Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

 A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

70. Keresztelő Szent János felhívta a zsidók figyelmét az Üdvözítő jelenlétére: „Köztetek áll az, akit ti nem ismertek.” – Szavait mindannyiunkhoz intézte!↓

71. Ismerjük meg tehát, hogy ki van jelen lelkünk mélyén, ki a Vendégünk, honnan jött és mit akar!?

72. Hagyjuk elmenni azt, ami amúgy is megy, és a dolgok sima futása közben kapaszkodjunk az egyetlen szilárd pontba!

73. Sokak számára a keresztség annyi, hogy a nevét valamikor beírták a megkereszteltek anyakönyvébe.

74. Bizony üdvös lenne felkeresni minden megkereszteltet, hogy emlékeztessük őket a keresztségükre.

75. Fogantatásunk pillanatában a szüleinké, keresztségünk percében pedig az Isten gyermekei lettünk.↓

76. Azért mert akaratunk nélkül kaptuk e szentséget, ne akarjunk úgy élni, mintha nélküle lennénk!

77. Az újszülött, még csak emberi gyermek. Miután részesült a keresztség szentségében, máris Isten gyermeke lett, s az angyalok meghajolnak előtte.

78. Isten a teremtéssel, emberi létünket adta a természet szerint. A keresztséggel viszont, az Ő létében részesít bennünket természetfeletti módon!↓

79. Ha megünnepeljük világrajövetelünk napját, miért nem ünnepeljük meg – több joggal – az Egyházba lépésünk napját is? Hatalmas különbség van ugyanis az emberi és isteni születés között!

80. Isten templomai vagyunk! Lelkünk trónjáról Isten uralkodik. „Én az vagyok aki van, te pedig az vagy aki nincs” – mondta az Úr egy szentnek. – Íme a kegyelem elképesztő csodája a lelkünkben: Az Aki van, annak a szívében lakozik, aki nincs!

81. Egy öreg indiántól a korát kérdezte egy misszionárius. „Még csak két éves vagyok!” – volt a meglepő válasz. „Éveimet attól a naptól számítom, amikor a keresztségben Istennek megszülettem. Az előző 80 év sajnos, csupán halott élet volt!”. Mi is rendelkezünk-e a keresztségünk iránti tisztelet ezen üdeségével?

82. Urunk az Utolsó Vacsora után fenséges imában kéri Atyjától: „Hogy mindnyájan eggyé legyenek, ahogy te Atyám bennem vagy és én Tebenned, ...én őbennük és Te énbennem, hogy tökéletesen EGY legyenek..., hogy a szeretet, mellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük.” (Jn 17, 21-26)

83. Gyakori fohász: „Istenem, Istenem!” – Ó, mennyire mély értelmű: Én az Övé vagyok, s Ő az enyém!

84. A keresztség csodálatában írja Szt. Jeromos: „Nekünk keresztényeknek, hatalmas és szent büszkeségtől kellene lángolnunk!” – Meg van-e ez bennünk?

85. Az, hogy Isten él bennem, túl szép!? – Pedig ez a valóság! Szent Péter szerint „az isteni természet részeseivé” lehetünk. (2 Pét 1,4)

86. Még abban a korban mutassuk meg gyermekeinknek Istent, míg a keresztség kegyelme, szinte még kizárólagosságot élvez a világ káros hatásaitól! Így egyszerűbben és könnyebben megerősödik az a benső hit, mely által szilárdabban és jobban képes majd elviselni az életfordító viharokat.

59. Amennyire haladunk előre életünkben, annyira válik egyszerűbbé és csendesebbé minden. Egyre jobban érthetővé válik számunkra, hogy a dolgok teljes valósága ott bent a „lelkünk mélyén” van. E felismerés okán földi cselekedeteink szükségszerűen változnak. Mindezért csak egy dolgot kell végeznünk: szeressük Istent, szemléljük és szolgáljunk Neki, azaz szenteljük magunkat a felebarát szolgálatára. Ó mily nagy tudomány a béke és milyen közel is van hozzánk! Sőt, nem is közel, hanem bennünk van! Ám, ez a béke nem egy elvont dolog, még csak nem is állapot, hanem Valaki, egy élő Személy, aki szüntelenül munkálkodik bennünk, aki végtelenül szeret és ez a „Valaki” Isten ajándéka a maga személyében! (Gay prelátus)

60. Minden ember lelkében dal van, és mindenkinek saját lelke szól a dalban. (Babits Mihály)

61. „Ébredj lélek, csak nem akarsz tovább is aludni? Hallgasd az üzenetet, melynek továbbadásával megbíztak: – Az egeken túl lakik egy király, aki határtalanul szeret téged. Egész szíve szüntelen utánad eped, múlhatatlanul. Irántad való vágyakozása és szeretete oly gyengéd, oly hű és tapintatos, hogy éretted elhagyta királyságát, alászállt és most előtted áll, várva a válaszod. Mondd, soká kell-e még várakoznia szívedre? Mert téged kíván – téged – és a szívedet!” (Szent Gertrud)

62. Szemedet főleg arra használd, hogy magadba nézz!

63. Amikor a világot ma mindjobban veszélyezteti az elburjánzó erőszak és kizsákmányolás, az egyház tagjainak tisztán kell látniuk, hogy az emberiségnek minden egyébnél égetőbb szüksége van Jézus Örömhírére. Van-e bátorságunk kiállni az emberek elé és elmondani nekik, milyen sötét mélységekbe sodródnak, ha elvetik Isten szeretetét, amelyet Fiában mindenkinek felkínált? Ha vonakodunk ezt hirdetni, akkor sajnos még nem járt át bennünket eléggé a Jó Pásztor szeretete. (ÜF 107)

64. Vedd el a világtól a láthatatlan valóságokat, s a maradék egy fabatkát sem ér!

65. Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, ha már minden el volna is veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket! (Szt. Fausztína 1448)

66. A szemlélődés és benső ima, képes lángra lobbantani szívünket az istenszeretetre. (Lig. Szent Alfonz)

67. Miért nem boldog az emberiség nagyobbik része? „Mert attól félnek, hogyha lemondást gyakorolnának, szerencsétlenek lennének – mondja P. Lallement – és ezért maradnak mindig boldogtalanok!”

68. A hit az értelmet képes olyan igazságok birtokába juttatnia, melyek érvekkel nem ismerhetők fel.

69. Krisztus lelke általam szerethet másokat (minden embert és az Atyát) úgy, ahogyan az senki más által nem lehetséges. A szeretet Istenből mint forrásból ered, összegyűjt bennünket azért, hogy mindnyájunkon át visszaömöljék Istenbe, s így valamiképp a Hozzá vezető út leszünk – vagy ablak –, melyen keresztül Isten ragyog vissza saját házába. Ha Isten szeretete van bennem, akkor Isten általam szeret másokat és mások szerethetik általam Istent.(vö TI 40)

Sanghaj, 2014. augusztus 7., csütörtök (MTI) – A kínai típusú szocializmussal és nemzeti értékekkel összeegyeztethető keresztény hittudományt alakít ki Kína – idézi csütörtökön az állami média a vallásügyekért felelős állami hivatal fejét, Vang Cuo-ant.

      A China Daily központi lap beszámolója szerint, Kína a kereszténység határokon belüli kibontakozásának a "saját képére" történő átformálására törekszik, ennek része egy un. “kínai keresztény teológia” kifejlesztése, amely megfelel a kínai kultúr-adottságoknak, és összeegyeztethető a kínai típusú szocializmussal. 
     A vallásügyekért felelős hivatal statisztikái szerint Kínában mintegy 23-40 millió protestáns hívő van, ez a teljes lakosság 1,7-2,9 százaléka, táboruk évente mintegy 500 ezer új hívővel gyarapodik.
A nem hivatalos becslések a keresztény hívők teljes számát, az amerikai Pew kutatóközpont egy 2011-es jelentése 67-80 milliósra becsülte táborukat. Ennek nagy része protestáns, a katolikusok száma szerintük 3-5 millió körüli lehet. A különbséget a vallásukat felvállalni nem merők adják, akik állásuk elvesztésétől vagy esetleges másfajta büntetéstől tartva titkolják hitüket.
     A vallásgyakorlást Kínában a mai napig szigorúan szabályozzák, azt csak a kormány által felügyelt szervezetek, regisztrált vallási csoportok végezhetik, s kizárólag a regisztrált helyeken. A kormány az engedélyek kiadásának korlátozásával próbált határt szabni a tömegnek, ám azok – a növekvő igényeket kielégítendő – úgynevezett föld alatti templomokban vagy nem regisztrált magánházakban gyűltek össze. Ezekre az illegális összejövetelekre a kormány szigorúan lecsap, igaz, a társadalmi rend fenntartása érdekében az erről szóló hírek ritkán kerülnek be a kínai sajtóba.
     Je Hsziao-ven, a vallásügyekért felelős állami hivatal korábbi vezetője egy 2009-es interjúban maga is elismerte, hogy a vallásosság terjedése “aggodalommal tölti el” a kínai vezetést, annak túlzott térnyerése és a vallási csoportok megerősödése ugyanis a párt bukásához is vezethet. Legutóbb a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme figyelmeztetett, hogy a vallásos eszmék terjedése az ország “ideológiai egységét és nemzetbiztonságát is veszélyezteti”. - MTI - nyomán!

41. A hittől nem várhatjuk, hogy bizonyosságot ad az észnek, a hit csupán a kinyilatkoztatása alapján elfogadtatja a szerető Isten létét. (vö TI 58) ↓

42. Végeredményben a hit az egyetlen kulcs a világmindenséghez. Az ember létének végső értelme és a válasz azokra a kérdésekre, amelyektől boldogságunk függ. (TI 59) ↓

43. Helyesen jegyezte meg valaki: „A keresztényeknél az hiányzik, hogy nem gondolnak arra amit hisznek.”↓

44. Bizony csekély dolog az, ha alig különbözünk a tisztességes pogányoktól. ↓

45. A hit szerinti élet abban áll, hogy mindent Istenben látunk és Istent látjuk mindenben. ↓

46. Mennyi helyet biztosítunk életünkben a „semmi” gondolatának! A nap 1440 percében talán mégis gondolhatnánk olykor a „mindenre” is! ↓

47. Mily különös ellentmondás: a földi életben soha, vagy csak keveset gondolunk arra, amire az örökkévalóságban gondolni fogunk.

48. A gondolatok hatalmas áradata folyik át elménken. Ám, mi ne vessük bele magunkat ebbe az áradatba!

49. Aki az evangéliumi tökéletesség állapotára törekszik, annak a világtól el kell vonulnia; külsőleg az Istentől neki adott hivatás mértéke szerint, belsőleg teljesen. (XII. Piusz pápa)

50. Krisztus Urunk Alacoque Szent Margittól legelőször is azt kérte, készítsen benső magányt szívében, hogy Szent Szíve kinyilatkoztathassa magát neki.

51. A hitélet, nem a hitismeretek gyarapítása, hanem a belemélyülés.

52. Hitünk dogmáit ne csak elfogadjuk, de higgyük is!

53. Soha ne elégedjünk meg a kép látványával, hanem nézzünk a vászon mögé is! Vagyis, mindig tekintsünk a szavak mögé, mert elrejthetik előlünk a valóságot.

54. A 'jogos' felháborodást soha ne forgasd hosszasan bensődben, mert gyűlöletté kövülhet a lelkedben! (Szerk)

55. A bűnbocsánat (gyónás) több mint a teremtés. Nagyobb hatalmat kíván Istentől az, hogy egy már létező vétket semmissé tegyen, mint az, hogy semmiből valami létezőt teremtsen.

56. Mivel a mi lényegünk „odabenn” van, a felfedezésre váró világ nemhogy nincs messze, de nagyon is közel van!

57. Az élet arra tanít, hogy senki sem talál vigaszra, ha mást nem vigasztal. Semmit sem kapunk, ha nem adunk. Az igazi ajándékot, csak az Isten adhatja, mert emberek között csupán csere történik! (G. Bernanos)

58. Ha behatolunk Jézus megváltói szeretetének titkába, akaratlanul is követni kezdjük Őt, az emberek megszentelésére irányuló buzgólkodásában. Jézus minden embert szeretet, még a legelvetemültebb bűnöst is. Ez a felismerés sokakat meghatott, sokakban ébresztett papi vagy szerzetesi hivatást, sokakat indított a lelkek megmentéséért vívott csatába.(ÜF 106)

Szent Domonkos élete

     Szent Domonkos lélekkel eltelt férfi volt, akit Isten azért támasztott, hogy válaszoljon az Egyház égető szükségére, hogy képzett prédikátorokat adjon neki. A Szentlélek ösztönzésére megalapította az első apostoli Rendet, amely egyesíti a megszentelő szemlélődést az apostolok és az ősegyház által gyakorolt evangéliumi küldetéssel. (William A. Hinnebusch OP)
     Szent Domonkos (Domingo de Guzmán) a XIII. század egyik legnagyobb hatású prédikátora volt, prédikációi azonban egyáltalán nem maradtak fenn. A kortársak tanúsága szerint legjellemzőbb s egyben legvonzóbb tulajdonsága volt, hogy mindig Istennel vagy Istenről beszélt.
     Domonkos a mai Spanyolország területén, az ókasztíliai Caleruegában született 1170-1174 körül. Szülei nemesi származásúak voltak: apja, Félix de Guzmán, Caleruega földesura, édesanyja pedig Aza Boldog Janka (Juana de Aza), akit a helyi spanyol Egyház ma is mély tisztelettel övez a szegények iráni szeretete és könyörülete miatt. Anyja Domonkos fogantatása előtt látomásban szemlélte, hogy kiskutyát hord méhében, amely szájában egy fáklyát visz, és méhéből kijőve az egész világot lángra gyújtja.
     Gyerekkorától papi pályára szánták, s ennek megfelelően taníttatták, de két további testvére is pap lett: Antal nevű bátyja egy közeli káptalan kanonokja volt, öccse, Mannesz pedig követte Domonkost a Rendbe, s később őt is boldoggá avatták. Tehetséges diák volt, és a stúdiumot mindig nagyra értékelte. Fiatalon fogékonynak mutatkozott az istenszeretetre és az életszentségre is: teljesen azonosult a neki szánt papi küldetéssel, és már ekkor megnyilvánult édesanyjától tanult együttérző készsége. 15-16 éves lehetett, amikor egy éhínség alkalmával eladta a tanuláshoz elengedhetetlen drága könyveit és minden más értékét, hogy a nélkülözőkön segítsen. Ez az egyszerű, radikális nagylelkűség tanárait és diáktársait is megdöbbentette. Többen követték a példáját.
     Ez a tette hívta fel Domonkosra a közeli Osma püspökének a figyelmét is, aki 1194 körül meghívta, hogy az osmai papi káptalan tagja legyen, mely Szent Ágoston Regulája szerint élő, szigorú fegyelmű klerikus közösség volt. Teológiai tanulmányai után Domonkost itt szentelték pappá. Mintegy 8-10 éven keresztül élte ennek a közösségnek szemlélődő-szolgáló életét, s nem gondolt arra, hogy hamarosan egy új szerzetesrend alapítója lesz. Éjjelente imádságban virrasztott, a bűnösök megtéréséért könyörgött Istenhez, hogy bőven adja meg neki azt az igazi szeretetet, amellyel hatékonyan gondoskodhat az emberek üdvértől. Az aszkézis szerves részét képezte mindennapjainak: hosszú éveken keresztül gyakorolta azt az ágostonos fegyelmet, amelyet később nagy buzgalommal adott át másoknak. Hamarosan a káptalan alpriorjává választották.
Életének fordulópontja 1203-ban érkezett el – ekkor mintegy 30 éves lehetett –, amikor egy királyi diplomáciai küldöttség tagjaként elkísérte püspökét Skandináviába. Útjuk keresztülvitt Dél-Franciaországon, ahol közvetlen közelről szembesültek az ún. kathar ill. albigens eretnekséggel, megtapasztalva a tévtanok terjedésével szemben tehetetlen, gyakran korrupt és felkészületlen klérus. Egy szálláshelyen az albigens fogadóssal keveredett beszélgetésbe. Addig vitatkozott meggyőzően és égő buzgalommal a ház eretnek gazdájával, amíg az végül nem tudott ellenállni a bölcsességnek és a Léleknek, mely általa szólt. Így azt az embert Isten Lelkének segítségével visszavezette a hitre. Domonkos, az ibériai félszigeten korán megismerte az iszlámot és a judaizmust, de a keresztény eltévelyedéssel való személyes találkozás életre szólóan mély benyomást tett rá.
Az egyház szükséghelyzetére akart választ adni, amikor társával Diegoval együtt prédikálni kezdett Dél-Franciaországban úgy, ahogyan azt Jézus tanácsolta apostolainak (Mt 10,5-15): szegényen, pénz nélkül, az Evangéliumot hirdetve, a katolikus hitigazságokat kifejtve-védve. 
     1207-től Domonkos teljesen egyedül maradt, de ebben a helyzetben sem csüggedt el, és nem tántorodott el hivatásának és küldetésének céljától: folytatta a prédikálást, és „a történelem egyik legborzalmasabb vallásháborúja idején [1208-1215] végigvándorolt a veszélyeztetett területen, keresi az eszmecsere lehetőségét a tévelygőkkel és a félrevezetettekkel; együtt tűrt és szenvedett az emberekkel.
     Domonkos az együttérzés és a kimondott szó kegyelmét kapta, amely gyengédséggel, szívós kitartással, rendkívüli lényeglátással és bölcsességgel párosult. Az albigensekkel folytatott hitvitái ugyan nem hoztak látványos, tömeges megtéréseket, mégis ennek az időszaknak a hozadéka, hogy megérlelődött benne a Prédikátorok Rendjének gondolata. Lassan társak gyűltek köré. Egyikük Toulouse-i házában telepedtek le, s itt kezdték meg a közös életet és prédikációt, előbb csak magánfogadalmat téve Domonkos kezébe. 1215-ben Toulouse püspöke úgy hagyta jóvá őket, mint szerzeteseket, akik gyalog, imádságban és evangéliumi szegénységben hirdetik az Evangélium igazságát. Az Egyház hagyománya azt tartja, hogy a Szűzanya Szent Domonkosnak adta a Rózsafüzért, mint szívének oly kedves imát. A tény kétségkívül az, hogy a domonkos rendiek voltak a szentolvasó legfőbb terjesztői, és ennek kapcsán számtalan csoda kiesdői!
     Domonkos élete ezután teljesen összefonódott Rendjével. Elkísérte püspökét 1215-es a IV. Lateráni Zsinatra (amely behatóan foglalkozott az albigens eretnekség kérdésével és Dél-Franciaország helyzetével), hogy a pápa elé tárja elképzelését. III. Ince arra biztatta őt, hogy válasszanak maguknak regulát, és így váljanak igazi szerzetesrenddé, amely már nem kötődik a Toulouse-i egyházmegyéhez. Domonkos társaival Szent Ágoston Reguláját választotta, melyet kanonokként már több évtizede követett. Az új Rendet végül III. Honóriusz pápa erősítette meg és hagyta jóvá 1216. december 22-én.
     Életének hátralévő 5 évében a Rend megszervezése kötötte le. Testvéreit Európa egyetemi városaiba küldte (Párizs, Bologna), hogy prédikátori hivatásukhoz alapos teológiai képzést kapjanak. Kezdettől fogva mindenütt nagyszámú hivatást vonzottak, tanárok és diákok egyaránt csatlakoztak hozzájuk. Emellett több női közösséget is alapított és lelki-anyagi jólétüket mindvégig a szívén viselte.
     Domonkos, nem feledkezett el hithirdetői hivatásáról sem: Róma környékén és Lombardiában is prédikált; emellett szeretett volna eljutni a kunok közé is téríteni, ez a vágya azonban korai halála miatt nem teljesült. Az 1221-es nagykáptalant követő évtizedben azonban a testvérek Európa minden táján meghonosították a Rendet, és valóra váltották alapítójuk missziós terveit.
     Az 1221-es Bologna-i nagykáptalanra, ahol zarándoklása végének közeledtével súlyos betegségbe esett. Halálos ágyán nagy bizalommal mondta a testvéreknek, hogy halála után hasznosabb lesz számukra, mint életében volt. Erre az ígéretére hivatkozva a Rend azóta is bizalommal kéri közbenjárását az O Spem Miram kezdetű responzóriummal.
     1221. augusztus 6-án halt meg, testvéreitől körülvéve. Rendje ekkor 5 éve létezett, ő maga pedig még nem volt ötven éves. „Testvérei lába alatt” szeretett volna nyugodni, az ő templomukban temették el, sírja ma is Bolognában található. Személyes jóbarátja, IX. Gergely pápa avatta szentté 13 évvel halála után, 1234-ben. Ünnepe augusztus 8-án van. FORRÁS felhasználásával!

