Nem Sztálin szobra érkezet a Cova da Iriába
Még el sem telt egy év a világ felajánlása után, és 1985. március 11-én Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára. Bejelentette, hogy attól kezdve új szelek fújnak Oroszországban: glasznosztyról, nyitottságról, peresztrojkáról és átalakításról kezdtek beszélni.
A pápa még egy alkalommal kiemelten Máriához fordult, amikor 1987-1988-ra, a Szűzanya születésének 2000. évfordulójának előkészületeként Mária-évet hirdetett. Ezt az évet II. János Pál a rózsafüzért imádkozva a római Santa Maria Magiore-bazilikában nyitotta meg. Műholdak segítségével a világ 16 Mária-kegyhelyén – köztük Fatimában − összegyűlt zarándokok százezrei imádkoztak vele együtt. Az eseményt 22 országban közvetítették. A rózsafüzér után a Keresztények Anyjára bízta "különleges módon azokat a népeket, amelyek (...) az Evangéliumhoz kapcsolódásuk ezeréves évfordulóját ünneplik" − ez Oroszországot és Ukrajnát jelentette.
Ugyanebben az évben a Szovjetunióban elindult egy demokratizálódó folyamat és az addigi vallásellenes szankciók fölfüggesztése. Egy évvel később Mihail Gorbacsov magához kérette a Kremlbe az oroszortodox moszkvai pátriárkát és öt metropolitát, hogy közölje velük egy új vallásszabadságról szóló törvény kibocsátását. Oroszország megtérésének millenniumára egy magas rangú vatikáni küldöttséget is meghívtak. És íme a megtérés elindult!
1996. október 18-val kezdődően egy évig vándorolt a Zarándok-Madonna fehér szobra, a fatimai üzenet látható jeleként, szabadon és nehézségek nélkül Oroszországon keresztül. December 7-én 15 óra tájban érkezett a moszkvai Vörös Térre (lásd a képen) 9 pap és nagyszámú hívő kíséretében, akik a rózsafüzért imádkozták. Sok járókelő csatlakozott hozzájuk és mindnyájan felajánlották magukat Mária Szeplőtelen Szívének december első szombatján és énekelték a fatimai "Ave Mariát".
Ez az ígéret egyik részének teljesedése volt, amely azt mondja: "A végén az én Szeplőtelen Szívem győzni fog... A Szentatya felajánlja Szeplőtelen Szívemnek Oroszországot, amely aztán meg fog térni."
Tehát egy történelmi eseményről volt szó, egészen biztosan Mária Szeplőtelen Szívének igazi győzelmének bontakozásáról napjainkban, amely sok keresztény üldözésének vetett véget Oroszországban. Köszönhető ez az egyház bűnbánatra és imádságra való felhívásának is és a Szentatyának, aki a világot és Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel. Úgy, mint akkoriban Izaiás, "Izrael vigasztalója", a babiloni számkivetésben élő zsidóknak hirdette: az igazi szabadulás egy Szűz fia által történik; éppen így következett be az istentelen kommunizmustól való megszabadulás Isten műve által egy Szűz közreműködésével. Ezért lehet a próféta kijelentését a fatimai üzenetre is alkalmazni: "Ezt már előre kijelentettem... és beteljesedett... Hallottad ezt... Lásd hát most mindezt! Teszel-e tanúságot róla?" (Iz 48,3-6.). Saját szemünkkel láttuk az Úr hatalmas tetteit (vö. MTörv 11,7) és ezért "nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk" (ApCsel 4,20).
(A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1) január/márciusi számának felhasználásával)
1933. január 15-e vasárnap, igen hideg volt. Banneux környékén az emberek behúzódtak estére otthonaikba. A hét gyermekes Beco család Marietta nevű 12 éves kislánya, ki-kitekintgetett az ablakon, mert türelmetlenül várta haza 10 éves húgát, akit még reggel átvittek
magukhoz a szomszédok.
anyjának:
Magyarországon Feszty Masa festőművész festette meg a bájos, szép Filoménát. A Budapest Felsőkrisztinaváros - Keresztelő Szent János plébánián, a Pasaréti Ferences és még más templomok is őrzik a szentünkről készült festményeket.
szenvedőknek a közbenjárója. Hathatós szent, csodatévő szent és lehetetlennek tűnő dolgokban segítő szent! Bátorságával kikönyörgi számunkra az Ég kegyeit! Aki Mugnano del Cardinaléba látogat, meg fog lepődni, hogy a legszebb Filoména ábrázolások, szentképek a magyar Feszty Masa festményeinek reprodukciói! 
A fatimai jelenések súlyos történelmi eseményekkel estek egybe: I. Világháború; a bolsevizmus megjelenése; majd a nácizmus újpogánysága. A fatimai üzenetet tehát értelmezhetjük pszichoanalitikusan, mint sorsdöntő figyelmeztetést, illetve történelmi jövendölést, vagyis a Mennyei Ige, a Kegyelem Igéjének – nem intézményi –, hanem karizmatikus megnyilatkozását.
