr) szóból eredeztetve, jelentése Úrnő.
A görög szent atyáknál három értelmezése szerepel: Úrnő; megvilágosító, tengernek mirhája.
Temesvári Pelbárt szerint: A MÁRIA név öt betűje jelenti azt az öt hatalmas jótéteményt, amellyel elárasztja a földet.
M – (mater misericordiae et mediatrix) azt jelenti: ő az irgalmasság anyja, a világ szószólója.
A – (advocata) jelentése: ő az emberi nem szószólója az Úrnál.
R – (reparatrix ruinae) azt jelenti: ő mind angyali-, mind pedig az emberi romlás helyreállítója.
I – (illuminatrix) jelentése: az egész egyháznak és a világnak a megvilágosítója. Mert amint a nap megvilágosít minden csillagot, így Mária dicsőségének fényével megvilágosít minden szentet és angyalt.
A – (auxiliatrix) jelentése: ő minden szükségben a segítség.
      Ábrázolása: a Mária név betűiből összeállított monogram szinte minden templomban látható, a szerviták attributuma (Mária-tiszteletük miatt).

A szerkesztő bevezetője

      Sajnos, korunk imádkozni hajlandó embere, ha tisztában is van hálaadó és kérő imájának Istennel való párbeszédi lényegével, azzal már kevésbé, hogy melyik szóbeli ima a leginkább tetsző és érdemszerzőbb Isten előtt.
      Sajnos, korunkban számtalan “rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közül egyedül az Irgalmasság füzére van pápailag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki a szándékára (az Irgalmasság olvasóját kivéve), nem az ilyen-olyan rózsafüzért, hanem a Szent Domonkos-féle rózsafüzért imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől! A kínált "választékot" a megtévesztő szellem cselvetésének tulajdoníthatjuk, nem másért, minthogy az eredeti "Domonkos" rózsafüzért ne mondjuk! Ha a Szentlélekisten az Ave Mariát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésére, ki találhat szebbet, jobbat, Isten ihlette érdemszerzőbbet? Nincs ugyanis egyetlen ima sem, mely ennyire áthatotta volna a katolicizmust, mely lényegileg meghatározta üdvtörténetünket és amely a Szentlélek szavaival ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák és szentek ajánlásait.
      Sorozatomban a "rendes" rózsafüzér (más néven szentolvasó) történetét is áttekintem, de elsősorban a rendkívüli kiváltságairól szeretnék értekezni.

Források:
Grignon L. − P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, (Stephaneum,1944)
LÚCIA nővér: A FATIMAI ÜZENET FELHÍVÁSAI (Secretarido dos Pastorinhos, Fátima)
A SZENTOLVASÓ, szerkesztette: Begyik Tibor OCDS Harmadik, javított és bővített magánkiadás.
Grignon L.: − A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET. (magánkiadás)
ROSARIUM VIRGINIS MARIAE, II. János Pál apostoli levele (Szent István Társulat)
SZERETETLÁNG LELKI NAPLÓ (Szent István Társulat 2010)
PROHÁSZKA O. − Élet igéi (Szent István Társulat 1929)
Br. MARIE-DOMINIQUE OP: A rózsafüzér története és hitbeli alapjai (Megjelent a Szent Margit Lap 71-75. számában)

     Nekünk magyaroknak különlegesen kiemelt szerepünk van a magunk, és az emberiség sorsának alakításában. Natália nővér, a XX. század nagy magyar misztikusa látomása által tudjuk, hogy a Szentháromság az emberiség sorsát, és külön Magyarországot Szűz Mária kezébe helyezte a mi korunkra. Miért lett ebben külön kiemelve Magyarország? Ennek oka, hogy népünk a "rejtett választott nép", melynek dicsősége csak az utolsó időkben fog kinyilvánulni! Mit jelent az, hogy "rejtett"? Azt a természeti és etikai egyensúlyt, melyet a világmindenség hordoz önmagán: a fény és az árnyék, a látható és a láthatatlan, a nyilvános és a rejtett. 

    Ezen felül 1000 évvel ezelőtt, Szent István királyunk, halála előtt – örököse nem lévén – az ország nagyjainak színe előtt, államjogilag, Isten Szentséges Anyjának ajánlotta fel a Szent Koronát az uralkodói jelvényekkel, az országot népeivel és földjével. Ezzel az országunk feletti teljes uralmat a Boldogasszony kezébe tette. Tehát nem csak felajánlotta az országot – amit ő utána 600 évvel a lengyelek is megtettek, majd ezt követően több nemzet is, – hanem átadta (!) a Magyarok Nagyasszonyának, aki ezzel Magyarország uralkodója, Örökös Királynője lett. Így lett a Szent Korona Országa, a (teljes) Kárpátmedence: MÁRIA ORSZÁGA.

    Ezért hallotta Natália nővér a Szent Szűztől a következőket: "Nagy a világ, sok az ország, de csak egy a tulajdonom belőlük: Magyarország. Az oltalmam alatt vagytok, másképpen kell gondoskodnom rólatok ... a világ végezetéig." Ez az oltalom azonban nem jelenti azt, hogy hűtlenségeink és rossz választásaink következményeiként nem érhetik csapások, gazdasági visszaesések, megpróbáltatások az országot, népünket - mint ahogy a történelmünk ezt bizonyította (és bizonyítja napjainkban is)! Ne feledjük, az Isten nélküliségnek istentelenség a hozadéka, az istentelenségnek pedig embertelenség a következménye!

