A Beauraing-i jelenések bevezetője
Az események hitelét nyomatékozta, hogy súlyos betegek egész sorának rendkívüli gyógyulását regisztrálták, melyek mindig a rózsafüzér imádság közben vagy utána történtek. Ezek többsége teljesen megdöbbentette az orvosokat és az egyháziakat is! Igen különös azonban, hogy az engesztelésről ‒ mely kifejezésként, először Fatimában hangzott el ‒, itt szó sem esett (annál inkább az ezt követő években, Magyarországon)!
Lehetséges, hogy más Mária-jelenés kapcsán is voltak vitás kérdések ‒ ám kevéssé tudunk róluk ‒, a két belgiumi esemény esetében azonban, nyilvánosság előtt zajlottak le olyan komoly viták, amelyek a történések hiteltelensége vagy hitelessége mellett kardoskodtak.
Az utólagos leírásokban már az is vitát indított, hogy a Jelenés vadrózsa- vagy galagonyabokor fölött mutatkozott-e, gyanút-keltőnek tartották azt is, hogy Beauraing-ben a Szűzanyának soha nem látszott a lába (miként Medjugorje esetében sem), nem beszélve arról az elgondolkodtató tényről, hogy az események télvíz idején, miért mindig este 19 óra tájban vagy pláne 22 órakor, sötétben történtek?! Nem beszélve arról, hogy a Jelenés többször is bejelentette, hogy "ez az utolsó alkalom", mégis folytatódtak a történések.
Jellemző volt egy Gedinne vidéki plébános felszólalása, miszerint »az nem lehet, hogy Szűz Mária jelent meg Beauraing-ben, nagy valószínűséggel inkább az ördög – mondta indulatosan, majd folytatta – merthogy a látnokok a Jelenségnek nem látták a lábát, melyet felhő takart el. Ez pedig elvitathatatlan bizonyítéka az ördögi megnyilatkozásoknak, hiszen az igyekszik eltakarni a lábát, hogy fel ne ismerhessék a népek! Ezen kívül, igen beszédes az időpont is, a női alak megjelenése kifejezetten az esti sötétben történt. A néphit szerint ez a szellemek ideje. A Jelenés nem lehet a Papság Királynője, mert épp ellene tett a vallon papság azon kérésének, miszerint a szülők idejében fektessék le a gyermekeiket!«
Ilyen és hasonló érvek és ellenvetések nagy számmal hangzottak el, de voltak számosan papok, akik egészen más véleményen voltak. Egy Betaumont-i plébános így érvelt a jelenés hitele mellett: "Szűz Mária nem azért száll le az égből, hogy a lábát mutogassa, hanem ezúttal is azért jött, hogy a könyörületes édesanyai Szívét mutassa meg, azért hogy a segítségét kérjük"!
És folytathatnánk tovább!
(folyt.)