Sajnos a klasszikus teológia felépítői metafizikai értelemben, túlságosan eltávolították Isten fogalmát az embertől! A hívők olyan Istenre gondolnak, aki nem sokban különbözik a pogányok sorsfogalmától, vagyis korlátlan hatalmú, süket, néma és távoli. Ez egy bizony hamis istenkép, amely nem halad meg bizonyos deista vonásokat: Isten a mozdulatlan mozgató, az első ok «égi fejedelem és a Világegyetem ura» (Moltmann), közönyös, érzéketlen 
Szent Domonkos lélekkel eltelt férfi volt, akit Isten azért támasztott, hogy válaszoljon az Egyház égető szükségére, hogy képzett prédikátorokat adjon neki. A Szentlélek ösztönzésére megalapította az első apostoli Rendet, amely egyesíti a megszentelő szemlélődést az apostolok és az ősegyház által gyakorolt evangéliumi küldetéssel. (William A. Hinnebusch OP)
Életének hátralévő 5 évében a Rend megszervezése kötötte le. Testvéreit Európa egyetemi városaiba küldte (Párizs, Bologna), hogy prédikátori hivatásukhoz alapos teológiai képzést kapjanak. Kezdettől fogva mindenütt nagyszámú hivatást vonzottak, tanárok és diákok egyaránt csatlakoztak hozzájuk. Emellett több női közösséget is alapított és lelki-anyagi jólétüket mindvégig a szívén viselte.
A Banneux-i Mária-jelenés sokkal egyszerűbb és áttekinthetőbb
Elgondolkodtató, 1933-ban volt megváltásunk ezerkilencszáz éves jubileuma. Sztálin, több tízmilliós népirtása után, ekkor vitte végbe az ukrajnai éhínséget is tíz millió áldozattal. A Szűzanya erre is figyelmeztetett 1917-ben Fatimában! Kérései azonban nem lettek teljesítve, melyek megakadályozhatták volna az istentelenség szétáradását a világban! Ennek folyománya volt, hogy 1933-ban Hitler, Németország kancellárjaként hatalomra került.
A Szűzanya szinte előkészítette az embereket a Sötétség Erőinek újabb térnyerésére és próbálta felkészíteni szegény gyermekeit a nehéz időkre, miszerint ennek a "fajzat-nak" a pusztítását, csak imádsággal enyhíthetjük. Kijelentette, hogy ő a Szegények Édesanyja és minden alkalommal kérte, hogy imádkozzanak sokat, és higgyenek, mert az élő hit hegyeket mozgathat. Az Istenanya felhívta az emberiség figyelmét, hogy bízzunk Őbenne és Ő is bízik azokban, akik a segítségét kérik. Az élő hit képes olyan cselekedeteket véghezvinni, amelyek megfékezhetnék a sátáni erőket, és az ő Szeplőtelen Szíve által lehívhatná Krisztus Békéjét a világra!
A 19-20. századra a Filoména-tisztelet az egész világon kibontakozott, s Ő hagyományosan, minden hozzá forduló számára valódi közbenjáró volt. Bárhol, ahol Szent Filoména szobrát vagy képét kitették, áldások és csodák, gyógyulások és megtérések követték egymást. Ennek ellenére valami "modernista" szemlélet okán a II. Vat. Zsinat naptárreformja jónéhány szentet törölt a liturgikus naptárból (nem a szent mivoltukból!) arra hivatkozva, hogy ezekről csak legendás emlékek maradtak fenn, írott dokumentumuk nincs. Így Alexandriai Szent Katalin, Szent Orbán, Szent Bálint (Valentin), Szent György és Szent Filoména ünnepét is törölték. Azokét törölték – akikről igaz, hogy írott dokumentum nem maradt – de az Egyház és Isten Népének emlékezete, az imameghallgatásokban testet öltött hagyomány, olyan igazságokat őriz, amelyek nyomatékos példák napjainkban is!
Hogy említsek egy "majdnem kihúzott" szentet –
Szentünk naptárból való törlése ellenére, keresztény országok sokaságában megmaradt a Filoména-tisztelet, és Ő továbbra is véghezviszi csodáit. A bürokratikus intézkedés rossz hatása leginkább a még kommunista iga alatt sínylődött és megfélemlített egyházban fejtette ki szomorú hatását! Számtalan helyen ugyanis eltávolították oltáraikról a Filoména képeket (holott a szentszéki rendelet nem erről szólt!). Jó esetben a sekrestyékbe, irodákba és a folyosókra száműzték azt a hathatós védőszentet, akit maga
Szentszék felé intézett kérdése, miszerint
.jpg)
A történészek, a szociológusok és a kultúra tudósai úgy tekintenek az orosz kommunizmusra, mint a 20. század történelmének központi jelenségére. Az orosz kommunizmusnak ahhoz a tervéhez, hogy egy új, istentelen-, anyagelvű- és erőszakos vallást hozhasson létre – amelynek istene az anyag –, 
A jelenés alatt orvosok és papok csoportja vizsgálta Tilmant Cômet. A szemébe világítottak, majd kézzel eltakarták szemeit, de a látomásban nem tudták megzavarni és pupillái sem reagáltak semmire.