    Miután Magyarország Mária Országa, ezért irányul ellene különleges módon és mértékben a sátáni erők és a szbdkmvesek mindent megrontó haragja és aknamunkája. A súlyos időkben Natália nővéren keresztül többször kaptunk biztatást és ígéretet az Égtől, hogy ne veszítsük el a reményt.

    Jézus: "Ennek ellenére a magyar nép Anyámba vetett bizalommal és szent büszkeséggel hangoztassa: Győzni fogunk, Magyarország és a Világ Királynője által!" A nővér azonban azt is megtudta látomásában, hogy ez abban a békében fog bekövetkezni, amit "a tisztulás után fog kapni és élvezni a világ".

    Jézus: "az én magyar népem egyszer megtisztulva, megszentelve fog szolgálni az Ég és a Föld színe előtt". És ehhez a nagy tisztuláshoz kaptuk Örökös Királynőnktől azt a rendkívüli kegyelmi eszközt, melyet ma Szeretetláng néven ismer és esdekel a világ. Szűzanya: »Oly sok bűn van az országban. Segíts Nekem, mentsük meg. Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz. Az Én Szívem Szeretetlángjához add a te szeretetedet, s add tovább! (…) Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy  szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37) A Föld most (...) olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít (...) Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. (...) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (…) (aki) még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét (vö I/100), soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol, és ennek a lángoló szeretetnek elterjedését /rátok bíztam/. (I/116) Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a Szeretet Tüzével. Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget.« (III/203)

    Úr Jézus: »Ez szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével. Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség! (II/93) Mindannyiótokat meghívtalak megváltó munkámhoz. Az apákat, anyákat művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket! Értem mindenki dolgozhat a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos. (II/102) Azt amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!« (II/108-109) Minden Szűzanyához intézett imához, de különösen az Üdvözlégyekhez fűzzük hozzá az egyetemes könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Ennek a könyörgésnek a kimondásához van kötve az a többletkegyelem, melyről a Szeretetláng Lelki Naplóban Jézus is és Mária is egyöntetűen hangsúlyozzák: Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett! (III/140) Az Úr szavai szerint: „Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94) Ez valóban egy „eddig nem látott” új békekorszakot jelenthet az emberiség történelmében!

Jézus: „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a világot!” 

Rajtunk múlik! Imádkozzunk és engeszteljük a végtelenül megbántott Istent, hogy mihamarabb szétáradhasson a világon a Szűzanya mosolya!

     1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.

     „És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!” (Részlet az Egri csillagok című regényből)  Forrás (részlet)                                                                                                                               Imádkozzunk értük, hogy segítsenek bennünket most, amikor újabb iszlám inváziónak vagyunk kitéve!

Hogy a megbántott Isten kegyesen fogadja népünkért a Szűzanyának felajánlott fogadalmunkat

Az eredeti adakozási felhívást tartalmazó röpirat szövege, amelyet Mindszenty József hercegprímás írt alá, a következő közléssel:

”Akaratom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön”
Építsük fel az engesztelő kápolnát! 
     A nehéz viszonyok csak még sürgetőbbé teszik, hogy népünk jövőjéért áldozatot hozzunk Istennek, aki egyedül segíthet. Ezért épülnek fogadalmi szentélyeink a legsúlyosabb időkben. A háború alatt tettük le az alapkövét, most pedig Bíboros Főpásztorunk 1947. május 8-án ismét elindította az engesztelő kápolna felépítését szolgáló mozgalmat. Hogy a megbántott Isten kegyesen fogadja népünkért a Szűzanyának felajánlott fogadalmunkat, tartsunk őszinte bűnbánatot, küzdjünk a tömegbűnök ellen: misemulasztás, káromkodás, paráznaság, válás, bimbózó élet ellen merénylet, gyűlölködés, könyörtelen szívűség, gondoskodjunk az ifjúság tiszta, krisztusi életéről, imádkozzuk naponta a rózsafüzért. De vonjunk is meg valamit magunktól és adakozzunk szívesen az engesztelés oltárára! Aki Istennek ad, a legjobb kamatra ad! Ajánljuk fel távollevő, vagy elhunyt szeretteinkért is. Rendezzünk előadásokat egyesületeink által, terjesszük az eszmét ismerőseink között!
Mondd napjában többször minden óraütésre, harangszóra:

Ave Maria!
Éljen a Világ Királynője!
Győzelmes Nagyasszony, Világ Királynője,
Légy engeszteléssel, Hazánk megmentője!

Érdeklődés:  www.vilagkiralynoje.hu 

     Kedves Olvasóim! Egy különös és nagyhatású szentre, a Rózsafüzér Apostolára emlékezhetünk e napon! Boldog Alan de Rupe OP (1428-1475 – más néven Alanus de Rupe; Alano de la Roche) volt az, aki Szent Domonkos után 250 évvel – mint a domonkos rend tagja és a Szűzanya kiválasztottja – megújította a szentolvasó imádságot, mely már-már feledésbe merült! E hó 11-től, október 30-ig, 50 részes posztban olvashatnak a Szent Rózsafüzér érdemeiről, majd november 3-tól 15-ig Boldog Alan de Rupe életéről, igazságáról! Kérjük tartsák emlékezetükben ezt a feledésbe merült szentet, hogy esdje ki számunkra a szentolvasó-imádság iránti szeretetünket, és a Boldogságos Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat!

Boldog Alan de Rupe könyörögj érettünk!