26. Ha sajnáljuk a megtérésünk előtt elvesztegetett időt, ha átérezzük, mennyire megbántottuk az Urat, mennyit ártottunk Isten Országa ügyének, a bánat felnyithatja szemünket és elindulhatunk a hálatelt szeretet útján. A hálaadó, dicsőítő és kérő ima megerősít a jóra való elhatározásban, és felkészíti szívünket a túlcsorduló kegyelem befogadására, melyet Isten mindenkinek felkínál. A lényeg, hogy döntésünk szívünk mélyéből fakadjon, engedve, hogy áthassa gondolatainkat és vágyainkat. (vö. ÜF 36)

27. Ne kösse le túlságosan elménket az, amit cselekszünk. Istennek ugyanis jogos elvárása, hogy cselekedeteink során se feledkezzünk meg egészen Róla.↓

28. Állítsunk mindig időközt elhatározásunk és cselekedeteink közé. Ez legyen előtte és ez utána! Közben azonban őrizzük meg szívünk és elménk jelenlétét.

29. Hogy hatásosan alkothassunk, előtte mélységesen elmélkednünk kell. Ez az egyetlen mód, hogy a Mindenható segítségét biztosítsuk. Ez minden apostoli munka lényeges alapfeltétele!

30. Az elkülönülés nem teremt mindig magányt. Nagyon egyedül lehet az ember a zaj kellős közepén is.

31. Sokan mondanak imákat, de kevesen imádkoznak! Imádkozni nemcsak annyi mint beszélni, hanem annyi mint hallgatni. „Nem halljátok azt amit mondotok! – kiált fel Aranyszájú Szent János – hogyan kívánjátok akkor, hogy Isten meghallgasson benneteket?”

32. Ha utazás közben beszélgetünk, sokszor a beszéd és a jármű zaja mindent elnyom, s nem halljuk meg a zuhatagot, mely egészen közel, a sziklát vájja.

33. A bensőséges ember, a tömegben is képes megőrizni lelki kívülállóságát. Ez a ritka függetlenség! ↓

34. A nehézség nem az elmélkedésben van, hanem abban, hogy az elmélkedésre gondoljunk. ↓

35. A befelé irányuló élet, nem az önmagunknak való élet. Az összeszedettség nem azonos a zárkózottsággal. ↓

36. Kempisnél olvassuk: „Szívedet igyekezz elvonni a látható dolgok szeretetétől és fordítsd a láthatatlan dolgok felé.”

37. Sokak kettős személyiségűek. Az egyik személyiség úgy cselekszik, mint mindenki más. A másik olykor még keresztény szokásokat is mutogat. De vajon csak ennyit jelentene az élő hit birtoklása?↓

38. Ha alapvető hiba van a hitről való felfogásunkban, sohasem leszünk szemlélődők. (TI 58)

39. A hit nem érzelem és nem érzés. Nem egy bizonytalan természetfeletti felé való tudatalatti vak unszoltság. Nem csupán annak megérzése, hogy Isten létezik. (vö TI 58) ↓

40. A hit élő kapcsolat Istennel, aki él, és ez a hit olyan bizonyosságon alapul, amelynek nincs kapcsolata a természetes tapasztalattal. ↓

Kínában templomokat és kereszteket rombolnak le

A kínai Vincent Csu Vejfang, Vencsou püspöke Csöcsiang tartomány vezetőit teszi felelőssé azért, mert a térségben templomokat romboltak le, protestáns és katolikus templomok keresztjeit zúzták szét – adja hírül a Vatikáni Rádió.

A püspök július 30-ai pásztorlevélben buzdította híveit: ne féljenek, őrizzék meg hitüket. Július 31-én papjai is azzal a kéréssel fordultak a helyi hatóságokhoz, hogy állítsák le az immár hónapok óta tartó keresztényellenes támadásokat. Protestáns és katolikus hívek sérüléseket szenvedtek, miközben megpróbálták megfékezni a templomokat és kereszteket leromboló rendőröket – tájékoztat az AsiaNews hírügynökség.

A 87 éves Csu Vejfang püspök levelében arról számol be, hogy ez a pusztító hadjárat meglepetésként érte. Kezdetben nem lépett közbe, mert azt hitte, hogy csak szórványos jelenségről van szó. Bocsánatot kér híveitől, hogy későn avatkozott be az eseményekbe.

A templomok lerombolásának politikája „téves és igazságtalan”, mert olyan épületeket is romba döntöttek, amelyek megfeleltek az előírt szabályoknak. A püspök megjegyzi: a romboló hadjárat a templomok tetején látható kereszteket veszi célba, amelyek a keresztény hit jelképei. Ez növeli a feszültséget az Egyház és a kormány között, erőszakot okoz, és megbontja a vallás és az állam közötti összhangot, fokozva a szociális instabilitást. A főpásztor szerint a templomellenes hadjárat tovább erősödik.

Vencsou püspöke arra kéri a híveket, hogy imádkozzanak az egyházmegye sorsáért, naponta ajánljanak fel egy rózsafüzér imádságot, péntekenként pedig egy keresztutat.

Magyar Kurír

(A szerk. megjegyzése: kik is rótták fel Mindszenty József hercegprímásnak hibájaként, hogy nem volt hajlandó tárgyalni a kommunistákkal! – Miről? – Hisz' ezek szikrányit sem változnak száz év alatt sem!)

      Kezdjünk ima és böjt-kilencedet a III. Világháború elkerüléséért, az ukrajnai válság rendeződéséért, a gázai övezet, a Közel-Kelet és Szíria békéjéért, valamint a keresztényüldözések megszűntéért az egész világon! Imádkozzunk és böjtöljünk tehát a békéért a családok egységéért és azokért akik mindezzel nem értenek egyet. 

     Kérünk, kapcsolódjatok be valamennyien akik még tehetitek, mert vészhelyzet van!
     Minél több keresztényt kérjetek fel ezen engesztelésre és terjesztésére, mert bölcsesség kell az országok vezetőinek és reménység kell a népeknek!

     Előre is köszönöm.
Sok szeretettel:

Poór Tünde, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjének felhívása nyomán, a blog szerkesztője   

Tekintve, hogy többen kérdezték, hogy "hol van kilenced"? Nos, szabadon választható bármi ÁLDOZAT - IMÁDSÁG - ENGESZTELÉS!

Részemről a Rózsafüzért ajánlom, mert a kis Fatimai Jácinta így mondta: "A békét Szüznyánktól kell kérni, mert Isten Őrá bízta ezt"!

Buddhista szélsőségesek akadályozzák a keresztények szabad vallásgyakorlását

Az úgynevezett „C” csoporthoz tartozó buddhista szélsőségesek felszólították a keresztényeket, hogy szakítsák meg vallási tevékenységüket a Srí Lanka északi részén található Polonnaruwa városban – írja a Vatikáni Rádió.

A Ravana Balaya csoport tagjai több mint húsz keresztény imatalálkozón vettek részt az elmúlt napokban, arra kérve a lelkipásztorokat, hogy állítsák meg az áttéréseket. 

A Fides hírügynökség úgy tájékoztatott, hogy az egyik buddhista vezető (Ittekande Saddhatissa Thero) szerint mintegy száz buddhista és hindu jelentette neki, hogy keresztény lelkészek ajándékokat és pénzt ajánlanak cserébe a buddhisták megtéréséért.

A keresztények határozottan visszautasították a vádakat, és arról panaszkodnak, hogy sok lelkipásztort és hívőt fenyegettek meg és bántalmaztak. Július elején egy buddhista szerzetesek által vezetett csoportosulás Ratnapura körzetben megzavart egy keresztény imatalálkozót, megállította az istentiszteletet, és bibliákat kobzott el.

A hívek úgy vélik, hogy a buddhista erőszak rossz hatással lehet az országra, tekintettel Ferenc pápa közelgő látogatására is, amelyre jövő év januárjában kerül sor. A Srí Lanka-i Keresztény Evangéliumi Szövetség (Christian Evangelical Alliance of Sri Lanka) szerint 2014-ben mintegy 60 templomukra és imaközpontjukra sújtottak le buddhista szélsőségesek, míg 2013-ban 120 alkalommal támadták meg őket.

Magyar Kurír

(A szerk. megjegyzése: kik is állítják, hogy a klf. vallásokkal közös nevezőre lehet jutni?)

11. A belső béke titka a függetlenség. Aki fölött akaratának zavaros és váltakozó vágyai uralkodnak, annak számára lehetetlen az összeszedettség, még akkor is, ha ezen vágyak a lelki élet jó dolgaira irányulnak. (vö TI 97)

12. Hány és hány ember számára Isten, csak öt betű!

13. Ha készséggel felhasználjuk a lelki elmélyülésre kínálkozó alkalmakat, lassacskán szokásunkká válhat, hogy önkéntelenül is elmélkedést végezzünk.

14. A lélek néha a másik lélek mélységeit kívánja felkutatni. Saját lelkével azonban, mily ritkán teszi meg!

15. Csak akkor egyesülhetünk Istennel, ha szabadon választjuk, hogy szeretjük Őt. Istent pedig nem szerethetjük, ha ellene, a felebarátunk vagy önmagunk ellen súlyosan vétkezünk. (vö. ÚK 1033)

16. Vannak, akik abban az órában tanulnak meg igazán imádkozni és szeretni, amelyben az imádság számukra lehetetlenné vált és szívük kővé dermedt. (vö TI 106) ↓

17. Mindezen körülmények között az imádkozás lényege az imádkozni akarás. Egyetlen ami számít, az a vágy, hogy Istennel kapcsolatot teremtsünk, átadjuk magunkat az Ő akaratának. (vö TI 108)

18. A megtéréssel, szenvedélyeink viharai és énünk önző gyötrelmei elcsitulnak, és elérkezhetünk addig a pillanatig, hogy „Jézus keblén nyugodjunk” – állítják a misztikusok. A „lélek békéje” azt jelenti, hogy valódi énünk Krisztus szeretetében ver szilárd gyökeret. Új erő és új öröm tölt el bennünket, és lelki szemünk előtt feltárul a parancsok értelme, felismerjük a kísértések szerepét az életünkben. (vö. ÜF 57)

19. Nem a lemondás nagysága, hanem a bűnbánat őszintesége az, mely értéket ad engesztelésünknek. Ugyanis, a bűnbánat és hála érleli meg bennünk azt a tiszta szeretetet, amellyel elégtételt adhatunk Istennek addigi eltékozolt életünkért, bűneinkért. (ÉHÖ)

20. Senkinek sincs meg az amit szeretne, minthogy az igaz nem elégül ki az igazsággal, az élvhajhász az élvezettel, az újdonságra vágyó az újdonsággal, a hiú törtető a dicsőséggel. (Szent Bernát)

21. Miért nem szeret engem senki? – kérdezik sokan, holott épp az 'igényeskedésük' riaszt el mindenkit.

22. Ne időzz a rossz vagy bántó gondolatoknál, ha mégoly igazak és érdekesek is! Mert ami hosszasan kitölti gondolatvilágodat, hamarosan eltölti a lelkedet és megkeményíti a szívedet is!

23. Az, hogy egy negatív eset igaz, vagy érintett vagy, attól még ne rágódj rajta és ne méltatlankodj, mert lehet hogy az egész, más célból se valóság, minthogy feldúlja a lelked, és elterelje a figyelmedet!

24. Az ördög nem fél attól sem, hogy Isten akaratára hivatkozzon, ha azt a maga hasznára teheti. (TI 48)

25. Csak kevesek, akik a világ és önmaguk fölött képesek uralkodni, tudják megszerezni azt az egyedülálló kincset, hogy kívülállóként lássák, miként tűnnek el a látszatok; emberek és dolgok. De észlelik azt is, amikor a lényeges – ha harcok közepette is –, de győzedelmeskedik! E kevesek közül valók vagyunk-e mi is?

     A színeváltozás (görögül: metamorphószisz; latinul: transfiguratio), amikor Jézus Krisztus megmutatta isteni dicsőségét. Ennek helyszíne egy galileai hegy volt, a hagyomány szerint Tábor hegye.
     „Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni.”
Ebből az evangéliumi tudósításból önkéntelenül iráérezhetünk arra, hogy az apostoloknak rendkívüli élményben volt részük. A három apostol kiváltságos a többiekkel szemben. Most tanúi annak, hogy Jézus emberségén, mintegy ragyogott az ő Istensége. Később annak is tanúi lesznek, amikor Jézust gyötrődni látják az Olajfák hegyén. Itt rejtve maradt isteni mivolta ezért megerősítésre, rendkívüli kegyelmekre volt szűkségük, ez volt a Tábor hegy eseménye, amikor az Ó-szövetség két nagy alakja Illés és Mózes is tanúskodott Jézus mellett: „Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.” Pétert megragadta a pillanat rendkívülisége és mintegy zavarában, azt mondja: ,,Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat… Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!'' A Táborhegy-i látomás csak jel volt, a teljességhez hozzá tartozott Jézus halála és feltámadása. Csak ennek fényében értelmezhették helyesen mind azt, amit a hegyen megtapasztaltak.
     A Katolikus Egyház augusztus 6-án ünnepli a színeváltozást, melyet III. Kallixtusz pápa emelte ünneppé a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül. Az összekapcsolás abból ered, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba. E naphoz kötődik a "terménymegáldás" hagyománya. (Mt 17,1–9; Mk 9,2–10; Lk 9,28–36; 2Pt 1,16–19)

Tisztes távolból vagy bensőségben Istennel? „Fiam... légy figyelmes szívedben.” (Sir 16,25)

1. Az Istent nem ismerő emberek, kiknek élete csupán önmagukra összpontosul, úgy vélik, hogy az egész világnak mutogatniuk kell a sikereiket és kifinomult igényeiket. Az így „élők”, halott lelkek! Önmegvalósításuk egy mű élet kiélésében merül ki, miközben kizárják magukat az istengyermekségből. Az a személyiség akinek gondolják magukat, csak egy rossz álom részese, s már csak a halál az, mely rádöbbenti őket, hogy a felismerhetetlenségig eltorzították, eltékozolták életpályájukat és valójában nem is éltek. A megmérettetéskor Isten, aki a végtelen Valóság, azt fogja mondani nekik: „nem ismerlek benneteket” (Mt 25,12)! (Szerk)

2. Egy szkeptikus hencegése: „Kicsiként és nagyként, ifjúként és öregként, soha nem törekedtem a benső önismeretre, melyet a gyötrő gondok és a lelkiismeretfurdalás forrásának tekintettem... Nézetem szerint, a bölcsesség két első parancsa: 'soha ne lelkizz és felejtsd el a tabukat!' Ebből következően tehát, mindig szabadon és önfeledten tudtam magamat szórakoztatni. Ez volt az én egész életművészetem.” – Ó igen! Ezzel szemben, de más is a keresztény szabály: Tartsunk mindenkor lelkitükröt önmagunk elé! Elmélyülten kutakodjunk bensőnk rejtekeiben! – Bizonyára még magunk számára is van felfedezni valónk!