A Beauraing-i történéseket ezzel zárom! A továbbiakban a Banneux-i jelenést kívánom bemutatni! (folyt.) 
hatására szentté avatta és a '19. század csodatevőjének' nevezte, mégpedig abban a "felvilágosodás korában", amelyben a sötétség erői az ateizmust oltották a lelkek millióiba és esetenként tűzzel-vassal irtották a katolikus hitet. 1834. szeptember 6-án ünnepi misét engedélyezett az augusztus 10-re, ugyanakkor a "Szent Filoména szűz és vértanú" emlék-mise lehetőségét, melyet 1837. január 30-cal kiterjesztette az egész Nola-i egyházmegyére. 1839-ben pedig az augusztus 10-et Szent Filoména szűz és vértanú ünnepének rendelte el.
IX. Piusz pápát
Ti portugálok, velünk együtt maradjatok Szűz Mária elsőszombatos, engesztelő népe. Tartsátok magatoktól távol a világ bűnös szellemét! Legyetek példa a világ minden népének! Szeressétek a Szűzanyát, az Anyaszentegyházat, a hazát – ezek is mind anyák. Szeressétek az édesanyákat, az Isten Anyjának ragyogó táborát, a családot, a halhatatlan gyermeki lelket! Ne legyetek útonállók, ne felejtsétek, hogy a három kitüntetett fatimai látógyermek is a ti gyermeketek volt. Fac hoc et vives, Portugalia! Tedd ezt és élni fogsz (Lk 10,28) Portugália! Tedd ezt és élni fogsz, Keresztény Magyarország – a világ veszélye és eszeveszettsége idején és utána a fatimai látnokokkal együtt mindörökké. Amen.» 
Október 15-én reggel magyar és más nemzetiségű zarándokokkal végezte el Mindszenty bíboros a keresztúti ájtatosságot a Magyar Keresztúton, majd nyolc magyar pappal mutatta be a 
Június 26., hétfő.
A Szentírásból tudjuk, hogy Jónás próféta bejelenti a háromnapi járóföldre terjedő nagyváros, Ninive pusztulását és megmondja, hogy elpusztulnak mind: az előkelők és a kisebbek, a próféta-panaszolta vérengzés, erőszakosság, bálványozás és erkölcstelenség miatt /Nahum 3,1-3/. Ninive lakói hittek az Istenben, engesztelő böjtöt kezdtek, szőrzsákot öltöttek. I
De Nyugaton is az anyaság kiirtása a cél. A tudomány nevében is lehet itt-ott hallani, hogy az anyaság nemsokára kimegy a divatból. Az anyaság leszáll majd a modern társadalomban az ipari foglalkozások szintjére. Aztán a fejlődés haladtával – mondják – nem is lesz szükség az anyákra, mivel a gyermekeket helyettük a jövő társadalmában kizárólag specialisták fogják nevelni. 
Január harmadikát követően az öt gyermek még rendszeresen járt a jelenési helyre imádkozni, de látomásban nem volt részük. Június 11-én azonban ismét megjelent a Szent Szűz a gyermekeknek, nem szólt ugyan, de a zarándokok közül egy férfivel egészen rendkívüli gyógyulás történt.
Egy katolikus újságíró Raphael Sindic azt fejtegette, hogy Tilmant, mint felnőtt férfit sokkal inkább megérintette a jelenés érzelmileg, mint a látnok gyermekeket.
Szent Filoména tiszteletére Fourviére-ben, ahová a magával hozott szobrot az ereklyével az oltárra helyeztette. Ez volt az első külföldi kegyhelye Filoménának. 
A gyertyás körmenet, az éjszakai szentségimádás még jobban előkészítette a zarándokokat a másnapi koncelebrációs nagymisére. Mindszenty bíborossal mutatta be a szentmisét a lisszaboni bíboros, 14 püspök és 70 különböző nemzetiségű pap. Bíborosunk, magyar nyelven tartotta szentbeszédét. Íme néhány kivonat: 
Elkísértük valamennyien fájdalommal telt szívvel, az elmúlt évek folyamán, gyötrelmes és véres keresztútján s soha el nem felejtjük Isten szaváért vállalt élő hitvallását, meggyőződéséhez való hűségét saját magával való azonosságát, Krisztus, a Szentatya és az Anyaszentegyház iránti nagy szeretetét. "Megmosta ruháját a Bárány vérében", (Jel 14,7) s mint Jézus Krisztusnak, minden vértanúság forrásának és példaképének hűséges tanítványa, szerette mindvégig. Az itt összegyűlt egyház pásztorai és hívői mély meghatottsággal mondanak köszönetet Magyarország és az egész Közép-Európa pásztorainak és híveinek a hűség hősies példájáért. Ez mossa majd tisztára és engeszteli ki annyi nyugatinak bűnét; a hitvallásban és a keresztényi élethez való hűtlenségét. .JPG)
A Leiria-i egyházmegye püspöke búcsú-áldásával összekapcsolta szívből jövő kérését: "Szálljon le minden portugálra Isten áldása és adja meg nekik a fény, az öröm és a béke leggazdagabb ajándékait. Ilyen kegyelmek kiesdeklésére legyen közbenjárónk az, aki Portugália számára anyai Szíve szerető oltalmának egyedülálló megnyilvánulását mutatta ki a Fatimai Szűzanya." 
elképzelhetetlennek tűnt. Ő maga hihetetlen lelki-erővel igyekezett kibírni szenvedéseit s ha magánál volt, imákkal próbálta figyelmét a fájdalomról elterelni.
