A magyarság hódolata Fatimában
Kardos Illés magyar lelkésznek 1944-ben kellett elhagynia hazáját. 1956-ban Fatimába zarándokolt. A jelenési kápolnában imádkozva világosodott meg előtte, hogy Magyarország feltámadásának és a világ megmentésének útja a fatimai üzenet teljesítése. Istentől megvilágosítva elhatározta, hogy egy magyar keresztutat épít a fatimai kegyhelyen, melyet 1956. július 10-én engedélyezett a leiriai püspök. Ekkor megindult egy szent adakozó mozgalom a nyugati szabad világban élő magyarság közt .jpg)
a fatimai Magyar Keresztút tervének megvalósítására. A monumentális Keresztutat, Marek László magyar mérnök a pásztorok útjára, a főbb jelenési helyek érintésével tervezte meg. Mindennap ezen az úton hajtották a nyájukat a jelenési völgybe. A VII. és a VIII. állomás között van a Szűzanya 1917. évi augusztus 15-i jelenésének helye: Valinhos. Az itt álló jelenési kápolnát is magyarok építették. Szobrának talpazatába a következő szöveget vésték: "Hogy minél előbb diadalmaskodjon Szeplőtelen Szíved, e szoborban Neked szenteli magát Szent István Országa. − Fatima, 1956. június 23." A XI. stációtól 100 méterre található a Loca da Cabeco, a harmadik angyal-jelenés helye. Az állomások domborműveit 1960-61 
között készítette Amélia Carvalheira, aki – megbízói tanácsára – Emmerich Katalin látomásait is felhasználta a passió egyes jeleneteinek ábrázolásánál. 1964 májusában több száz, emigrációban élő magyar vett részt a dombtetőn álló Szent István-kápolna és a Golgota felszentelésén.1964. május 12-én került sor a "Calvario Hungaro" a Magyar Keresztút, valamint a Golgotának a Szent István kápolnával való felszentelésére.
(Alább, a Keresztút részlete, végén a Szent István Kálvária-kápolnával!)