3. Hányan élnek ápolt, mutatós testben, miközben lelkileg már réges-rég halottak!

4. A környezet, a nevelés, a lelki sajátosságok sokszor nehézzé, vagy lehetetlenné teszik, hogy megsejtsük a Végtelen Istenre irányuló meggyőző erőt. Az általános tapasztalat arra utal; hogy először a HITBEN kell kapcsolatot teremteni Istennel, és csak azután kereshetjük az értelem bizonyítékait! (H 66)

5. Nemcsak Istenben kell keresni azonosságunkat, hanem másokban is. Sohasem fedezhetjük fel magunkat, ha elszigetelődünk másoktól. (vö TI 29)

6. A legtöbben sajnos, sohasem használják fel az adódó alkalmakat elkülönülésre, elmélyedésre. Olyanok mint az érc, mely sohasem akar földrétegéből kiválni.

7. Ha azt mondjuk valakinek, hogy szálljon magába, az olyan képet vág, mintha azt kértük volna, hogy ismeretlen vizek felé szálljon hajóra. – Sajnos, sokaknál az önmagukba térés, valóban nagy utazás volna!

8. Csak akkor találhatjuk meg a benső magányt, ha tudatos erőfeszítéssel megszabadítjuk magunkat minden olyan vágytól, gondtól, érdeklődéstől, amely ideiglenes és evilági létünkre vonatkozik. (vö TI 45)

9. Az emberek sietnek a népszerűek utánzásával megdicsőülni és lusták valami újat kitalálni. (vö TI 49)

10. Az összeszedettség passzív erény, de kíséreljük meg!

Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem

"Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten....

Most megnyugszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,
új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten."

Szeretettel meghívom kedves Olvasóimat egy kis személyes találkozásra, melynek során elmondhatják a blogommal kapcsolatos kritikáikat, javaslataikat! Természetesen más, a Szeretetláng lelkiségével és Erzsébet asszony életével kapcsolatos kérdéseket is felvethetnek. Várok és várunk tehát mindenki szeretettel! MÁRIÁVAL JÉZUSÉRT!

     Szentek példája és tanácsa; hogy időnként mélyedjünk el magunkban. Csendes összeszedettségben figyeljük lelkünket, hogy hallhassuk Istent. Ó testvérem, az életed folyamán egyszer is megkísérelted ezt? Végül is, nem voltál képes egyetlen negyedórát se imádkozni Istenhez, lélekben és igazságban? Egyetlenegyszer sem jutott volna erre időd? De milyen választ is kaphatnánk erre: „Felejts már el és ne gyötörj ezzel!” – Mert bizonyára kínosan érintené őket, éreznék ugyanis, hogy életük számtalan döntése előtt bizony, nagyon hasznos lett volna egy rövidke 'magukba szállás'!

     Egyszer egy nagy püspök lelkigyakorlata zárszavaként ezt kérte hallgatóságától: „Isten és a lelkük számára csupán negyedórai csendet kérek önöktől a mai éjszakán!” – És az éj folyamán felébreszti őt egy öreg és így szól hozzá: „Életemben először tartottam meg ezt a negyedórát, s ezáltal merőben átalakult a lelkem és az életem! Ráébredtem, hogy Istené vagyok, s voltam és végleg Hozzá tartozom! Sajnos ennek elmondásával már nem várhatom meg a holnapot...”

     Kedves Olvasó, aki e szerény füzetet kezedben tartod máris megteheted, hogy némi összeszedettséggel, elmélkedj egy negyedórácskát a Csodálatos Titokról, a megszentelő kegyelem által lelkünkben élő és lakó Istenről, melynek lehetséges élménye meghatározhatja nem csak benső lelki életed, de egész életviteled!

     Ne legyünk tehát restek, mert meg vagyunk híva! Nyissuk fel gyakran ezt, vagy „Az Istenanya követése” c. kisírkánkat és elidőzve bennük, hagyjuk magunkat megihletni! Ám, ha efféle olvasmányokra újból és újból csak legyintünk, sajnos végleg elragadhat bennünket a világ szelleme és más célunk se marad, mint hangyaként időleges bolyt építeni, holott az életszentség örökké tartó épületét kellett volna létrehoznunk életünkben. Mekkora süllyedés! Bizony illő és üdvös lenne, hogy rendszerint komolyabb elmélyülések, tisztább és nemesebb eszmények hassák át gondolatainkat, életünket és hevítsék át a lelkünket.

     Bízunk benne, hogy akár kiolvasva, akár egy számot „húzva” 366-ig vagy itt-ott felnyitva, valamelyik gondolat üdvös megrázkódtatást okoz az Olvasóban. Létre jöhet az a jelenség amelyről beszéltünk; a látható dolgok áthatolhatatlan falán egyszerre rés támad és a lélek bensejében – ahol Ő vár –, egy ragyogó pillanatig látható lesz a Láthatatlan, s a felismerés örömében mi is elmondhatjuk a tanítványokkal: „lángolt a szívünk” (Lk 24.32)! Tiszteljük tehát ezt a percet, mely a lélekváltozás titkát rejtheti magában. Hajtsuk össze akkor nyugodtan e 'kisírkát', mert már csak zavarna minket, függönyt vonna az észrevett isteni Vendég és a lelkünk közé! Zárkózzunk el a világtól, mely köröttünk zajong, és ha a „bensőséges lelki élet” természetfölötti pillanatai tovább is tartanak lelkünkben, annál jobb! Ez annak a jele, hogy a lélek szabad szárnyalásával felviláglott számunkra a természetfelettiség tiszta szép élménye! Ezen ihletett pillanatok azok, amikor rásejthetünk, hogy az isteni Mester valamit cselekedni akar velünk az Ő dicsőségére és a mi lelkünk javára...

Ajánljuk tehát e könyvecskét a hivatást keresőknek, a válaszúton lévőknek és a benső lelki életre vágyóknak. /A szerkesztő/    (folyt.)

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

  A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

     Az ember – olykor még keresztényként is –, mily keveset gondolkodik az élet teljességéről! „Hány ember eszik-iszik, házasodik, vesz, elad, épít és gyűjt. Barátai, ellenségei, örömei és szenvedései adódnak és elmúlnak, de végül is hiába született és hal meg, mert egy életen át soha fel nem ébredt!” (Joubert)

     Ez a 'soha fel nem ébredés' – a lét céljára való rá nem eszmélés –, a legnagyobb hiányossága materialista korunk hajszolt emberének, aki mindent habzsol és kiélni igyekszik, ám végül épp a saját lelkére nem marad ideje! Ez azonban, korántsem véletlen! A hírközlő eszközök pszichotechnikai manipulációkkal reklámozzák a külsőséges életet, s az erre fogékony ember benső személyiségtudata, hite és lelki kultúráltsága, sorvadásnak indul. Az igazságot és a fontosat nem hallgatja meg, de a meséket elfogadja (2Tim 4,4). Márpedig, hogy mi az igazán fontos? Ennek igazságát az Evangélium tanítja: először is az Isten országa, a többi hozzá adatik! És ez az „ország” bennünk van, csak legyünk figyelmesek szívünkben! „Ne engedjétek tehát ócsárolni szabadságtokat. Hiszen az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.” (Róm 14,16-17) A világ lázasan tülekedik. A főbűnök közül a lustaság a legkevésbé áll a mai időkre és ha megkérdeznénk; – miért e lázas igyekezet, mi lesz a lényegessel, átgondoltad-e már, hogy mi végett élsz, mi lesz veled a halál után? – Fura egy választ kaphatnánk sokaktól:

– Ugyan, eleve rossz a kérdés! Ma már nem aktuálisak ezek a „középkori” szempontok. A legfontosabb, hogy így-úgy megmutasd miben vagy „király” és élvezd ki a lehetőségeket! – hallanánk. De melyik 'lehetőség' a legeslegfontosabb: a rövid- vagy a hosszútávú? Az ami csak a testnek jó, vagy ami a léleknek is? Jussanak eszünkbe a nyugtalan Mártához intézett jézusi szavak: „Mária a jobbik részt választotta!” (Lk 10,42)

     A mai világ mozgalmas forgatagában az elmélkedőknek, (a misztikusoknak) nincs keresnivalójuk. Az Úr lábánál ülő bethániai asszony kitűnő téma lehet a művészeknek, de bizony szánalmas mintakép egy tevékeny embernek; „Nekünk kész veszteség holmi elmélkedésre és lelkizésre szánni a drága időt!” – mondanák.

     Nos, mit is válaszolhatnánk erre? – Ember! Ha fel nem ismered időben a lényeget, lassan eltékozlod az egész életed! Ébredj, eszmélj! Mert balgaság, olcsó percek soráért kockáztatni egy örökkévalóságot! Ráadásul, nem csak magadért felelsz, hanem példád révén a rád bízottakért is! Ám maga Jézus figyelmeztet: „Eltipornak (...), és falaid közt nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásom idejét” (Lk 19,44). Ó, hányszor szólított és kopogtatott csendben a te szíveden is az Úr? És te felismerted? (folyt.)

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

     A II. Világháború előtti vallási zsebkönyvek közt keresgélve nagyszerű remekművekre akadhatunk, melyek bár mitsem vesztettek aktualitásukból, mégis alig olvasottak. E szomorú tény nem annyira a fellelhető kevés példánynak, mint inkább kevéssé gördülékeny nyelvezetüknek tudható be. Ez késztetett bennünket arra, hogy egyesekből a legszebb tanításokat újra közkinccsé tegyük! Összeállításunk meghatározó ötletét Raoul Plus SJ 'Élet Istennel' c. (1941) írása képezi, melyből gondolatokat válogattunk és ezt máshonnan vett idézetekkel bővítve, a mai kifejezésmód szerint eggyé stilizáltuk. Az így összeállt gyűjteményes 'Kisírka' továbbgondolásra késztető pontjait olvasgatva, óhatatlanul felmerülhet a kérdés; miként is lehetséges, hogy az olykor bennünk is megfogalmazódott hasonló – kegyelem ihlette – gondolatok, látható, életjobbító hatások nélkül maradtak? Ám felmerülhet az is, hogy ezúttal végre megérintenek-e majd bennünket?

     Szándékunk tehát kézenfekvő, hogy ezen összeállításunkkal a fentiek megvalósulását kívánjuk elősegíteni! Reményünk, hogy a bölcs és ihlető szavak igazsága, valóban képes megérinteni a tisztelt Olvasó lelkét, s elindít valami igazi, benső megújulást!

– Adja Isten!

BEVEZETÉS

     Hitünk tanítja, hogy Isten szoros kapcsolatot tart velünk megszentelő kegyelmei által. Ezt a hittételt sokan próbálják figyelmen kívül hagyni, de azok közül is akik elfogadják, többnyire nem ismerik e hittitok mélységes gazdagságát. Általánosságban elmondható, hogy ez a hitigazság kihasználatlan, nem eléggé megértett, holott valamennyi között a leggazdagabb, a legfontosabb és kimeríthetetlenül termékeny.

     Azok általában, akik a megszentelő kegyelem fönséges tanításával ismerkednek – és ezzel élni is kívánnának –, a nehézséget nem a feltárt titok „felfoghatatlanságában” találják. Inkább abban, hogy a hétköznapi életükre túl magasztosnak vélik, ezért alkalmazhatatlannak tartják. Nem vitás, hogy ajánlatos többször is belemélyedniük e tanításba, mert sokszor csak a csendes szemlélődés teszi fogékonnyá a lelket. Mert például, ha verőfényes napvilágról lépünk be egy barlangba, csak hosszas szemlélődés után fedezhetjük fel csodás cseppkőoszlopait, miután a szemünk már megszokta az árkádok félhomályát. És így van a lélek is! Legjobban azáltal szoktathatjuk az elmélyülésre, ha egy-egy igét vagy tiszta gondolatot sugallunk neki. Ennek gyakorlata – az imádságos összeszedettség –, amely megszüntetheti a lélek szokott szétszórtságát. (folyt.)

Indíttatás

„Meghaltatok – olvassuk a Kol 3,1-4-ben – és életetek el van rejtve Krisztussal az Istenben”. Üdvösségünk azon múlik, hogy mennyiben haltunk meg az Istent visszautasító világ számára, ill. mennyiben fogadjuk el és vállaljuk mindennapi életünkben azt az ajándékot, hogy életünk magja: személyiségünk, értelmünk, akaratunk, szabadságunk, szeretetre való képességünk a hit által Krisztussal Isten legbelső életébe lett beágyazva, s ezáltal már a feltámadás lényegét elővételezzük.

Megújított "szentencia gyűjteményt" kínálok kedves Olvasóimnak, melynek kiadása még várat magára. Így az első kép az A/7 méretű borítótervet, míg a második a belső címlapot ábrázolja! 

 Főbb forrás rövidítések:

ÉHÖ — Élet, halál, örökkévalóság

(A szerkesztő kiadatlan kézirata) „Kisírka”

H — Útravaló Húzó ballagóknak

(A szerkesztő, második javított, jelentősen

bővített, kiadatlan kézirata) „Kisírka”

TI — Találkozás Istennel

Thomas Merton. - Márton Áron Kiadó 2000

ÜF — Jézus Szíve, az üdvösség forrása

Bernhard Häring. - Agape 1998

(Az imádság bevezetését lásd az előző napon!)

I. állomás: Jézust halálra ítélik

(A megfogant magzat szavai:)   Engem nem a lelki vonzalom, hanem a divatos, ösztön vezérelte 'kapcsolat' hívott az életre. Amikor tudomást szereztek rólam, az apám kiszámolta, hogy mennyibe kerülnék, ha élek.
A halálom olcsóbb és anyámnak is kényelmesebb, s a karrierjét sem akadályozom. Ezért kell meghalnom! Szüleim épp oly kapkodva ítélkeznek fölöttem, mint amilyen türelmetlenséggel éltek vissza Istentől kapott teremtő erejükkel! Nem terveztek, nem vártak és halálra ítélnek, mielőtt megszülettem volna. És én mit tehetek? Összetett kézzel könyörgök anyámhoz életem utolsó pillanatáig: 

- Szíved alatt, szépen kérlek, édesanyám ne öljél meg!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

II. állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Nekem, nevem sincs. Az anyám és pribékjeim rólam döntenek úgy, hogy még nevem sincs. Nekem − a „névtelen senkinek” − töltenek ki abortuszbeutalót a Golgotára. A meg nem születettek szégyenbélyegét pecsételik rám és a szüleimnek még egy sajnálkozó sóhaja sincs felém – pedig őmiattuk és őbennük, Isten által létezem és élek.

- Anyám, apám, szépen kérlek, nincsen egy esély, hogy mégis éljek?!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

III. állomás: Jézus először esik el a kereszttel

Élő emberi személy vagyok, Istentől való örök életű lélekkel, az emberi törvények szerint is „jogalany”. Uram Jézus! Te súlyosan elestél, engem pedig könnyedén ejtenek és mindezt, egyszerű „ballépésként” fogják fel. Szüleim, az életre hívásom felelőtlenségét, irgalmatlansággal tetézik. Esélyt sem adnak arra, hogy én is megélhessem Istentől kapott érdemszerző életem.

- Most még élek, de nagyon félek..., anyám, apám, ne öljél meg!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

IV. állomás: Jézus Édesanyjával találkozik

Nekem nincs igazi édesanyám, csak egy asszony foglya vagyok, aki eltakaríttat az életéből, apám pedig közömbösen mossa a kezeit. Életre hívóimnak van anyja és apja, de a hitre és áldozatos szeretetre példát és nevelést aligha adtak! „Nagyszüleim” talán még biztatták is őket, hogy „korai a kicsi, ráértek még, fiatalok vagytok, szórakozzatok!” De nekem erre esélyt sem adtok! Nekem nem jár semmi az élet örömeiből? Nem én jöttem „korán”, hanem ők felelőtlenkedtek korán az „életre hívással”! 
Hát képtelenek megérteni? Emberi személyként fogantam meg és jogom van az életre! De anyám az én érveimet, szíve alatt nem hallja meg! Az emberek lelkileg is süketek és vakok? Mert némán sikoltva kiáltom feléjük: 

- Emberek! Élni, élni akarok!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon! 