Úgy érezte, hogy ez jel és válasz lesz számára, hogy van-e még feladata a földön. Imádkozott az ismeretlen szenthez és ez annyira meg-nyugtatta, hogy hosszú idő óta először aludt egyfolytában pár órát. Pauline bár csak árnyéka volt önmagának, de lelkében mégis töretlen. Érezte, hogy még van feladata a földön, és bízott Istenben és újabban a "kis Szentben" is!
A Szent Szűz már La Salette-ben elmondja, hogy a sötétség fejedelme azon lesz, hogy a hitet kiirtsa az emberek lelkéből. (,,Akkor egy másik jel tűnt fel az égen: egy tűzvörös sárkány...'' Jel. 12,3.) A bűn kilátásai félelmetesek, ezt maga a Szentírás sem rejti véka alá! Amikor Mária büntetésről szól, mindig feltételesen fogalmaz, aggódó szeretettel figyelmeztet bennünket a bűn veszélyeire, kiutat jelöl meg számunkra; bűnbánatot, megtérést sürget. Sürgeti a sátán igájában szenvedő embert a megtérésre, hogy elkerüljük a bűn evilági és természetfölötti következményeit. Különösen feltűnő, hogy Fatimában a Szűzanya, Szent Fausztina esetében pedig maga az Isten úgy látta helyesnek, hogy nem a mennyországot, hanem a kárhozatot mutatta meg a látnokoknak. Ennek is üzenet-jellege van. (JÜ)
Porciunkula – egy kis kápolna, amit Szent Ferenc épített újjá 1208-ban. Itt éltek az első testvérek, és maga Szent Ferenc hívta először Porciunkulának, azaz kis helynek, sőt kis Szentföldnek (magyarázat alább →)!
‒ Én vagyok a Szeplőtelen Szűz! ‒ volt a válasz. Ám ezt a kihallgatások során csak három gyermek állította. Degeimbre Andree ugyanis csak a szájmozgást látta, de nem hallotta, a kis Albert pedig valahogy nem emlékezett az egészre.
válaszolt, ezzel szemben a kis Albert azt állította, hogy ő "igenlő" választ hallott.
zarándoklatok állandó kérdése, hogy miért pont a magyarok létesíthettek keresztutat Fatimában? A felmerülő kérdés jogos, egyfelől azért, mert számtalan gazdag nép ajánlotta fel a megépítését! Alig lehet kétséges bárki számára is, hogy ennek eldöntésében a fatimai Szent Szűz, a Magyarok Nagyasszonya "áldott keze volt". Mi sem nagyobb bizonysága ennek, minthogy a Kálvária Kápolna baloldali 
December 13-án, a megszokott jelenet ismétlődik. Egy orvos közben újra arra készülődött, hogy tű-próbának veti alá a látnokokat, mire a kis
‒ Bátorság, szeretett Leányom! Te az én Fiam nevét viseled, mert Fénynek, Lumenának neveznek. Fiam a te jegyesed, aki a Világosság, a Nap. És engem is hasonlóképp neveznek a Hajnali Szép Csillagnak, a Hajnal Sugarának, Napbaöltözöttnek. A gyámolítód vagyok. Most ugyan az emberi gyengeség és megalázás órája van, de ha a megpróbáltatásod órája üt, akkor erőt kapsz és kegyelmet nyersz. Őrzőangyalaid között ott lesz melletted Gábriel Arkangyal is, akinek a neve azt jelenti: Az Isten ereje. Gyermekem ‒ mondta ‒ három további napig maradsz még ebben a cellában, és aztán végleg elhagyod a szenvedésnek ezt a helyét!
.jpg)
a fatimai Magyar Keresztút tervének megvalósítására. A monumentális Keresztutat, Marek László magyar mérnök a pásztorok útjára, a főbb jelenési helyek érintésével tervezte meg. Mindennap ezen az úton hajtották a nyájukat a jelenési völgybe. A VII. és a VIII. állomás között van a Szűzanya 1917. évi augusztus 15-i jelenésének helye: 
között készítette 
1932. december 4. (vasárnap). A kis Gilbertát ugyan időben hazakísérte egy nővér, este 7-kor azonban mégis a kerítés előtt állt mind az öt gyermek! Ezúttal velük volt a vak nagybácsikájuk és egyik béna lábú barátjuk mankókkal.
és mikor jöjjünk ide legközelebb?"
megismételte. A Szűzanya azonban néma maradt. Erre a gyerekek sírni kezdtek. Albert végre mást kérdezett:
.jpg)
Nem szabad tehát könnyedén venni a felajánlást Mária Szeplőtelen Szívének, s nem szabad azt kellő előkészület nélkül megtenni, elvégezni! A világ, egy ország, egy egyházmegye, egy plébánia, egy szervezet vagy család felajánlását meg kell előznie egy lelkipásztori programnak, mert a felajánlásnak "ígérete és tétje van"! 
bizonygatták hogy a Szűzanya volt, veszekedni kezdtem velük és aludni küldtem őket. A következő nap megint ugyanaz történt. Ismét futva jöttek haza és inkább félholtak voltak, mint élők, de amit akkor kaptak, azt soká nem fogják elfelejteni! Mindennek ellenére, csütörtökön is holtsápadtan jöttek haza és egyre csak erősítgették, hogy a jelenség kétségtelenül a Szűzanya. Összejöttünk és kitárgyaltuk ezt a másik két gyermek szüleivel. Ezek a dolgok már nem csak értelmünket múlta felül, de a türelmünket is. Egészen biztosak voltunk, hogy valami ostoba és elvetemült ember ijeszti és izgatja gyermekeinket. Így aztán szóltam néhány szomszédnak, Voisin asszonynak is és minden eshetőségre felkészülve, elláttuk magunkat botokkal. Így értük el a kolostor kertet, amikor egészen a rács mellett a gyermekek térdre estek, pillantásukat mereven szegezték egy vadrózsa bokorra és hangosan ájtatosan imádkoztak. Őszinteségükben attól a pillanattól fogva nem lehetett kétségünk. Mi magunk ugyan nem láttunk semmit, de hogy ők látták, abban nem lehetett tovább kételkedni. Közben én hátra mentem a grotta mögé, nézegetni kezdtem a fákat, miközben a bokrok mögött a gyermekek imádkoztak. Amikor magam körül ütögetni kezdtem a bottal, Andree azonnal felkiáltott: ‒ Mama ne menj tovább, ott vagy Mellette! Erre én egészen elhűltem és el se tudom mondani, hogy mit éreztem ebben a pillanatban.” 
Az 1917-es esztendő mind a világtörténelemben, mind pedig az üdvösség történetében igen jelentős dátum. Rengeteg szenvedés és vérontás árán új korszak, új pusztító eszme az "istentelen irgalmatlanság" indult történelmi útjára. 
Ezen eszmeiségben egyesült társaság, úgymond az ember nevében vállalta, sőt erőszakosan és szervezetten terjesztette az istentagadást mint hivatalos ideológiát. A "marxizmus gonosz zsenije" Lenin, semmitől sem riadt vissza azon igyekezetében, hogy egyenlőre csak az orosz társadalmat, de végcélként az egész "nemzetközi" világot gonosszá aljasítsa. Már kezdettől fogva, apró papírfecniken küldözgette utasításait kivégzésekről, túszejtésekről, rablásokról. Alapkoncepciója volt az emberi benső személyiségtudat elsekélyesítése volt. A tömeget csupán "masszának" tekintette és a társadalommal mint tárggyal kísérletezett. Ehhez pedig a "fehéregér" a házasság, a család és a gyermeknevelés intézménye volt. Lenin fogalmazta meg elsőként a totális állam szükségességét, melyben a vallásnak helyet sem adott és ő rendelte el az első koncentrációs táborok felállítását. Nyilvánvaló, hogy "tanítványa" Sztálin messze igyekezett túlszárnyalni mesterét, esetenként sikerrel, hiszen két társadalmi réteget csaknem kipusztított: a művelt burzsoáziát és az önállóságra képes parasztságot! Oroszországban a természetes népszaporulat arányszámával számítva 1917-től 1987-ig 160 millió ember hiányzik (!). Az üdvtörténet folyamán először jöttek létre azok a politikai feltételek, amelyek világméretekben szolgálták az ateizmust. Ez pedig páratlan pusztítást végzett az istenhit intézményrendszerében, a lelkekben, az élet minden terén szerte a világon.
Albertnek, hogy kérdezze meg a Jelenés nevét!
A Regnum Marianum Fogadalmi Templom alapkövét 1925-ben rakták le, benne a Tanácsköztársaság bukását is megemlítő dokumentumot elhelyezve. A tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. A kupolás épület alapterülete 1820 négyzetméter volt, erősen emlékeztetett a jeruzsálemi Szent Sír templomra.
Pontosan 7 órakor csendült meg utoljára a misét jelző csengő. Mintegy 25 ministráns kíséretében megjelent Dr. Tóth János plébános, hogy utoljára mutassa be a Szent Áldozatot. A zsúfolásig telt templomban felcsendült az ajkakon a ,,Boldogasszony édes'', itt is ott is sírás hallatszott. Az evangélium olvasása után az egyik káplán felolvasta a szószékről a Fővárosi Tanács határozatát, azt, hogy az 1929. évi XXX. tc. 56.-a értelmében fellebbezésnek helye nincs.
És meg kellett élnie Budapestnek, megélnie a keresztény Magyarországnak, Európának, és az egész katolikus világnak, hogy egy virágzó katolikus templomot átkozott szándékok lerombolják! Nem bomba vettette ki sarkából, nem az idő döntötte romba, hanem az az ateista-kommunizmus, melynek pusztító világuralmára a Fatimai Szűzanya oly nyomatékosan figyelmeztetett már 1917-ben. És nem hallgattunk Rá! 