Miatyánk..., Üdvözlégy...

V. állomás: Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet

Nekem nem segít senki! Még az orvos is anyámnak ad érzéstelenítőt, hogy amikor engem − az ártatlan csöppséget − elevenen marcangolnak szét, ő ne szenvedjen. Uram Jézus! Már nem élnek segítő Simonok! Én csak Rád számíthatok egyedül, Rád, aki megtapasztalta az iszonyatos kínhalált, amely rám is vár!

- Kis szívem amíg dobog Jézusom, rettegve ugyan, de gyilkosaimért imádkozom!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

VI. állomás: Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak

Nekem steril kendőt készítenek elő, de azt se irgalomból! Az én arcvonásomat, senki sem őrzi meg! Véres nyomaimat nem megtörlik, hanem kitörlik a világból! Senki sem érzi át és fogja fel az én tragédiámat? Higgyétek el, a ti egyöntetű imáitok és áldozatotok, meg tudná fékezni azt az általános érzéketlenséget és közömbösséget, melynek én is áldozata vagyok!

- Kérlek titeket megszületettek! Szálljatok magatokba, térjetek meg és imádkozzatok szüntelen, hogy többé ne történhessen meg az ilyen, az ilyen, az ilyen...!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

VII. állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel

Akik felettem döntöttek, azok mind „felvilágosodottak”, mégis istentelen sötétségben élnek! El vannak telve a „korszerűségtől", miközben fogalmuk sincs, hogy mi az önzetlen szeretet, a tiszta öröm és az érdemszerző élet! Céljaik meghatározói a siker, a pénz, az élvezet és az ún. „emberi jogokért való harc". Ezt is úgy, hogy az én jogaimról megfeledkeznek! Pedig a foganással, az élethez való jog is „érvénybe lép”! A megfogant gyermeket pedig Istentől el kell fogadni és úgy felnevelni, hogy Istenhez majdan vissza is találjon! 

- Ó Istenem, én nemhogy a felvilágosultságot, de magát az Isten teremtette szép világot sem ismerhetem meg!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon! 

Miatyánk..., Üdvözlégy...

VIII. állomás: Jézus szól a síró asszonyokhoz

  Uram Jézus! A Téged sirató asszonyok halálodat nem tudták megakadályozni, amiként az én vesztemet sem akadályozza meg senki. Ti megszületettek – akik a bűnt sürgetitek, a megtérést meg halogatjátok –, legjobb ha magatokat siratjátok!

- Istenem! Végtelen irgalmasságodra hagyatkozom, s véres könnyek közt imádkozom...

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

IX. állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszttel

   Családtervezés, túlnépesedés? = Mindez ördögi tőrvetés! Íme, „tudatos tervezést” rajtam kezdik azzal, hogy legyilkolnak! Nekem nincs helyem, nincs falatnyi kenyerem széles e világon? – Miért? – Azért, mert a szüleim is mindent elképzeltek, megterveztek, csak épp a "kapcsolatuk" következményeit nem! Mert ők nem az "együttlét" időpontját tervezték későbbre, hanem az én elfogadásomat! Hát nem értik, hogyha már életre hívtak, én most vagyok és soha többé meg nem születhetek? Az eljövendő foganás már nem én leszek, s ha most eldobnak, mindenkorra meghalok! – Nem fogják föl? – Meg-ha-lok! Hol lesz helyem földön s égen, ha nem részesülhettem a Szent Keresztségben? Sem...

- Istenem! Széles e világ meddig fog fennmaradni, mely nekem, a legkisebbnek se hajlandó helyet adni?

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól

Uram Jézus! Rólad letépik ruháidat, nekem az sincs! Csak bőröm van, arcom, kezem, meg lábam, melyet egy eszköz hamarosan megragad és szaggatva tép. Ó Istenem, mennyire reszketek ettől! Megszületettek! A lelkem bár örök, de testemben még egy kis időt sem élhettem köztetek. A gyengéd szeretetet meg se ismerhettem és számomra minden megélhető "érzelem" csupán az irtóztató félelem!

- Ó édességes szép Élet, félek én, félek, nagyon félek!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

XI. állomás: Jézust a keresztre szegezik

Uram, Téged keresztre szegeznek. Engem darabokra szabdalnak, aztán megszámlálják részeimet, hogy fertőzést ne okozzak! Ennyi volt a létem? Ó ti megszületettek! Nézzétek lábacskáimat, mellyel köztetek járhattam volna, nézzétek kezeimet, melyek simogathattak és áldhattak volna! 

- Bocsáss meg Uram hóhéraimnak, mert nem tudják, mit cselekszenek!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

XII. állomás: Jézus meghal a kereszten

Jézusom! Te meghaltál a mi üdvösségünkért, énértem is! De én, miért és kiért? Te ártatlan vagy, s én is! Viszont a Te fájdalmadat fokozza az én tragédiám is! Mivel engeszteljelek Téged ezért? Nekem semmim sincs, csak a halálom, fogadd el áldozatként tőlem édes Jézus, fel-a-ján-lom! 

– Kérlek, emlékezzél meg rólam a Te Országodban. 

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy... 

XIII. állomás: Jézus testét leveszik a keresztről

   Jézusom, Te Édesanyád ölén holtan is nyugodhattál. Én, anyámnak csak teher vagyok és még az emlékemtől is szabadulni akar! Alighogy fogantam, máris meghaltam, és szerető ölelés helyett csak kínzató elölést kaptam. 

- Ó, Fájdalmak Anyja Mária! Légy te az égi Anyám, fogd szorosan kis kezemet, és vezess ki engem az Alvilág Kapuján!

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

XIV. állomás: Jézust a sírba helyezik

Jézusom! Téged a sírba helyeznek, engem hulladékként égetnek el. És ha elérkezik az Utolsó Ítélet, gyilkossággal kell vádolnom a szüleimet!? De jaj, mégis irgalomért könyörgök Hozzád értük, mert izzik lelkemben a Tőled kapott Szeretetparázs!  

– Megváltó Jézusom engedd, hogy Szeplőtelen Édesanyád lángra lobbantsa szüleim szívében és minden megszületettben a Szeretet Tüzét, hogy felmelegítse fagyos szívüket és megismerjenek Téged, a Feltámadtat! Add, hogy átérezzék a szülőség szent hivatását, a teremtő együttműködés örömét és felelősségét! Őszinte bűnbánatuk bizonyosan elnyeri Szent Szíved Irgalmát, így majd óvják, várják s örömmel fogadják a gyermekáldást! Ó mennyire várom én is a Feltámadást! Amen.

Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!

Miatyánk..., Üdvözlégy...

Az egész világ összefogó erejével!

     A Szeretetláng üzenete posztom vége felé járunk (egyenlőre!) és el kell mondanom, hogy magamnak is különféle megvilágosításban megélt örömöt jelentett a Napló forgatása! Bennem is felmerültek kérdések, de kétségek nem! Ez az Üzenete, messze beváltja ígéreteit: szívről-szívre, el fog terjedni az egész világon, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is! (vö. III/140; I/85) És mindezt a családokon keresztül, mintegy megmentve azokat! (uo.)
     Nemcsak, hogy ez megvalósult, de valóban "futótűzként" terjedt, különösen ha figyelembe vesszük, amit a Szűzanya előre megmondott: „nagyon sok ellenvetésen és rosszindulatú gátlásokon keresztül, de mégiscsak érvényre fog jutni (I/194) Szűzanyánk kérve-kéri, hogy engedjük már Szeretetlángja kegyelmi kiáradását minél előbb az emberiségre árasztani. Ne akadályozzuk, mert rajtunk is múlik! Nagy felelősséggel tartoznak mindazok az egyházi személyek, akik gátolják, vagy felelőtlenül hátráltatják e kegyelmi kiáradást”! (IV/29)
„Mit gondoltok, ki lesz a felelős a gátlásokért? Ha akadnak köztetek ilyenek, minden erővel védjétek meg
Szeretetlángom. A sátán megvakítására törekedjetek, törekednetek kell, melyet az egész világ összefogó erejével fogunk megvalósítani. Ne hátráltassátok, mert egyszer felelni kell a reátok bízott munkáért, a tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. Mert a sátán oly mértékben lesz világtalanná, amilyen mértékben ti munkálkodtok ellene.” Itt a Szűzanya azt is mondta, hogy nemcsak a papságot fogja terhelni a tétlenségért felelősség, hanem mindazokat is, akik kényelemből nem álltak be a sátán megvakítására. „Szeretetlángom kegyelmi kiáradását indítsátok már el. Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el benneteket tömegesen és külön-külön, egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130)
     „Ne legyetek kényelemszeretők és gyávák, és ne hitessétek el magatokkal, sem másokkal, hogy kár minden lépésért, hogy nincs értelme semminek. Van! Csak könnyebb kényelembe helyezkedve várni a vihar elülését, mint a viharba menni és lelkeket menteni. Nem kell nektek semmiféle példázgatás, tudtok ti mindent, csak cselekedjetek már! Ez a tétlenség a sátán melegágya. Mivel rázzalak már fel benneteket? Vegyétek észre a körülöttetek öldöklő veszedelmet, mely a ti lelketeket is fenyegeti.” (I/93)

     És lám! A Szeretetláng üzenete, úgy is mint Lelkiség és úgy is mint Mozgalom, mára már a világ legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő Mária Mozgalma!
     Ma, hozzávetőlegesen 7 000 000 (hetes millió!) imacsoport tag van, akik igyekszenek megvalósítani a Szűzanya kérését, vagyis egy szívvel, egy lélekkel imádkozni és áldozatot hozni a lelkekért – tehát engesztelni!
     A sorozatomban több helyütt kifejtettem már – de ténylegesen megvalósulni látszik –, hogy a Szeretetláng üzenete, a fatimai kérések megvalósítása, ill. a fatimai engesztelés megéléséhez való többlet kegyelem!
     Hogyan is kérte a Szent Szűz Fatimában? „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!” (1917. aug. 17)
És, hogy mennyiben segíti elő ez a lélekmentés a Szeretetláng végső kiáradását? Annyiban, hogy a mai világ helyzetén – a küzdő Egyházon – már csak a Szentháromság segíthet – a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általunk kiszabadított lelkek együttes közbenjárására! (vö. IV/27)
Érti a kedves Olvasó? Az általunk kiszabadított lelkek együttes közbenjárására! Na ez a Szeretetláng kegyelmi működésének a lényege! "Virrasszatok tehát és szüntelenül imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni." (Lk 21,36)

 Hogyan végezzük a keresztutat?

  A keresztúti imádság, állomásról-állomásra való elmélkedés Jézus Krisztus, esetünkben az abortuszra ítélt magzat „jézusi” szenvedésén.

  A 'Magzat Keresztútja' stációinál, először a címét mondjuk el, röviden elmélkedve az állomás eseményén. Pl.: Első állomás: Jézust halálra ítélik. (Elmélkedési párhuzam: Az ártatlan magzatot ítélik halálra!)

   Ezt követően elolvassuk a szövegrészt. 

   Befejeztével ezt mondjuk: Könyörülj rajtunk Urunk! Könyörülj rajtunk, és az abortuszban elhunyt magzatokon!
   Az állomások végén imádkozzunk egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet, de az alábbi módon:

     Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes! Az Úr van Teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az abortuszra készülő anyákra és magzatukra, most és halálunk óráján! Amen.

Ezután következik a második állomás és így tovább. (Folytatása következik!) 

A Szűzanya ígérete a novemberi hónapra

     A november hónap háromszorosan is meg kell, hogy érintse magyar lelkünket! Egyfelől a Halottak Hónapjaként szeretteink felé való kegyelmi többlet nyújtásának búcsú-lehetősége miatt, másfelől Dicsőséges Szabadságharcunknak galád vérbefojtásának gyászhónapjaként! Harmadikként a Szent Szűz novemberi ígérete a Szeretetláng Naplóban, mely szerint egy-egy Üdvözlégy a Szeretetláng könyörgéssel való elmondásával, tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzben szenvedő lelkek, akik megdicsőülésüket követően örömmel segítenek bennünket vissza közbenjárásukkal! És ez bizony érvényes nem csak az egyes emberekre, de népünkre, mi több az egész emberiségre is! 

     A lelki Napló II/15-16-ban konkrétan arról van szó, hogy ha 3 Üdvözlégyet mondunk Mária tiszteletére, egy lélek kiszabadul a tisztítótűzből. November hónapban pedig már egyetlen Üdvözlégy elmondása is tömeges lélekszabadulást eredményez. Ha zavarna bennünket ez a "mennyei matematika" – melyet Szakos Gyula székesfehérvári megyéspüspök nevezett így –, e a kegyelmi ígéretre mi legyünk nagyvonalúbbak égi Édesanyánk "mennyei pedagógiáját" követendő! Már Fatimában is ezt kérte: "Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!" (1917. augusztus 17) Nem másról van ez esetben sem szó – jóllehet lényeges többlet ígérettel –, mint az Általa kiesdett Szeretetláng lélekmentő ígéretének mielőbbi beteljesítése, melyről a Lelki Naplóban több helyütt azt állítja, hogy "ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett"!  Tehát a Halottak Hónapjában történő többlet imával segíthetjük annak az emberiség méretű összefogásnak a megvalósulását, melyet az Istenanya megmentésünkre kegyelemként kiesdett. Az egész emberiség alatt ugyanis a Küzdő-, a Szenvedő és a Megdicsőült Egyházat kell értenünk, melyben a tisztítótűzből kiszabadult lelkek (Szenvedő Egyház), valamint az üdvözült emberiség (Megdicsőült Egyház) segíthet bennünket (a Küzdő Egyházat), a Szent Szűz lélekmentő anyai tervének megvalósításában (a Szeretetláng mielőbbi kiáradásában). „A sátán megvakítására törekedjetek, törekednetek kell, melyet az egész világ összefogó erejével fogunk megvalósítani. Ne hátráltassátok, mert egyszer felelni kell a reátok bízott munkáért, a tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. A sátán oly mértékben lesz világtalanná, amilyen mértékben ti munkálkodtok ellene.” Itt a Szűzanya azt is mondta, hogy nemcsak a papságot fogja terhelni a tétlenségért felelősség, hanem mindazokat is, akik kényelemből nem álltak be a sátán megvakítására.„Szeretetlángom kegyelmi kiáradását indítsátok már el. Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el benneteket tömegesen és külön-külön, egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130) Az, hogy a Szűzanya ígérete szerint novemberi hónapban hatékonyabb a lélekmentő tevékenység, az Egyház gyakorlatában is jelen van! 

Lábjegyzet: Ma is különbséget tesz az Egyház a búcsúk terén, például november hónapban több búcsút engedélyez a halottak javára. A Halottak napját követő nyolc napon belüli, Szentatya szándékára végzett imádság és temetőlátogatás kegyelmi állapotban búcsúnyeréssel járhat.(Szeretetláng Lelki Napló, Szent István Társ. Bp. 2010. 430.)

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért! 