A szobrász azonban, aki csak most vette igazán szemügyre alkotását meglepődve látta, hogy a szobor arca sokkal de sokkal bájosabb lett, maga is alig ismert rá. Nagy izgatottság lett úrrá mindenkin, ráadásul a háziasszony minden bajából hirtelen meggyógyult.
A felajánlás annyit jelent, hogy kérjük lsten kegyelmét azokra, akik az Övéi, elismerjük hatalmát az emberek felett, rábízzuk őket irgalmasságára, s már ez maga megdicsőíti Istent. .jpg)
E felajánlások átadják a világot a Szentlélek megszentelő energiáinak, és megtermékenyítik az emberi erőfeszítést, amely igyekszik a világot Istennek adni és feléje vezetni. Mindez nem jogi aktus, hanem imádság, közbenjárás, vallási tevékenység, melyet áthat a közösség és a szolidaritás érzése és amely tökéletes összhangban áll a II. vatikáni zsinattal. 
Sajnos még az egyház képviselői közt is vannak, akik álszent naivitásukban képtelenek felismerni, hogy a neomarxista genderideológiának ateista alapjai vannak, és úgy vélik, hogy az egyházat úgy kell modernizálniuk, hogy a szexuális erkölcs terén, ha kompromisszumokkal is, de elfogadják az ateista antropológiát. Ezzel azonban csak azt árulják el, hogy kételkednek abban, hogy maga Isten a megalkotója és biztosítéka az emberi személy méltóságának, szellemi és 
fizikai természetében.
Nem szabad tehát könnyedén venni sem az egyéni, sem a közösségi (családi, plébániai, egyházmegyei, országok szerinti) felajánlásokat! Ha könnyedén vesszük, olyan lesz az, mintha a pogányság vagy az ószövetség szellemében történne. Ott a "szent" mindig valami emberen kívülállót jelentett, amely nem érintette a bensőt és nem hozott létre belső változásokat, tehát a helyekhez, tárgyakhoz, funkciókhoz kötődött, és nem változtatta meg az embert. Krisztus óta és Krisztusban a felajánlás éltető, benső és mély. Az embert új kapcsolatba hozza Istennel, aki belé hatol és átformálja. 
Önmagunkat Mária Szeplőtelen Szívének szentelni azt jelenti, hogy Mária szűzi tisztaságú kezei által, az anyaság, a szeretet és irgalom prizmáján keresztül magunkat Istennek szenteljük. II. János Pál pápa a felajánló imát ezzel a mondattal kezdte: "Közbenjárásodért fordulunk hozzád Istennek Szent Anyja." Itt egy régi görögül írt imáról van szó. S amit most így fordítunk: "közbenjárásodért" (sub tuum praesidium), az eredeti görög szövegben így áll: "irgalmadért .... " 
Miért szentelhetjük magunkat Szűz Máriának, egy teremtménynek?
Beauraing-ben 5 gyermek részesült a jelenésben (9, 11, 13, 14 és 15 évesek) 33 alkalommal és ezt követően egy csodásan meggyógyult 58 éves férfinek is volt 9 jelenési élménye. A Szűzanya azzal igazolta ezt az illetőt, hogy az ő imádkozó jelenlétében néhány súlyos beteg meggyógyult.
A pogányság temetési szertartása az elégetés volt, ezzel szemben a zsidók mindig sírba, sziklamélyedésbe temették halottaikat, mint pl. Lázárt is. Ezt a szokást követték a keresztények is, akik az üldöztetések alatt a nyilvánosság kerülése okán, halottaikat katakombákban temették, rejtették el. Ezek a föld alatti vájatok, járatok mélyen és hosszan terjedtek a lakott területek alatt. A tetemeket kivájt falmélyedésekbe helyezték és ott imádkoztak mellettük, sőt szentmisét is bemutattak egy-egy kápolnának kialakított részben.
1215-ben egy éjszaka Szent Domonkos elmélyülten imádkozott a római Szent Péter Bazilikában. Látta, hogy az Úr Jézus megjelent az égen, kezében tartva három lándzsát, melyekkel a világot akarta sújtani. Édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária ekkor térdre vetette magát, és könyörögve kérte Szent Fiát, hogy ne pusztítsa el azokat, akiket megváltott, és csillapítsa igazságosságát irgalmasságával.
Erre az Úr ezt mondta neki:
A rózsafüzér imádkozásánál Krisztust előnyös szempontból nézzük, vagy is magának Máriának, az Ő Anyjának szemszögéből. Az Úr életének, szenvedésének és feltámadásának titkait annak a szemével és szívével szemléljük, aki Fiához legközelebb volt.
Zebedeus fiaként, vagy idősebb Jakabként beszél róla az Evangélium. Bátyja volt Jánosnak a "szeretett tanítványnak". Őket kettejüket nevezte Jézus a "mennydörgés fiainak", Boanérgesznek (Mk 3,17)!