A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

A Szeretetláng kegyelmi kiáradásának megvalósulása

     A szóban forgó rendkívüli kegyelmi kiáradás megvalósulásának, (az egyedülálló világméretű átalakulásnak, harcnak) három szakasza tételezhető fel:

a) A terjedési időszak, a szívről-szívre való megérintés, a meghívás a „felfegyverzés” időszaka.

b) A világméretű kegyelmi áradás, melynek kezdete a Magyar Egyház liturgikus Gyertyaszentelő szertartásához kötődik. „Ne féljetek a lángtól, mely észrevétlenül, szelíden fog kigyúlni, mint szelíd fény. Senki nem fog gyanút erre a szívekben végbement csodára, melyet Gyertyaszentelő napomon körmenet formájában adnak át az Én kedves fiaim, hogy az Én szeretetemnek lángja élő tüzet fogjon a szívekben, lelkekben. Úgy készítsenek elő mindent, hogy futótűzként terjedjen. És azok a lelkek, akiket kiszemeltem, mindent tegyenek meg a nagy felkészülésre. (I/58-59)  Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére." (I/85)

c) A Szeretetláng végső kegyelmi kiáradása, amely a Szent Szűz és a sátán végső összecsapása lesz! Maga a Napló is említi, miszerint: A hitetlenség által elhomályosuló föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül, utána hinni fognak. Ez a megrázkódtatás, a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által, a hitbe vetett bizalom gyökeret ver a lelkekben és megújul a föld színe Mert ilyen még nem volt mióta az Ige testté lett! A szenvedésekkel elárasztott föld megújhodása a Szent Szűzanya közben járó hatalma által történik. (II/ 93-94; vö. még Jel 20,6) És Anyám mosolya beragyogja a földet”. (1971. VII. 26.) Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével a Földet. Ez a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség, ez mind a Szent Szűzanya Szeretetlángja kegyelmi hatásának kiáradása. (II/93) ,,Ez a csoda a Szentlélek ismételt eljövetele lesz, melyet sokan várnak és a világosság fényessége át fogja hatni a földet”. (III/224)
Az esemény mindenképp rendkívülinek várható, hiszen egyfelől a Szűzanya és a Úr egybehangzóan állítja, hogy „ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett”! Másfelől a Szeplőtelen Szív édesanyai győzelméről is beszélhetünk, amiként ezt Fatimában jelezte! Nem képtelenség az a feltevés sem, hogy a Szeretetláng és az Isteni Irgalmasság kiáradása szoros összefüggésben lehet (lesz) egymással! Grignon Szent Lajos is így ír a Szent Szűz, sátán feletti fényes győzelméről: „...elragadja majd a győzelmet büszke ellenségétől, mégpedig oly fényesen, hogy széttiporja fejét, büszkesége székhelyét. Ő mindig leleplezi majd kígyói gonoszságát, felfedi pokoli álutait, megsemmisíti ördögi terveit, és a világ végéig megvédi és megóvja hűséges gyermekeit borzalmas karmaitól. (TMT 54)

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületének cikke nyomán! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

Az Eucharisztia – boldogság

     Ágoston Mária atya novíciusmester lett, helyettesítette a tartományfőnököt, majd egy rövid időre elvonult a remetelakba. A 19. század hetvenes éveinek a kezdetét politikai zavargások jellemezték. A Franciaország és Poroszország között dúló háború felettébb kellemetlen helyzetbe hozta Ágoston atyát: mint német származású zsidót a franciák nem látták szívesen. Ezért Svájcba utazott és átmenetileg a Genfben menekültek lelkipásztori gondozásával foglalkozott.
     1870-ben a püspök magához kérette Ágoston Mária atyát. Kitudódott ugyanis, hogy Poroszország területén rengeteg francia hadifogoly él. Az állami hatalom azonban nem egyezett bele abba, hogy francia papok jöjjenek Poroszországba a foglyokkal való lelki gondozásra. Lehetőség adódott azonban, hogy ilyen engedélyt szerezzen a német családban született szerzetes, Hermann Cohen Ágoston számára. Amikor 1870. november 24-én elutazott, kijelentette: „Németországban fognak a sírba tenni!”
     A spandauban szolgált tábori lelkészként és gondoskodott a néhány ezer hadifogoly testi és lelki szükségleteiről. Kegyetlen hideg volt akkor. Biztosítani kellett az életben maradás feltételeit, ezenkívül órákig tartott a gyóntatás a tábori kórház jéghideg termeiben. Hermann Cohen Ágoston – az önfeláldozó karmelita – egészségi állapota egyre romlott. Súlyos betegségének tudatában a következőket mondta: „Legyen meg Isten akarata. Ha meggyógyulok, sok szomorú eseményben lesz még részem. Mégis szívesen dolgoznék még, hogy további lelkeket menthessek meg.”
     1871. január 20-án, egy pénteki napon tért meg az Úrhoz. Az utókorra maradt levelezésében egy gyönyörű szöveg található arról, hogyan kereste a boldogságot:
     „Bejártam a világot, megláttam a világot, megismertem a világot! S a világban csak egy dolgot tanultam meg: a boldogság nem található meg benne!
     Hol van a boldogság? Hogy rátaláljak, számtalan városban és királyságban jártam… Kerestem a gazdagságban, a játékok hevében, a romantikus irodalom gondolataiban, az élettörténetekben, a parttalan vágyak kielégítésében. Kerestem a boldogságot a művész hírnevében, a barátok hűségében, a híres emberek társaságában, a lélek és az érzékek valamennyi élvezetében. Ó Istenem! Vajon hol nem kerestem? (...)
     Figyeljetek! Mi a boldogság? Megtaláltam! Megvan, s a szívemből öröm sugárzik!
     Csakis Isten képes lecsillapítani az emberi szív vágyát.
     Mária felkínálta nekem az Eucharisztia titkát. És én felismertem, hogy az Eucharisztia az élet, a boldogság!
     Semmilyen más anyám nincs, mint a Kegyelem Anyja, az Eucharisztia Anyja. Ő ajándékozott meg az Eucharisztiával – és rabul ejtette a szívem.
     És tudjátok, miért lettem szerzetes? Hogy továbbadjam a Szeretetet, melyet megismertem!”

Ilyen még nem volt!

     „A kegyelemmel teljes láng, melyet Szívemből adtam nektek (...) lesz a csoda mely tüzet fog és a Sátánt megvakítja.” (I/39)
     A megvalósulás egy folyamat, mely „észrevétlenül, csendben szelíden” (I/58) fog beteljesedni. Hasonlóképp a földben szunnyadó maghoz, mely a tavaszi 'hajnal szép sugarára' hirtelen szárba szökken. Jézus szavaival: „szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a Szentlélek erejével elárasztja a földet, ez /lesz/ az a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség!” (II/93) „Ez a csoda a Szentlélek ismételt eljövetele lesz, melyet sokan várnak és a világosság fényessége fogja áthatni a földet”. (III/224)
     „A sátán oly mértékben lesz világtalanná amilyen mértékben ti munkálkodtok ellene. A tétlenségért, nem csak a papságot fogja terhelni a felelősség, hanem mindazokat kik kényelemből nem álltak be a sátán megvakítására! Szeretetlángom kegyelmi kiáradását indítsátok már el. Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el /benneteket/ tömegesen és egyénenként is! A felelőség nagy de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130)
     Tehát a Szűzanya maradéktalanul be akarja teljesíteni édesanyai küldetését: „Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja. (III/144) Ehhez kell nekem az áldozat, a te /és/ a ti áldozatotok, hogy a pokol gyűlöletétől égő elmék és szívek,   Szeretetlángom szelíd fényét átvegyék. Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget. (III/203) A most készülő rettenetes viharban érezni fogják     Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét!” (vö I/100)
     Miért kell ez a természetfeletti erővel bíró „fény, fényesség”? Jézus: mert „a sátán eltorlaszolta lelketekben az isteni fény útját” (vö I/98), „a reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti (számára) (IV/30) ám, ennek fényénél látni fogják a Hozzám vezető utat.” (II/24)
     A világ helyzetére utalva az Egyház Anyja már Fatimában megjövendölte, hogy a végén az ő Szeplőtelen Szíve fog győzedelmeskedni. Ehhez a nagy változáshoz, győzelemhez – „tömegesen és egyenként” – gyermekei közreműködését kéri, s így nekünk is részünk lehet ebben a győzelemben. S ha ez a rendkívüli esemény megtörténik, akkor (Jézus:) „megújul a Föld színe (II/93) és Anyám mosolya beragyogja a földet”. (a naplóban nem szereplő magánfeljegyzés 1971. VII. 26.)
     Sokunkban felmerül a kérdés, hogy mikorra várható mindez? Nos, nem akármi felől kérdezünk, hiszen ha az esemény rendkívüliségét vesszük figyelembe, akkor óvatosabban kell kíváncsiskodnunk! A Lelki Naplóban ugyanis az Úr és Édesanyja, hatszor a 'rendkívüliség' értelmében említik az „ilyen még nem volt – mely a sátánt így megvakítsa; … ilyen nagy harc-; ...ilyen nagy csoda” és az „ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett”! Nos, okkal esünk gondolkodóba és jó, ha kegyelmi állapotban várjuk meg a Szeplőtelen Szív nagy győzelmét!

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületének cikke nyomán! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

A Lourdes-i csoda, a megbocsátás csodája

     A sokéves tevékeny szerzetesi munka azonban megakadályozta szerzetesi élete nagy vágyának teljesítésében, hogy remetelakban éljen. Azonban egyre nagyobb gondokat okozott, súlyosbodó látásproblémája is: Ágoston atyának ugyanis zöld hályogja volt, s ez nem csak az olvasásban akadályozta. Ezért Rafael arkangyal ünnepén, aki – a Szentírás tanítása szerint – meggyógyította a világtalan Tóbiást, kilencedet kezdett imádkozni a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére, majd azt a csodálatos forráshoz tett zarán- doklattal fejezte be. Ezután folyamato- san javult az állapota, végül teljesen rendbe jött. A meggyógyult Ágoston atya találkozott Bernadette nevű húgával is, és nagyon megör- vendeztette, mikor Berna- dette kolostorba vonult. Ágoston atya ugyanis meg volt győződve, hogy ez a döntés megvédi a fiatal lányt a hírnév káros következ- ményeitől.

     Óriási kegyelmi ajándék volt számára az is, hogy találkozhatott haldokló édesapjával, hiszen azóta, hogy szerzetes lett, nem látták egymást. Az édesapja, aki őt, mint árulót megátkozta és kitagadta, most mégis látni akarta. A halálos ágyán feküdve így szólt fiához: „Megbocsátom mindhárom rettenetes bűnödet: hogy katolikus lettél, hogy a katolikus hitre térítetted a testvéredet is, és hogy megkeresztelted az unokaöcsédet.” Legfelső képünk a szerzetes Cohent ábrázolja, aki zsidó létére lángoló szeretettel öleli magához a Megváltó Krisztus feszületét!! (folyt.)

 A Szeretetláng Lelki naplóból:

 Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/85)

 Szent Lukács evangéliumából:

Virrasszatok tehát, és minden időben imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni. (21,36)

Ferenc pápa fogadta a hite miatt halálra ítélt szudáni fiatalasszonyt és családját

P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő csütörtökön kora délután közzétett tájékoztatása szerint Ferenc pápa 13 órakor a Szent Márta-házban fogadta a szudáni családot – adta hírül a Vatikáni Rádió.

Mint arról hírt adtunk, Meriam Ibrahim, akit korábban hitehagyás miatt Szudánban halálra ítéltek, július 24-én, csütörtökön reggel Rómába érkezett amerikai állampolgárságú férjével és két kisgyermekével. Róma Ciampino repülőterén Matteo Renzi miniszterelnök és felesége, valamint az olasz külügyminiszter fogadták a családot. 

A Szentatyával való találkozáson jelen volt Lapo Pistelli olasz külügyminiszter-helyettes is, aki szerdán Szudánba utazott, hogy lezárja a diplomáciai tárgyalásokat, és Olaszországba kísérje Meriamot és családját.

A csaknem félórás találkozón Ferenc pápa köszönetét fejezte ki Meriamnak és családjának bátor tanúságtételükért és a hitben való kitartásukért. Meriam megköszönte a pápának azt a támaszt és vigaszt, amit számára a Szentatya és annyi sok más hívő és jó szándékú ember imája jelentett. A tolmács szerepét Ferenc pápa egyiptomi származású titkára, Yohannis Gaid pápai káplán töltötte be. A találkozó végén az egyházfő köszöntötte a szudáni család olasz kísérőit is.

Ezzel a gesztusával a Szentatya azt kívánta kifejezni, hogy közel áll mindazokhoz, akik hitük miatt szenvednek, különös tekintettel az üldözött vagy vallásgyakorlásukban korlátozott keresztényekre. A pápa figyelemmel kíséri sorsukat, és imádkozik értük – olvasható a szentszéki szóvivő, P. Federico Lombardi SJ tájékoztatójában.

Magyar Kurír

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén lévő cikk nyomán! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

A Kármel kapui

     „Szent Teréz lesz az anyám, skapuláré lesz a ruhám, a rózsafüzér az imádságom, a világom pedig egy három méter széles cella lesz…” – írja Hermann Cohen. Az így értelmezett hivatás megvalósítása bizony nem volt könnyű, mert a nem olyan régen megtért zenésznek külön beleegyezést kellett kapnia a rendbe lépéséhez. Az akadályok ellenére azonban már 1848-ban az alábbi sorokat írhatta az édesanyjának és a testvéreinek: „Noviciátusom töltöm a Kármelhegyi Boldogasszony rendjében, mely a szigorúságáról, a bűnbánó vezekléséről és az Isten iránti szeretetéről vált ismertté.” 1849. december 6-án beöltözése alkalmával felvette a „Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Ágoston Mária” nevet. 1851. április 19-én pappá szentelték.
     Rendkívül aktív apostoli tevékenységbe kezdett. Szorgalmasan igyekezett megtéríteni a hozzá közel állókat. Néhány év múlva boldogsággal töltötte el, hogy saját testvére is felvette a Keresztség Szentségét. Hamarosan a katolikus egyházba lépett unokaöccse Georg is, márpedig ezzel a tettével a fiú magára vonta édesapja haragját. Őt is magához vonzotta az Eucharisztiában jelen lévő Jézus Krisztus, Akit az úrnapi körmenetben pillantott meg. Mellesleg, a fiatal Georgnak később további embert sikerült megtérítenie.
     A szerzetessé lett Hermann életében beállt jelentős változás nagy visszhangra talált Párizsban. Megtérése példaként szolgált a tétovázó emberek számára, ugyanakkor a hírnév teherré vált számára. Ágoston Mária atya ezért szívesen vállalt olyan feladatokat, melyekhez el kellett utaznia. Hitszónokként tevékenykedett, kolostorokat alapított Franciaországban, foglalkozott a korábban létrehozott Legszentebb Oltáriszentség Társasággal. Kivételes figyelmet szentelt a laikusok küldetésének: „A mi évszázadunkban a laikusok nagyobb hatással vannak az emberek szívére, mint a papok. Sok-sok olyan megtérésről tudok, amelyet a laikusoknak sikerült elérniük.” A régi ismerősei közül néhányan szívesen hallgatták a karmelita szerzetes igehirdetését (többek között Liszt), de sajnos sokak kinevették.
     Ágoston atya IX. Piusz pápa áldásával kísérve küldetése részeként nemsokára Angliába utazott. (folyt.)

A Szeplőtelen Szívű Édesanya „válságterve”

      A Boldogságos Szűz üdvtörténeti hivatásának értelmét a gyermekei örök boldogságáért folytatott küzdelem adja. A Szentírás egyes helyei arra utalnak, hogy a sátán az utolsó időkben igyekszik minden erejét bevetni az Isten ellen (1 Tim 4,1; 2 Tessz 2,3-4) és teljes hatalmával pusztít a lelkekben. Történelmünk utolsó századában a sátáni erők minden tekintetben példátlan rombolást végeztek, mely mostanra már a technika minden eszközével, éjjel-nappal folyó leplezetlen harccá fajult! Az idők jeleiből úgy tűnik, az Üdvözítő nem hagyott magunkra most sem és elküldte Anyját, hogy a bűn végzetes pusztításával szemben rendkívüli módon és rendkívüli eszközökkel is segítségünkre legyen, erősítse gyermekeit a hitben és győzelmes harcra, nagy megtisztulásra készítse elő a világot. (vö JÜ 23-24)

Nem lehet kétséges, hogy már csak az egész emberiségre ható, a szeretetben való lelkületi változás mentheti meg a világot a pusztulástól!

      „A föld gyalázatossá lett lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, felbontották az örök szövetséget. Ezért (...) megbűnhődnek lakói. (…) Inogva inog a föld, mint a részeg, mint a kunyhó, ránehezedik a vétke.” (Iz 24,5-6 és 20). Megfigyelhető, hogy ez a jövendölés nem az emberi környezet fertőzöttségéről beszél – amiről annyi szó esik manapság –, hanem az ember fertőzöttségéről, a szívek Istentől való elhidegüléséről, az önzésről, mértéktelenségről, szeretetlenségről, árulásról, hazugságról és az erkölcstelenségről (vö Tim 3,2-4), amit Máté evangélista rövidebben jellemez: „Mivel megsokasodik a törvényszegés, sokakban kihűl a szeretet.” (24,12)

      A Szűzanya Szívének Szeretetlángjával ezekre a lélekveszejtő, viharos időkre kívánja felkészíteni és az Egyház iránti hűségben megerősíteni gyermekeit. Ismeretes Bosco Szent János látomása a viharos tengerről, melyben egyedül az Egyház hajója és a pápára figyelő kisebb hajók jutnak biztos révbe. Don Bosco ehhez az álmához hozzáfűzte: „Annyi veszély között két eszközzel lehet megmenteni az Egyházat: a buzgó Mária-tisztelettel és az Eucharisztiával, a gyakori szentáldozással.” 

Árpád-házi Szent Kinga (Esztergom,1224. Március 5.- Ószandec,1292. Július 24.)