Ezen előadásait a "Beauraing-i események" címmel közölte a
Amikor megláttam a Filoménáról készült festményt, valahogyan megdobbant tőle a szívem. Könnyes szemmel néztem őt és új szeretet ébredt bennem e fiatal szent iránt. Kérni kezdtem őt megint a lányomért és jól jött, amikor a mise végén kezembe adtak egy Szent Filoménához írt rózsafüzért és kilencedet.
1614-ben a legfőbb inkvizíciós szerv (az ún. Suprema) elfogadta a boszorkány-pereket érintő rendelkezést, mely nagy körültekintést rendelt el ebben a kérdésben. Mindenekelőtt azt javasolta, hogy "a vádlottakat előbb ki kell vizsgálni, és meg kell bizonyosodni az épelméjűségükről, hogy képesek-e uralkodni magukon, vagy hogy nem melankolikusak-e". Elmondhatjuk, hogy a spanyol inkvizítorok hozzáállása a 12. században élt chartres-i püspök.
A belga katolikusság, a Beauraing-i és Banneux-i Mária-jelenést nagy büszkén a "két belga Lourdes-ként" említi.
Greef
A kritikus tanulmány egyfelől a látnok gyermekek esetére az "auto-szuggesztiós, akaratlan színlelés" lehetőségét vetette fel, ennek folytán kétségbe vonták, hogy alkalmasak-e egyáltalán hiteles tanúnak. Másfelől a fejtegetéseik szerint a csodás események, lehetnek akár hipnózis, tömeg-hallucináció, esetleg tudatos vagy öntudatlan színlelés eredménye is.
Ellentétben azzal, amit az inkvizíció "fekete legendájának" írói állítanak, az inkvizítorok nem voltak vérszomjas tébolyultak. Először is, számos inkvizítort a halála után szentté avattak (pl. a 16. században regnáló Szent V. Piusz pápa is inkvizítor volt). Másodszor, nagyon szkeptikusan álltak hozzá azokhoz a vádakhoz, melyek a defarnáció (becsületsértés) és a konfabuláció (kitalált történetek terjesztése) minden jelét magukon viselték. Vegyük például az ún. boszorkánypereket, melyek a 16. és 17. században terjedtek el Európa-szerte (vagyis a "babonás középkor" után évszázadokkal). És ebben kiemelkedő szerepet játszott a protestantizmus, pl. Svédországban!
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve nem úgy áll előttünk Fatimában, mint az egyház karizmáinak egyike, hanem egyetlen egységet alkot az egyház összes karizmáival. 
A belga szocialista újság, a Le Peuple például cáfolta, hogy a megtért Tilmant Côme látnok állítólagosan anarchista szocialista lett volna. A katolikus De Standaard viszont hangsúlyozta, hogy az viszont tény, hogy Tilmant Côme egyáltalában nem volt templombajáró, amíg meg nem tapasztalta a természetfelettit.
Az un. "munkáslátnokok" felbukkanását, a szocialisták az Egyház manipulációjának tartották azért, hogy hangsúlyt adjanak a Rerum Novarum, a
Sok későbbi legendás kegyetlenség a félreértelmezésekből
.jpg)
október 13-a Fatimában. Ezen a napon a Boldogságos Szűz a Rózsafüzér Királynője címmel jelent meg. És mialatt a zarándokok és kíváncsiak nagy tömege a napcsodát átélte, a három kis látnok olyan látomásban részesült, mely a rózsafüzér-titkok három részét mutatta meg: 
A világ és az Egyház megmenekülésére a Szűzanya Fatimában azt követelte a pápától, hogy a világ összes püspökével együtt ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívének; ez azonban a mai napig nem történt meg. A hívektől az első 5 szombat megtartását követelte a Boldogságos Szűz. A végső idők ezen gyakorlatához, hogy Mária Szeplőtelen Szívének dicsőségét hirdessük, hozzátartozik a rózsafüzér és a titkokról való elmélkedés. Ez mutatja ennek az áhítatnak sürgető aktualitását, melyről fatimai Lúcia nővér ezt írja:
A máig kibogozhatatlan valós-nemvalós látomások, mindenesetre helyi jellegűek voltak és maradtak! Ám, ezek kapcsán beindultak a támadások az Egyház ellen, egyfelől azért, mert nem ismerik el azonnal a történteket, másfelől meg azért mert úm. "az egész vallási hisztériát ők manipulálják"!
ügyelő Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis Sancti Officii nevű egyházi bizottságot (Szent Officium) állította fel, amelynek tagjai bíbornokok, kiváló teológusok, akik mellett több egyházi és világi jogtudós működik.
készíthetők, a jelenési területet pedig kegyhellyé nyilvánította! Az őt követő püspök ‒
Ahogy azt a francia Régine Pernoud kortárs középkorkutató észrevette: Az inkvizíció intézményének a gyakorlati életben megvolt a pozitív oldala is. A kivizsgálás gyakorlata helyett bevetette a vádemelés gyakorlatát. S abban az időben, amikor a nép könyörtelen volt az eretnekekkel szemben, bevezette a szabályos törvénykezést."