IV. Béla királyunk leánya tizenöt évesen lett lengyel királyné Boleszláv krakkói herceg hitveseként, miután férjét királlyá választották. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, hozományát (40.000 aranymárka) a tatárok elleni védelemre szánta. Az 1241-42-es tatárjárás után a királyné több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez. 1249-ben hazalátogatott, hogy atyja segítségét kérje Lengyelország számára. Körútja során a máramarosi sóbányában kérte atyját, hogy adjon sótömböket a lengyelek számára. Atyja ezt a kérését teljesítette, s Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a gyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wielickában, amikor megnyitották az ottani aknát.
Kinga sok templomot, kolostort építtetett, valamint gondoskodott felszerelésükről is, ezek közül talán a legjelentősebb az Ószandecban alapított ferences kolostor, amely Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát. Férje halála után klarissza apáca lett, a temetésen már aző ruhájukban jelent meg. Vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralevő részét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292-ben halt meg. 1690-ben boldoggá avatták, majd 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta. ( Forrás )

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén lévő cikk nyomán! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 

Az új élet

     Elérkezett a várva várt pillanat. A kilenc napig tartó, csendben és magányban végzett lelkigyakorlat után 1847. augusztus 28-án a „reszkető, de mégis határozott” Hermann felvette a Keresztség Szentségét, és az Ágoston Mária Henrik nevet választotta magának. Védőszentjének a Boldogságos Szűzanyát választotta, hiszen az ő ünnepére kellett biztosítania a zenei hátteret, aminek köszönhetően eljutott a katolikus templomba. Ugyanilyen gondosan választotta ki a keresztség felvételének az időpontját is: azt a napot, amikor az egyház megemlékezik Szent Ágostonról, a nagy konvertitáról.
     A Cohen környezetében élők azonnal felfigyeltek az addig oly könnyelmű ember életében végbement jelentős változásra. Már nem volt az a kicsapongó világfi, a pazarló férfi, a társasági élet csodált alakja, az elismert virtuóz, akinek mindenféle szeszélyei voltak. Hermann a legszívesebben elmenekült volna a világ elől, kolostorba szeretett volna vonulni. Ez azonban teljesen lehetetlen volt, elsősorban a hatalmas adósságai miatt. Több mint két éven keresztül koncertezett, hogy rendezni tudja régi adósságait. Közben a Szűz Mária iránti tisztelete egyre nőtt, és kezdte megérteni az apostolság fontosságát is. Egyre gyakrabban vetették a szemére, hogy túlságosan sokat beszél a vallási dolgokról: „A hölgyek azért keseregtek, merthogy a vallásosság miatt elvesztem a világi élet számára. Végül pedig kinevettek!”
     A családját, mely semmiről sem tudott, névtelen levelekkel kezdték zaklatni, melyekben azt állították, hogy Hermann Cohen csak azért lett katolikus, mert így egy nagyon jól jövedelmező zenetanári álláshoz jutott egy katolikus iskolában.
     Hermann folyamatosan készült az Istennel való további nagy találkozásokra: elsőáldozó lett, majd felvette a Bérmálás Szentségét. Gyakran imádkozott a Legméltóságosabb Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztus előtt.
     A szentségimádáshoz kapcsolódik egy nagyon fontos esemény: Hermann felettébb igazságtalannak tartotta, mikor egyik este megkérték, hogy férfi lévén hagyja el a kápolnát, mert ott az éjszakai adorációra csakis nők maradhatnak. Ezért bizonyos idő múlva megalapította azon a férfiak a közösségét, akik éjszakai virrasztást vállaltak az Eucharisztiában jelen levő Üdvözítő előtt. Természetesen megszerezte az egyházi elöljáróktól az ehhez szükséges beleegyezést is. De elhatározásaiban, még tovább ment. Szűz Mária oltára előtt esküt tett, hogy papi szolgálatra szenteli az életét – egész pontosan karmelita szerzetes lesz. (folyt.) (Képünkön: Ágoston Mária Henrik OCD testvér)

Moszul káld érseke: Az én egyházmegyém már nem létezik

Moszulból menekülnek az emberek. Fegyveres csapatok erőszakkal behatoltak a Szent Efrém szír ortodox templomba és a Szent Pál katolikus templomba. Emil Shimoun Nona káld érseknek el kellett hagynia székhelyét – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Június 28-án Moszulban elraboltak két szerzetesnőt és három gondozásukban lévő árva gyermeket. Az egyházi hatóságok erőfeszítései ellenére eddig nem sikerült kiszabadítani őket, és azt sem lehet tudni, hogy mi lett a sorsuk.

A ninivei síkság falvaiban megszűnt az elektromos és vízszolgáltatás, ami súlyos humanitárius helyzetet okozott a népesség számára a rendkívüli forróság miatt is. A ninivei síkvidék jelenleg kurd katonai megszállás alatt áll, ám a kurdok egyelőre nem akarnak egyezségre lépni a kormánycsapatokkal, és beleavatkozni a két ellenséges muszlim csoport, a szunniták és síiták konfliktusaiba. Helyzetelemzők szerint a kurdok valamiképpen kiegyeztek a szunnitákkal, így az ország valószínű három részre osztása elősegítené az iraki kurdok függetlenségi törekvéseit – nyilatkozta Emil Shimoun Nona káld érsek a FIDES nemzetközi missziós hírügynökségnek.

Moszulból menekülnek a lakosok, miközben – Nona érsek elmondása szerint – fegyveres csapatok erőszakkal behatoltak a Szent Efrém szír ortodox templomba és a Szent Pál katolikus templomba. Az ortodox templomból elvitték az oltár feszületét. A katolikus érseknek az elmúlt napokban el kellett hagynia székhelyét az ISIS iszlám szélsőségesek előretörése miatt. Előlük nemcsak a keresztények, hanem az muszlimok is menekülésre kényszerülnek.

A katolikus főpásztor jelenleg Tall Kayfban, egy Moszul közelében fekvő faluban tartózkodik. Ezt maga az érsek közölte a Szükséget Szenvedő Egyházjótékonysági szervezettel, amely százezer eurót adakozott a menekülők szándékára. Jelenleg Nona érsek tízezer hívének háromnegyede menekülőben van. „Nem tudom, hogy valaha visszatérhetnek-e falvaikba. Az én egyházmegyém már nem létezik, az ISIS mindent elsöpört” – mondta fájdalommal Emil Shimoun Nona, Moszul káld érseke.

Magyar Kurír

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén lévő cikk nyomán! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

A változás időszaka

     A felkérés, hogy vezényelje a párizsi templomban a zenekart, sorsdöntő jelentőséggel bírt Hermann Cohen életében. A Legszentebb Szentségben megjelenő Krisztussal való találkozás teljesen megváltoztatta a zenész életét. A zongoraművész gyakran visszatért a Bourgogne utcai templomba. Az egyik este letérdelt, de még nem tudta, ki előtt. Mint néző, akit lenyűgöz a látvány, vett részt a szentmisén.
     Röviddel ezután egy hercegnő segítségét kérte: találkozni akart egy pappal, hogy megértse a rejtélyt. A pap, akivel megismertették, okos és tapasztalt ember látszatát keltette, ellentétben azzal, ahogyan a papokat az akkoriban divatos írások ábrázolták. Cohen hamarosan elutazott Németországba, de ott is találkozgatott egy pappal, akit ajánlottak neki. Ezeknek a beszélgetéseknek a hatására elhatározta, hogy rendezni fogja az életét. Később, visszaemlékezve a bánatra, mely egyszer a szentmisét követően a hatalmába kerítette, így írt: „Amikor az emsi templomból távoztam, keresztény voltam, ha nevezhető így valaki, aki még fel sem vette a keresztséget.” Ezt az élményét az Isten előtt végzett teljes szentgyónáshoz hasonlította. Egyre inkább vágyott rá, hogy találkozzon Jézussal a szentáldozás szentségében: az életében beálló változást egyértelműen az Eucharisztiában jelen lévő Jézus Krisztusnak tulajdonította.
     További meghatározó élményben volt része, mikor egy vallási szertartás keretén belül felvette a keresztséget néhány nő, aki azelőtt a judaizmus követője volt. Cohen akkor nagyon beleélte magát az akkor énekelt ének szavaiba: „Názáreti Jézus, a zsidók királya, könyörülj Izrael gyermekein! Jézusunk, isteni Messiás, akinek az eljövetelére a zsidók oly régen vártak, könyörülj Izrael gyermekein! Jézusunk, akire a nemzetek vártak, s aki meggyógyította a süketeket, a vakokat és a némákat, könyörülj Izrael gyermekein!” (folyt.)

 Kivonat! (VIII. rész)

VII. A GYŰLÉSEKRŐL

16.) RENDSZERES GYŰLÉSEK
16.1) Amelyeket rendszeresen megtartanak a megállapodás szerinti időben és helyen:
a) Nemzetközi Gyűlés, minden három évben. Összehívja a Nemzetközi Koordinátor.
b) Országos Gyűlés, évente. Összehívja az Országos Koordinátor.
c) Egyházmegyei és helyi Gyűlés. Összehívja az illetékes Koordinátor.

25.) A CENÁKULUMOK (imaközösségek) VEZETŐIRŐL

25.1) Az ő gondjukra van bízva egy cenákulum ( imacsoport). A cenákulumok nem a vezetők tulajdonai. Úgy kell azt tekinteniük, mint Szűz Máriának ajándékát, hogy általa megvalósulhasson az Ő kérése: hogy imádkozzunk a lelkek megmentéséért, az egyház minden papjának életszentségéért és a családok egységéért.
25.2) Napra készen kell vezetnie imacsoportja tagjainak a nyilvántartását.
25.3) Amikor megalapít egy cenákulumot a plébánián, ez felveszi annak a nevét. Pl: A Mennybefölvett Nagyasszonyunk Plébániájának Szeretetláng imacsoportja. Amikor megalapít egy „Szeretetláng családi kegyhelyet”, hozzáadja a család vezetéknevét.
25.4) Legyen állandó kapcsolatban a Helyi, az Egyházmegyei vagy Országos Koordinátorral sajátos helyzetének megfelelően.
25.5) Példás legyen a pontossága az imacsoportban. Ebben a leghatározottabban meg van tiltva hozzáadni, elvenni vagy kiegészíteni eszmékkel, imákkal vagy ima módokkal, amelyek a Társulásnak nem sajátjai.

Sao Paulo, Brazília, 2008. augusztus 15.

A kalifátus elkobozza a keresztények és síiták házait Moszulban

A Vatikáni Rádió híradását olvashatják az iraki helyzetről.

Egy nagy „N” betűvel, az arab Nazarat (keresztény) szó kezdőbetűjével jelölik meg Moszulban a keresztények házát. A már elhagyott otthonokat a kalifátus kisajátította szunnita támogatói részére, amelyek még nem üresek, ott a lakóknak a következő lehetőségeket kínálják fel: vagy eltávoznak, vagy áttérnek a muzulmán hitre, vagy fizetik az ún. dzsizia védelmi adót (a nem muzulmánokra kivetett adót), amelyre az ún. dhimma – a kisebbségek védelmi formája – alapján joguk van.

A káld püspökséget is elfoglalták, az épületen a kalifátus zászlója lobog. Ez történik Moszulban és Irak egyes területein, amelyeket az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) dzsihádista fegyveresei ellenőriznek a június 9-én alakult iszlám kalifátus térségében.

Shlemon Warduni püspök, a bagdadi káld patriarkátus helyettesének tájékoztatása szerint erősen korlátozták a térség keresztényeinek és síitáinak létfeltételeit. A SIR olasz katolikus hírügynökségnek nyilatkozva a főpásztor keserűen állapította meg: az iszlám kalifátus képviselői megparancsolták a közalkalmazottaknak, hogy függesszék fel a keresztényeknek, a síitáknak és a kurdoknak juttatott élelmiszer- és gázszolgáltatást. A tiltást megszegőket a saría, az iszlám jog alapján büntetik meg.

Warduni püspök a Baghdadhope internetes portálnak adott tájékoztatójában elmondta: a helyzet napról napra romlik. A keresztény falvakban, amelyek befogadták a Moszulból és az ISIS térségéből menekülő kitelepítetteket, humanitárius vészhelyzet alakult ki. Az iraki Caritas minden tőle telhetőt megtesz, de készletei egyre fogynak. Az UNICEF közreműködésével fúrt kutak sem elegendők a lakosság szükségletének kielégítésére. Sürgős segítségre van szükség.

Magyar Kurír

----------------------------------------------------------------------------

Maszatos telefon: – Nocsak! Mégiscsak igaza lenne a "Názáretinek", hogy követőit üldözni fogják az Ő nevéért?!

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén lévő cikk nyománl! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

A mester felügyelete alatt

     A 19. század harmincas éveinek elején kiváló művészek éltek Párizsban. Egyik ilyen elismert művész a húszéves Liszt Ferenc volt, akit jó és erényes embernek tartottak. Eleinte hallani sem akart róla, hogy új tanítványt fogadjon magához, de miután meghallgatta Hermann játékát, megváltoztatta a véleményét.
Hermann a kedvence lett, zenei tehetségével és kedves természetével egyaránt megnyerte őt, elkísérte a szalonokba, együtt játszottak. Hamarosan hírnévre tett szert, a neve megjelent az újságokban. Büszkeséggel töltötte el a George Sanddal való ismeretsége, aki gyakran megemlítette őt az írásaiban.
     Egész Párizs az új szenzációval foglalkozott: mindenki el volt ragadtatva Cohen kivételes zenei tehetségétől. A gyorsan elért sikerek azonban nem voltak éppen jó hatással Cohen személyiségének a fejlődésére: zsarnokoskodott az édesanyja és a bátyja felett, hajszolta az élvezeteket, miközben nem értékelte a dolgokat. Beképzelt, gőgös ember lett, elzüllött, és sok időt töltött rossz társaságban. Lelki ürességét csak a gondosan titkolt búskomorsága árulta el, melyet tovább fokozott, hogy Liszt Ferenc elhagyta Párizst. Néhány hónap elteltével azonban újra csatlakozhatott a mesteréhez. Genfben kötött ki, ahol teljesen rabul ejtették a hazárdjátékok. A következő években nyugtalanul utazgatott Európában. Járt Angliában, Olaszországban, de végül visszatért Franciaországba. (folyt.)

 Kivonat! (VII. rész)

14.) JOGOK
14.1) Részt venni az apostoli munkákban és részesülni azokban a javakban, amelyek megilletik a tagokat, a jelen Alapszabály és a Társulás többi érvényben lévő normája értelmében.
14.2) A Társulat azon tagja, aki megalapít egy „családi szentélyt”, felelősséget vállal azért, hogy azt kísérje, biztosítandó annak fennmaradását, lelki fejlődését, Egyházhoz való hűségét, a megfelelő koordináció ellenőrzése alatt.
14.3) Részt venni véleménynyilvánítással és szavazati joggal a Társulás Nagygyűlésein.
14.4) Ha egy tag súlyos családi körülmények, egészség, vagy más érvényes okokból kifolyólag egy bizonyos időn át nem tud eleget tenni a Társulásban vállalt kötelességeinek, írásban közölje azt.
15.7) Azt a tagot aki súlyos, nyilvános vétséget követ el az erkölcs, a közjó vagy az élet ellen, főleg ha botrányt okozott általa, esetleg olyat, amely súlyos belső szakadás előmozdítására alkalmas, ki kell zárni. (folyt köv!)

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén lévő cikk alapján! 
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

A csodagyerek

     Hermann Cohen 1820. november 10-én született Hamburgban. Eleinte a zsidó vallás szellemében nevelkedett. Már kisfiúként valami titok, valami rejtély után vágyakozott – a zsinagógában magával ragadta az imák szépsége. Mikor az édesapja egy kiváló protestáns kollégiumba küldte, valamennyi osztálytársa megkedvelte őt kedves és békeszerető modoráért. Kitűnő tanuló volt és tudatában volt saját képességeinek. (Kép: Hermann 15 éves korában.)
     Már négy és fél évesen rávette szüleit, hogy zongorázni tanulhasson. Gyorsan haladt a tanulásban, messzemenően túlszárnyalva a bátyját. Egészségügyi problémáira való tekintettel egy bizonyos ideig otthon folytatta a tanulmányait. Egy közismert professzorhoz küldték őt zeneórákra, aki szerette a vadászatot, a lovakat és a hazárdjátékokat, egyszóval a világi életet, és ezzel elnyerte Hermann tetszését. A vallást érintő dolgok pedig háttérbe kerültek.
     Az emberek el voltak ragadtatva Hermann zenei tehetségétől és már gyerekkorában géniusznak tartották. A tízéves gyermek, akit teleszórtak dicséretekkel, nem tűrt ellentmondást, mindig kiharcolva magának, hogy a családja eleget tegyen hóbortjainak. Kivételes tehetségéről az is meggyőzte, hogy meghívták Frankfurtba, s a hercegi udvarok elismerő lelkendezéssel fogadták. Ő azonban Párizsról álmodozott. Mikor megkapta a szükséges beleegyezést, elutazott Franciaországba. Csak tizenkét éves volt. (folyt.) 

 Kivonat! (VI. rész)

11.) FELVÉTEL A TÁRSULÁSBA

A tagok felvétele a következő módon történik:
11.1) A tagok belépése a Mozgalomba önkéntes és szabad.

VI. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

13.) KÖTELESSÉGEK
13.1) Minden körülmények között hűségesnek maradni azon magasztos keresztény hivatásunkhoz, melyben keresztségünkben részesültünk, az abból eredő követelményekhez és tanúságtételhez.
13.2) Ismerni és teljesíteni keresztény szellemben ezen Alapszabályt és azon lenni, hogy a közösség tagjai is megtartsák azokat a szabályokat, amelyek rájuk vonatkoznak.
13.3) Olvasni, elmélkedni és megélni naponta Isten Szavát, ami az alapja keresztény életünknek, valamint a Lelki Naplót, hogy megértse a Szeretetláng lelkiségét, és hogy mire szól a küldetése.
13.4) Azon felül, hogy pontosan megjelenik a helyi közösség összejövetelein és imaalkalmain, a tagoknak részt kell venniük a találkozókon, illetve a lelki napokon, amelyekre összehívott a Nemzetközi Koordinátor, vagy az illetékes Koordinátor, az esetektől függően.
13.5) Odaadóan, hűséggel és alázattal tevékenykedni azokban a megbízatásokban –, melyeket inkább szeretnénk „szolgálatoknak” nevezni –, amelyekre az illetékes felettes által törvényesen kijelölve lettek.
13.6) Anyagilag is hozzájárulni a Mozgalom fenntartásához és az apostolkodáshoz, abban a mértékben, ahogy azt az Országos Koordináció előirányozta és törvényesen jóváhagyta.
13.9) Azok a tagok, akik felelősséggel bíró helyeken szolgálnak, ne engedjék meg, hogy a mi lelkiségünkbe idegen elemek keveredjenek, vagy olyanok, amelyek nincsenek jóváhagyva, vagy kifogásolva vannak az Egyházi Hatóság által.
13.10) Tettekkel, tanúságtételekkel, imádsággal hozzájárulni a Mozgalom egységéhez és a tagok közötti testvériséghez. (folyt köv!)

Palesztina: már csak civil áldozatok vannak

Az emberek csapdába estek egy földsávon, ahonnan nincs menekvés, mert a határok zárva vannak. Ezt a helyzetet a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül, különösen mert mindenki tudja, hogy már csak civil áldozatok vannak – közli a szaleziak.hu.

A Gázai övezet jelenleg el van vágva a világtól: az egyiptomi és izraeli határ zárva. A kórházak, mentők és elsősegélyközpontok folyamatosan bombatámadásoktól tartanak. Ennek ellenére megszakítás nélkül dolgozik az egészségügyi személyzet, az egészségügyi ellátó rendszer azonban összeomlott: a kórházakból és gyógyszertárakból nagyon sok fontos gyógyszer hiányzik. (...)Luigi Bisceglia, a VIS önkéntese a nemzetközi szalézi hírügynökségnek nyilatkozott. Tájékoztatása szerint a kórházakban nincs gyógyszer, sem kötszer, hogy ellássák a sebesülteket. Hiányoznak a legszükségesebb orvosi eszközök: steril, egyszer használatos eszközök, tűk, fecskendők, géz, fertőtlenítő. Nincs üzemanyag a mentőautók számára; nincsenek generátorok, amelyek az életmentő berendezések és műtők működtetéséhez szükségesek. Nincs elég vér, hogy el tudják látni a sérülteket.

A bombázás halálos áldozatainak száma kétszáz fölé emelkedett, ezerötszázan megsebesültek. „Július 14-én a hetedik napja tartott a bombázás Gázában, és a helyzet csak tovább romlott. Azt hiszem, fontos, hogy mindkét oldalon elítéljék az erőszakot, de amit Izrael csinál, az elfogadhatatlan. Továbbra is könyörtelenül támadják a civil áldozatokat. Az izraeli kormány válasza nem áll arányban az elkövetett bűncselekményekkel” – jelentette Luigi Bisceglia Betlehemből. (...)

„A nemzetközi közösségnek gyorsan kell cselekednie, nem maradhat tétlenül – hangsúlyozza Bisceglia. – A világban jelenleg ötvenhét ismeretlen vagy elfelejtett konfliktus dúl, főleg az afrikai országokban. Mindenki tud a Gázai övezetről. Tudják, hol van, de még mindig becsukják a szemüket.”

Magyar Kurír

Hermann Cohen megtérése

Előre kell bocsátani, hogy két híres 19. századi Hermann Cohen ismeretes, mindketten zsidó származásúak voltak. Az egyik híres zongoraművész, konvertita (1820-1871); a másik neves filozófus doktor (1842-1919). Posztom az előbbiről szól!

A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén található cikk alapján! 
(Képek az inetrenetről!)

Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.

 Előzetes áttekintő egy élet, Istentől való megérintéséről

    1847 májusa volt. Párizs mindig is bűvös város volt. Már pusztán a város neve is a boldogság ígéretével kecsegtetett. Emberek ezrei reménykedtek abban, hogy itt megtalálják a gazdagságot, az élvezeteket, a gondtalan pillanatokat, s talán a sikert is. A szalonokban összejöttek a politikusok, a művészek, az arisztokraták, a szabadgondolkodók és a hírnevet keresők. 

     Egy pénteki napon Moskova herceg egy karmestert keresett, aki hajlandó volna vezényelni a Szent Valéria-templom énekkarát. A herceg ajánlatát egy Németországból származó tehetséges zongorista fogadta el, egy bankár fia, név szerint Hermann Cohen.

     Hermann, aki gazdag zsidó családból származott, nem sokat töprengett azon, hogy katolikus templomban adjon koncertet. A zene érdekelte, no meg a herceg jóindulata.

     Az énekkarnak a Szűz Mária tiszteletére tartott pénteki ájtatosság ékességének kellett lennie. Hermann rendkívüli nyugalommal figyelte az összegyűlt híveket. Összpontosításuk lenyűgözte őt. Amikor a szertartások a végéhez közeledtek, a zenész valami érthetetlen dologra lett figyelmes. A pap a virágokkal és gyertyákkal díszített oltárra egy arannyal bevont tárgyat helyezett, majd látható tisztelettel letérdelt előtte. Pár pillanaton belül felállt, kezébe vette ezt az értékes tárgyat, s az emberek feje felett keresztet rajzolt vele a levegőbe… Cohen még nem ismerte a szentségi áldást. Ennek ellenére belső késztetést érzett, amit enyhe nyomáshoz lehetett hasonlítani. Ez az érzés napokig eltartott.

     A következő pénteken ismét elindult ugyanabba a templomba. Az áldás jelenete megismétlődött. A mélyen megilletődött Hermann sírva fakadt. Az Ostyára pillantva megérezte a jóságos Isten jelenlétét. (folyt.)

 Kivonat! (V. rész)

9.) KÜLDETÉSÜK

9.1) A Társulás legsajátosabb küldetése evangelizálni a családokat Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángjával, élve és kiárasztva annak üzenetét, hogy így az Örök Atya és Jézus Szentséges Szívének szeretete minden szívhez eljusson.
9.2) Megvédeni és közkinccsé tenni a Mozgalom lelki és apostoli örökségét, mely a Szeretetláng Lelki Naplóban foglaltatik.

10.) KÍVÁNALMAK MEGBÍZATÁSOK BETÖLTÉSÉHEZ

Ahhoz, hogy valaki megbízatást gyakorolhasson a Társulásban, szükséges a betöltött 18. év, valamint emberi és lelki adottság, amely képessé teszi a Társulás céljainak megfelelő személyes tevékeny elkötelezettségre. Ismernie és élnie kell a Társulás misztikáját a Szeretetláng Lelki Napló alapján. Megfelelőképpen ismerje az Evangéliumot, valamint az Egyház tanítását. (folyt köv!)

 Kivonat! (IV. rész)

IV. ALAPÍTÁSBÓL FAKADÓ SAJÁTOSSÁGOK

A Társulás eredeti szándékai:
      Felkínálni egy Eucharisztikus Lelkiséget egy sajátos Szűz Mária tiszteleten keresztül.
Hogy a Társulás az újbóli Evangelizáció támogató eszköze legyen azáltal, hogy előmozdítja a családokban az együtt-imádkozást, mint a személyes és közösségi megszentelődés módját és eszközét. A családok így „szentéllyé” váljanak.
      A Társulás lelkisége az Isten Szaván, az Anyaszentegyház tanításán és a Szeretetláng Lelki Napló üzenetein nyugszik, hogy általuk tanítványokká és küldöttekké legyünk.

V. A TAGSÁGRÓL

8.1) Mindenki tagja lehet a „Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom” Társulásnak, aki élni akarja katolikus keresztény hivatását összhangban Társulatunk célkitűzéseivel és lelkiségével a jelen Alapszabály és a Helyi Rendelkezéseknek megfelelően.
8.2) A Társulás tagjainak sajátos vonása az apostolkodásban való buzgóság; az igyekezet, hogy egyre jobban magáévá tegye az Egyház tanítását, gyermeki ragaszkodás a Római Pápához és a helyi főpásztorokhoz, hűségesen keresztény hivatásukhoz a világban: „az Egyház embereként élni a világ szívében, és a világ emberének lenni az Egyház szívében”.
8.3) Lelki tanácsadói lehetnek papok és diakónusok, amikor ez nem akadályozza őket kötelességeik teljesítésében, és megkapták helyi ordináriusuk megerősítését. (CIC 324.k.2.§) Kivételes esetben lehetnek szerzetesek akik nem papok és szerzetesnők is. (folyt köv!)

 Kivonat! (III. rész)

II. KAPCSOLAT AZ EGYHÁZI HIERARCHIÁVAL

     A Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom a Krisztus-hívők magán jellegű társulása a Katolikus Egyházban született, és Egyháza szolgálatában kíván megmaradni és növekedni, teljes hűségben a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliumához és az Egyházi Tanítóhivatal útmutatásához, állandó gondos törődésben és odafigyelésben, hogy a Mozgalom minden tagja az igaz hitben és a keresztény életben folyamatos nevelésben részesüljön.

     Készségesen vállaljuk azokat a különleges munkákat, melyekkel megbíznak minket a püspök atyák egyházmegyéjükben és a plébánosok plébániájukon, a Társulás Szűz Máriás lelkületű apostoli tevékenységének megfelelően. Részt veszünk az Egyház lelkipásztori munkájában.

III. CÉLKITŰZÉS

     A családok evangelizálása Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja lelkisége által, válaszként Szűz Mária felhívására, hogy megmentsük az emberiséget.

     „Én azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja.” (Szeretetláng Lelki Napló,1964.január 15.) (folyt köv!)

Szeretettel meghívom kedves Olvasóimat egy kis személyes találkozásra, melynek során elmondhatják a blogommal kapcsolatos kritikáikat, javaslataikat! Természetesen más, a Szeretetláng lelkiségével és Erzsébet asszony életével kapcsolatos kérdéseket is felvethetnek. Várok és várunk tehát mindenki szeretettel!

 Kivonat! (II. rész)

A Társulás sajátos céljai:

     Evangelizálni elsődlegesen a családokat átadva Szűz Mária Szeplőtelen Szívének a Szeretetlángját, hogy rajta keresztül az Isteni Szeretet tüze lángra kapjon a család tagjainak szívében.

     A Társulás tagjait fokozatosan bevezetni Szűz Mária Szeplőtelen Szíve iránti odaadó tiszteletbe, mely Szív biztos menedék a lelkek számára. Mint az életszentség tökéletes példáját, kövessék erényeit és azokat lelkes örömmel hirdessék.

     Engesztelő imákat felajánlani Jézus Szentséges Szívének és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének az elsőpénteki és elsőszombati engesztelő szentáldozással és a lelkiség imáival.

Hogy a Társulás tagjai gyakorolják a mindennapokban „magán áhítatként” Szűz Mária kérését az Üdvözlégy Mária imádkozására vonatkozóan: „...asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja imádkozzál érettünk bűnösökért, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre most és halálunk óráján. Amen”, – ahol ezt az Egyház jóváhagyja.

     Alapítsanak rózsafüzér imacsoportokat a plébániákon és „Családi Szentélyeket” otthonaikban, ahol együtt imádkoznak, elmélkednek a Szent Evangéliumról és a Szeretetláng Lelki Naplóból. Ezekben az ima-összejövetelekben imádkoznak a családok egységéért, a Római Pápáért, papi és szerzetesi hivatásokért, a papság megszentelődéséért és az Egyetemes Egyház minden szándékáért és szükségéért.

     Tudatosítani a Társulás tagjaiban a keresztségben kapott méltóságukat, és azt, hogy nekik is felelős részt kell vállalniuk abból a küldetésből, melyet Isten ebben a világban az Egyházra bízott. (folyt köv!)

Meriam Ibrahim és családja a kartúmi amerikai nagykövetség védelmében

Meriam Ibrahim, a halálra ítélt szudáni édesanya júniusban kiszabadult a börtönből a nemzetközi összefogásnak köszönhetően, ám az országot egyelőre nem tudták elhagyni, mert a hatóságok a repülőtérről visszafordították őket hamis útiokmányok vádjával. A Zenit hírügynökség tájékoztat.

A család azóta a kartúmi amerikai nagykövetségen tartózkodik, és várják, hogy útnak indulhassanak New Hampshire-be, a férj második otthonába. A férj, Daniel Wani amerikai állampolgár, gyermekkorában menekült családja az Egyesült Államokba.
Antonella Napoli, az Olaszok Darfurért (Italians for Darfur) alapítvány elnöke megtiszteltetésnek érezte, hogy meglátogathatja Meriamot és családját. Napoli asszony az Avvenire olasz lapnak úgy nyilatkozott: a család minden pillanatban készen áll az indulásra, ám Szudánban lassan intézik az ügyeket, különösen Ramadán idején.

Elmondta, hogy a keresztény hitéért sok megpróbáltatást kiállt fiatalasszony és férje boldog lenne, ha személyesen találkozhatna Ferenc pápával. Antonella Napoli szavaiból kiderült, hogy a pár annak idején egy templomban találkozott először, és mély hitüket, erős bizalmukat Istenben nem tudták megingatni az átélt nehézségek. Amint arról több ízben hírt adtunk, a 27 éves, második gyermekét váró nőt a szudáni bíróság halálra ítélte hitehagyás vádjával, és száz korbácsütésre ítélték házasságtörésért – mert nem volt hajlandó megtagadni hitét, illetve mert nem muzulmán férfihoz ment feleségül. A 27 éves nőre a Szudánban hatályos iszlám jog, a saría alapján május 15-én szabtak ki kötél általi halált. Az asszony ügye hatalmas felháborodást váltott ki világszerte.

Magyar Kurír

 Kivonat! (I. rész)

     Dr. Erdő Péter bíboros, érsek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 494-1/09-es számú dekrétumában a következő szavakkal alapította meg a Szeretetláng Mozgalmat a Főegyházmegyében: „Jelen soraimmal a krisztushívők jogi személyiséggel rendelkező egyházi magántársulásaként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megalapítom a „Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” társulást. Egyben jóváhagyom a Főegyházmegye területére nézve is a Társulás 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Sao Paolóban elfogadott és 2008. december 11 én a mexikói Hermosillói Főegyházmegyében jóváhagyott szabályzatát.

Budapest, 2009. Virágvasárnapján
Főpásztori áldással
Erdő Péter bíboros, prímás, érsek”

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

A Mozgalom neve:
      Mind a Katolikus Anyaszentegyházon belül, mind a civil ügyekben Társulásunk: „Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom”. (304, 2. kánon)
Természete:
      A Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom hívő katolikusok magánjellegű Nemzetközi Társulása, mely a Katolikus Egyház főpásztorai iránti tökéletes hűségben fejti ki működését. Tanulékony szívvel aláveti magát mindazon Rendelkezéseknek, melyeket a helyi Püspöki Karok, - melyekben a  Társulásunk hivatalos elismerést nyert, - a „Világi Keresztények” csoportosulásait illetően elrendelnek. (215. kánon)
      A „Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” Szűz Mária tiszteletére alakult Társulás, mely az egyház vezetése alatt akar közreműködni az egész emberiség üdvösségének munkálásában. A   Társulás anyagi haszon keresésére nem törekszik.
      Olyan lelkiséget igyekszik előmozdítani tagjaiban, melyben az apostoli tevékenység egyre jobban elmélyülő imaéletből táplálkozik. Kiemelten is fontosnak tartja és hangsúlyozza az Eucharisztia ünneplésében való aktív részvételt, valamint a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve iránti odaadó tiszteletet.
      A „Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” a jelen Alapszabály szerint működik, miután azt az illatékes Egyházi Hatóság az egyházjognak megfelelően jóváhagyta és azt a Nemzetközi Koordinátor hivatalosan kihirdette. (folyt köv!)

      „Kis kármelita leányom, most meg fogjuk kezdeni (az utat) és Szent Józseffel együtt neked is végig kell járnod Betlehem sötét, ködös utcáit. Velünk együtt szállást kell keresni az Én Szeretetlángomnak, mely maga Jézus Krisztus. Akarsz-e Velünk jönni, mert most indulunk csak el Szeretetlángom továbbadására? Erőt, kegyelmet kapsz Tőlünk.” És ezek után  olyan lelkiállapotba kerültem, hogy jártányi erőm alig volt. Úgy éreztem, hogy fizikai erőm szinte fölösleges is, csak lelkem ereje hordoz, mellyel a Szent Szűzzel Betlehem sötét utcáit járom. A ködös utcákon keresünk szállást, de csak elutasítást kapunk mindenhol. (I/107-108)  Ne félj, Szent József és Én veled leszünk és addig, míg más nincs, mi hármasban járunk.” És a fájdalom, melyekkel eláraszt, könnyben tartják szemeimet. A Szűzanya az Ő nagy fájdalmát sokszor átérezteti velem. Az Ő Szeretetlángjáért, mely betölti lelkemet, szinte állandó fájdalmat hordok én is magamban. Vannak napok, mikor én is annyira szenvedek Vele együtt, hogy alig bírok járni. (I/112-113) Emlékezz, azt mondtam, el kell indulni Betlehem sötét, sáros, lármás, fárasztó útján szállást keresni Szeretetlángomnak. (...) Vedd az Én anyai Szívem egész aggodalmát és a szeretetet, mellyel Én is megalázva, a sötét bizonytalanságban Szent Józseffel szállást kerestem. Most neked is ezen az úton kell elindulnod, csendben, zokszó és panasz nélkül, megalázottan, félreértetten, kimerülten. Tudom, nehéz ez, de veled van Megváltód! Nekem is ez adott erőt. Szent József kísér, csak kérd Őt! Ő jóságos, csak kérd hathatós pártfogását!” (II/8) 

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

A Szeretetláng Lelki Naplóból:

     "A Boldogságos Szűzanya hozzám hajolva kezdett beszélgetni: „Kármelita kislányom!  A magyar szentek ujjongó örömmel esdekelnek, hogy Szeretetlángom mielőbb kigyúljon országunk felett.” A Szűzanya nekem is érezni engedte. Lélekben bekapcsolódtam a szentek hódolatába, miközben a Szűzanya valósággal simogatta lelkemet, és tovább beszélgetett: 

    „Kislányom, az összes magyar szentek között a kis Imre imája a legmeghatóbb, az ő könyörgése az ifjúságért.” Lelkemben a szentek csodás egységét engedte éreznem. Le nem írható öröm töltött el. (II/20-20)

A Szeretetlánggal, miként a Mária-jelenésekkel való foglalkozás, akadálya-e az ökumenizmusnak? 