.jpg)
.jpg)
Ahogy a kortárs brit történész. E. Grant állítja: 
Társadalmi bomlasztó hatása abban nyilvánult meg, hogy az emberi testet is rossznak tartotta
.jpg)
Egy lengyel nő pár havi olaszországi munka után rosszul kezdte magát érezni. Elment az orvoshoz, aki két narancs nagyságú rákos daganatot diagnosztizált nála. A műtét előtt pár nappal a nő imádkozott, és magához ölelte a
Az, hogy a belgiumi jelenések – Beauraing és Banneux esetében –, miből eredhet a meggyőződéses hit és a fenntartásos elutasítás, nos azt magyar nyelven egyedülálló részletességgel mutatom be, hogy ezáltal a t. Olvasó maga alkothasson véleményt az eseményekről! (Remélhetőleg pozitívat!)
Úgyszintén a középkor hagyatéka a nemzetközi tudományos világ is. Pont a középkorban terjedt el a tudósok később szokássá váló szabad vándorlása, a különféle tudományos központok között. A latin ‒ az európai tudósok körében általánosan ismert nyelv ‒ lehetővé tette a problémamentes (internacionális) kommunikációt. Egy biztos: a középkor nem az elmaradottság, az átjárhatatlan határok, hanem inkább a szellemi közösség szerves formálásának európai korszaka volt.
.jpg)
szakemberek vizsgálatai megerősítették, hogy Gemmának nincsenek pupillái, mégis tökéletesen lát. „Ez számomra megmagyarázhatatlan dolog – mondta az egyik szakember. – A pupillák nélküli szem egyértelműen vakságot
jelent, ezért érthetetlen, miképpen láthat ez a gyermek mégis mindent.” A perugiai Caramazza professzor, miután alapos vizsgálatot végzett, azt írta az orvosi jelentésében, hogy a pupillák nélküli (tehát látásképtelen) kislány minden fizikai és biológiai törvényszerűség ellenére tökéletesen lát.
Nem csak az összehason-lításban leplezhető le a "sötét középkor" kritizálóinak tudatlansága. Hiszen meg kellene említeniük, hogy a középkor a szisztematikus fejlődés korszaka volt a megismerés és a tudomány terén (a természettudomá-nyokban is). Márpedig a nyugati civilizáció oktatási rendszere a mai napig azokon az intézményeken alapszik, amelyek a középkorban ‒ és elsősorban az Egyház védnöksége alatt ‒ jöttek létre, vagyis az egyetemeken.
Nagy Lajos királyunknak két szép leánya volt, Mária és Hedvig. A király halála után a magyar trónt Mária örökölte. A kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trón is Máriára szállt volna, ám a lengyelek ragaszkodtak a királynő Krakkóban való tartózkodásához, amit magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül Hedvig (1374–99) örökölte a lengyel trónt.
népszerű napjainkban a boszorkánykodás, a jóslás, kártyavetés, okkult babonaságok!
Egy vasárnap, mise után a templomban szózat hallatszott az égből, mondván: „Keressétek meg az Isten emberét, hogy imádkozzon Rómáért!” Keresték, ám nem találták sehol, ekkor újra felhangzott: „Euphemianus házában keressétek!” Megkérdezték Euphemianust, ő azonban semmiről nem tudott. Ekkor Hononus császár Ince pápával együtt a nevezett férfiú házához sietett. Az egyik szolga odalépett urához, mondván: „Nem a mi zarándokunk-e az, aki a lépcső alatt lakik?” Odafutott hozzá Euphemianus, és holtan találta. Orcája úgy ragyogott, mint egy angyalé. El akarta venni tőle a papiruszt, amit a kezében tartott, de nem tudta kivenni belőle.
Szólt tehát a császárnak és a pápának. Azok beléptek hozzá, mondván: „Bár bűnösök vagyunk, de a birodalom kormányzásának terhét viseljük, add hát ide nekünk a papiruszt, hadd tudjuk meg, mi van ráírva.” A pápa odalépve kivette kezéből az írást. A pápa felolvastatta a néptömeg és az apa színe előtt.
gyöngyökkel, drágakövekkel ékes sírhelyet készítettek, melyben nagy 
hozhatott magával. Az érdekesség az, hogy ez a kép vagy másolata a barokk korban ismeretlen körülmények között, Nagyszombat városába is eljutott, ahol a hagyomány szerint 1708-ban könnyezni kezdett. 
Lúcia később így ír erről: Íme az engesztelés, amit a jó Isten kíván. Íme az áldozat, amit mindenkinek magára kell vállalnia ahhoz, hogy Isten törvényét betartva igaz életet éljen. Ezt az utat Isten világosan meg akarja ismertetni a lelkekkel, mert sokan azt hiszik, hogy az engesztelés kemény önsanyargatást jelent, s ehhez nem érzik magukat sem elég erősnek, sem elég nagylelkűnek. Elbátortalanodnak és berendezkednek egy langyos és bűnös életmódra. Egyik csütörtökről-péntekre virradó éjjel, amikor az elöljáró anya engedélyével a kápolnában voltam, éjfélkor így szólt hozzám a mi Urunk: "Az áldozathozatal mindenkitől megköveteli, hogy teljesítse saját feladatait és betartsa törvényemet. Ma ezt a fajta bűnbánatot kérem és várom el. " 
8)
Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek Ővele.