     Válasz: Az 'aggodalom' a mariológia több évszázados protestáns kritikájára utal, jóllehet legszívesebben „jegelik" a témát! A hitújítók feledni látszanak Luther higgadt mariológiáját, idézet tőle: „Amikor maga az Isten nevezi Máriát anyjának /.../ Senki sem mondhat Róla vagy Neki ennél nagyobbat, mégha annyi nyelve volna is mint ahány fűszál /a réten/, ahány csillag az égen, vagy a tenger homokja. A mi szívünknek is el kell gondolkodnia azon, hogy mit jelent Isten Anyjának lenni.” (Luther: Kommentár a Magnificathoz)    Hasonlókép iránymutató mindannyiunk számára Luther ezen kijelentése is: "Szűz Mária az a szív volt, akibe (az isteni) szavak mélyen behatoltak és benne is maradtak." (LD 8,51: Sermon zum zweiten Weihnachtstag)

Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Mit tegyünk tehát?

     Az Istenre figyelő ember számára nem lehet kétséges, hogy korunk – emberiség nagyságrendű tétje –, az üdvösség vagy a tömeges kárhozat lehetősége! Egyének és népek vannak kitéve a veszélynek, ennek ellenére sokak észre sem veszik, hogy az anyagi és lelki szorongattatások, a csillogó szórakoztatások vagy a vég nélküli hamis üzenetek dömpingjének célja nem más, mint a figyelem elterelése a tiszta evangéliumi életről, a "lelki veszélyhelyzetekről"! Pedig mindenkinek látva-látnia és hallva kéne hallania az ádáz csörtetést, melynek csapásiránya, a minden egyes lélekért folytatott irgalmatlan harc.

     Az értetlenkedő, amúgy sem figyelmes lélek rákérdezhet "ugyan mit tehetnék én a világ sorsáért?" Nagyon sokat! Talán épp te vagy testvérem az a "kicsiny lélek" aki szabad akaratának kinyilvánításával, kiesdheti az irgalmat! Amiként Ábrahám, Istennel való alkuja is példázza, nem sok kellett volna, hogy kegyelmet nyerjen Szodoma és Gomorra! (Lásd: Ter 18,23-32)

Georg Gänswein érsek elmarasztalja az európai politikusokat

A kuriális érsek szerint az európai politikusok nem lépnek fel kellőképpen a keresztényeket ért hátrányos megkülönböztetés ellen, és túl keveset tesznek a keresztény értékeket és szimbólumokat célzó támadások ellen – tájékoztat a Vatikáni Rádió német szerkesztősége.

A Pápai Ház prefektusa május 18-án, a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet éves zarándoklata alkalmával nyilatkozott e kérdésről Einsiedelnben. Kifejtette: úgy véli, hogy az antiszemita és iszlamofób cselekedeteket és kijelentéseket a média és a politikai felelősök joggal elítélik, ám Európának éberebbnek kell lennie a keresztények ellen irányuló vallási intoleranciát és megkülönböztetést illetően.

Az Európai Unió területén militáns szekularizmus érvényesül – fogalmazott az 57 éves vatikáni érsek. Vannak körök, amelyek szájkosárral igyekeznek elhallgattatni a keresztényeket, és a vallást peremre akarják szorítani – véli Gänswein. Hozzátette: a családokat, a társadalom alapját is mind több támadás éri, amely különös aggodalommal tölti el az Egyházat. A Pápai Ház prefektusa véleménye szerint Európa nem maradhat fenn, ha megfosztják keresztény gyökereitől.

A Kipa sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában a német kuriális érsek Ferenc pápáról és elődjéről, XVI. Benedekről is nyilatkozott, akinek Georg Gänswein továbbra is személyi titkára. Különbözőképpen kormányoznak és reagálnak – fogalmazott. Ferenc pápán érezhető, hogy Latin-Amerikából származik; megvan az az adottsága, hogy közvetlenül tudja megszólítani az embereket. Ferenc pápának és XVI. Benedeknek különböző egyéni képességei és adottságai vannak, lényegileg azonban mindketten ugyanazon célt tűzték maguk elé: hogy Krisztushoz vezessék az embereket.

Magyar Kurír

Megtérés Mária Szíve által, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben

      A megtérés lényege, hogy szívünket, egész bensőnket odaajándékozzuk Istennek (vö.: Dr. Előd István: Katolikus dogmatika, 386. o).
      "Az Evangélium szerint a szív a személyiség központja, a cselekvés és az Istennel való kapcsolat helye, a döntések csomópontja, ahol egyformán érdekelve van a szellem és az akarat, a szabadság és a hűség; jelenti egyben a lelkiismeretet is, mint Isten szólítását és ítéletét. Röviden annyit ér az ember Isten és önmaga előtt, amennyit szíve ér. Ezért teszi Jézus azt a felelősséget vallása középpontjává, amely a felnőtt embert, szívével együtt, Isten igéje elé állítja üdvösségére vagy kárhozatára. 'Ahol a kincsed, ott a szíved is' (Mt 6,21). Amikor az Isten jön, vagy amikor szólít, az emberi szívnek ki kell nyilvánítania készenlétét. Az Újszövetség szerint az emberi szív ilyenkor nyitott, megvilágosított, elhatározott, égő, engedelmes, őszinte, szép és jó, tágas, tiszta, áttetsző, hívő. Vagy pedig éppen ellenkezőleg (...) Az a szív, amely befogadja az Igét és fönntartás nélkül igazat ad neki, Isten, Krisztus és a Lélek lakásává válik. 'Hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben' – kívánja Szent Pál az efezusiaknak (3,17). Így tehát a metanoia-megtérés egész folyamata a szív nívóján játszódik le; a szív az, amely tevőlegesen fogadja a megvilágosító kegyelmet; ugyancsak a szív az, amely elítéli önmagát és bűnbánatot tart; és ismét csak a szív az, amely csatlakozik az Evangéliumhoz és elismeri Istent." (Liege: Krisztusi élet, 47. old.)
      A (Szeretetláng) Lelki Napló üzeneteiben Jézusnak, illetve a Szűzanyának tulajdonított kérésekben igen gyakran találunk imádságra, böjtre, bűnbánatra és engesztelésre való buzdítást, s az első szombat fontosságának hangsúlyozását is. Az általuk kért, illetve elvárt aszketikai gyakorlatok teljes konformitásban állnak az Egyház ilyen jellegű, több évszázados gyakorlataival. A Napló lényegében semmi újat nem hoz ezen a téren. Sőt, ezt illetően a legismertebb Mária-jelenések üzeneteihez kapcsolódó aszketikai gyakorlatokkal is hasonlóságot mutat. (...) Az Úr erényes életre neveli Erzsébet asszonyt és a Napló olvasóit. Ennek konkrét megnyilvánulásai: ima az Egyház hagyományai szerint (keresztút, rózsafüzér; vö. I/33, I/114); lelkiismeretvizsgálat, bűnbánat (vö. I/33); böjt, áldozathozatal, virrasztás (vö. I/33); helyes és az Úr akarata szerinti időbeosztás (vö. I/33); feltétlen bizalom Isten iránt (vö. I/42); a szeretet gyakorlása (vö. I/43). (Dr KOVÁCS Z., Szeretetláng Lelki Napló Szent István Társ. 2010 Bp. 437-438)
       „Leányom, a bűnbánat az, mely közelembe hozott. E mélységes bűnbánatot kérd sok lélek számára. (I/43) Tartsatok tehát bűnbánatot, hogy a belétek vetett reményem meghozza számotokra az üdvösség gyümölcsét. (III/134) Tudod, a világ nagy vétke az Én sugallataimnak elhanyagolása, amely miatt a világ oly sötétségben jár és a Nekem szentelt lelkek lanyhasága. Ők segítségemre tudnának lenni ebben, de még ők sem tartják szem előtt ezt a nagy veszéllyel járó lanyhaságot. (III/137) A bűnbánattól megtisztult lelkek az Én utamat fogják járni, melyet veled együtt taposunk. (III/167) Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. Ez az a szó, mely felhallatszik Mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja tőletek Atyám büntető kezét.” (III/198)
      A mi lábunk együtt járjon.
      A kezünk együtt gyűjtsön.
      A szívünk együtt dobbanjon.
      A bensőnk együtt érezzen.
      Az elménk gondolata egy legyen.
      A fülünk együtt figyeljen a csöndességre.
      A mi szemünk egymásba nézzen és összeforrjon.
      Az ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért. (I/63)

      Akinél ez megvalósul, arra érvényes Szent Pál kijelentése: "Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem'' (Gal 2,20). Az ilyen ember krisztusivá formálódik, teljesen azonosul vele, s ez gondolatvilágára, szándékára és cselekedeteire egyaránt kihat. A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. Másként fogalmazva: a Szeretetláng az a kegyelmi adomány, eszköz, amely hozzásegít bennünket a Boldogasszony tevékenységének értelmezéséhez, és erőt ad kérésének, az engesztelésnek következetes megvalósításához, és az apostolkodáshoz. Ennek pedig kizárólagos célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus. (Dr ANTALÓCZI L., Jelenések, üzenetek és a jövő, Kisboldogasszony Plébánia EGER 2000. 175)
       "Az idő betelt: közel van az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jó hírében." (Mk 1,15) Krisztusban eljött a messiási ország (Mt 3,12; Mk 1,14-15). Az ennek megfelelő görög szó (baszileia) voltaképpen nem országot, hanem uralmat jelent. Isten országa azokban jött el, akikben Isten uralma megvalósul: akik Jézust elfogadják egyéni életük urának és parancsolójának, szerinte élnek és belőle táplálkoznak. (Dr. Előd I.: idézett mű, 202. o)

A Szeretetláng fogalma

      Bár a Szentírásban a "Szeretetláng" fogalom nem szerepel, tartalma és mibenléte Isten, Jézus jelenlétére és szeretetére utal! Idézet, Dr Kovács Zoltán mariológus teológiai szakvéleményéből: "Néhány példa: Mózes az égő csipkebokor előtt (Kiv 3, 1-7); «Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?» (Lk 12, 49); «Hát nem lángolt a szívünk?» (Lk 24,32), «Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni» (Jn 3,16; vö. Mt 3,11); «Legyetek tüzes lelkűek. Az Úrnak szolgáltok» (Róm 12,11); «Isten a szeretet» (1Jn 4,8), «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten lelke lakik bennetek?» (1Kor 3,16); «A mi Istenünk emésztő tűz» (Zsid 12,29); «[Valaki, aki az Emberfiához hasonlított…] szeme, mint a lobogó tűz» (Jel 1,14; vö. 19,12). (Szeretetláng Lelki Napló Szent István Társ. 2010 Bp. 404-405)
      A Szeretetláng többletkegyelmének kiáradása, két szinten történik. Egyfelől a felkészülés időszakaként, az emberek közt szívről-szívre, mint kegyelmi hatás, másfelől az üdvtörténeti szintű kiáradás, mely az Istenanya és a sátán végső összecsapása lesz, mely rendkívüli megrázkódtatással jár!
      "Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével a Földet. Ez a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség, ez mind a Szent Szűzanya Szeretetlángja kegyelmi hatásának kiáradása. (...) Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik." (II/93-94)
       Ezt az emberiségmentő kegyelmi kiáradást kérjük a Szent Szűzhöz intézett Üdvözlégyekbe illesztett könyörgéssel: ...imádkozzál érettünk bűnösökért, (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen. Az üdvtörténeti léptékű könyörgés, tehát elválaszthatatlan a bensőséges Mária-tisztelettől!
       II. János Pál Grignon Szent Lajos tanításában gyökerező tanítása, hogy a Máriával megélt keresztény élet nem valami „különleges jámborságot” takar, hanem egy könnyű, rövid, tökéletes és biztos utat a mi Urunkkal, Jézus Krisztussal való egyesülésre, melyben a keresztény ember tökéletessége rejtezik (vö 152), mintegy magára értelmezve Jézusnak a szeretett tanítványhoz intézett szavát: „Íme, a te Anyád!” (Jn 19,27).
Írásom, ebben a 'szent' értelemben beszél a Szeretetláng fogalmáról, így a 'szeretetet lángja', "mely felperzseli a bűnt", a 'vezérlő tűzoszlop', a 'a szív lángolása' és a 'pünkösdi lángnyelvek' kifejezések alatt Istent, az 'isteni szeretet' és a lelket jóra bíró 'kegyelmi hatás' szinonimáit értjük! Azt a megszentelő folyamatot, mely átjárja a szívet és megújítja a lelket, krisztusivá formál, a jóra késztet és a hit erőssége! Szent Colombiere Kolos mondása: „A szívnek telve kell lennie az isteni szeretet tüzével, hogy azokra is átterjedjen, akikhez beszélünk.” (41. Lev.)

Az értelem megvilágosulása és a szív lángolása

      A Szeretetláng kegyelmi hatása alatt azt a benső átalakulást, felismerést és többlet buzgóságot értjük, melyet az emmauszi tanítványok éltek meg. „Jelentőségteljes, hogy az emmauszi tanítványok, miután az Úr szavai megfelelően fölkészítették őket az asztalnál, a „kenyértörés” egyszerű gesztusában ismerték fel Őt. A jelek csak akkor 'beszélnek', ha az értelem megvilágosult és a szív lángol”. (Mane nobiscum Domine, II. János Pál pápa apostoli levele a püspököknek, a papságnak és a híveknek, 14)
      „Hát nem lángolt a szívünk – mondták – amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?” (Lk 24.32) Ne feledjük, hogy az evangéliumi elbeszélés szerint a tanítványok az isteni Útitárssal fáradtan értek haza, ám Ő úgy tett, mintha tovább szándékozna menni. Mivel későre járt marasztalták Őt, de csak a kenyértörésben ismerték fel a feltámadott Üdvözítőt, Ő azonban eltűnt szemük elől. Habár a "nap már lement", e két fáradt tanítvány, nekibuzdulva a lelkesedéstől, nyomban visszagyalogolt (13 km-t!) Jeruzsálembe, hogy az Apostoloknak tanúságot tegyenek! – Nos –, ez a fáradhatatlan „lánglelkűség” hiányzik a hitében, lelkében elerőtlenedett emberiségből!

     Ez az a 'benső tűz', 'lángolás', a szívek mélyén végbemenő, késztető csoda, amely Jézustól forrásozza hevületét, miként olvasható Lk 12,49-ben: „Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a világra, mi mást akarok, minthogy lánggal égjen!” Márk különös kijelentése talán erre utal: „Mindenkit tűzzel sóznak meg.” (9,49)
Vagy ekként értelmezhetjük-e az Efezusi levél sorait? „Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek, milyen reményre hívott meg benneteket... (1,18) hogy Lelke által megerősödjetek benső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, megismeritek Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét, és beteltek az Isten egész teljességével.” (3,16-19) Montforti Grignon Szent Lajos így fogalmazza ezt meg: "A Fiúisten nap mint nap ki akarja magát alakítani tagjaiban és bennük, mintegy testet akar ölteni édesanyja által." (TMT 31) A Lelki Naplóban a Szűzanya szintén jézusi lelkületről beszél, így határozva meg Szíve benső tüzét: „Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus!” (I/107) Szintén Grignon okfejtései nyomán fogalmazódik meg a kérdés, nem lehetséges-e, hogy Mária Szíve Szeretetlángja által, vagy egyenesen a Szeretetlángban, Jézus Krisztus második eljövetelét sejthetjük? Szentünk ugyanis a Szentlélek sugallatára ezt írja: "Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Ő általa kell eljönnie másodszor is. Szent Fia első eljövetelében Szűz Máriát nagyon kevéssé ismerték, de második eljövetelében nagyon meg kell Őt ismerni. Ugyanis az üdvözítés csodálatos rendje azt kívánta, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy így egyedül Fiát, Jézus Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni. (TMT 1) Mivel Szűz Mária az út, melyen Jézus Krisztus először jött el hozzánk, második eljövetelénél is annak kell lennie, jóllehet más módon. (uo. 50/d) Nos, ez a "más módon", ez gyanúnk oka, hiszen ismétlem: Mária Szíve Szeretetlángja maga Jézus Krisztus! (I/107) "És ha az én szeretetreméltó Jézusom, dicsőségében másodszor lejön a földre, hogy itt uralkodjék, (ami bizonyos) nem fog más utat választani, mint a fenséges Szűz Máriát, aki által oly biztosan és tökéletesen jött el először. A különbség első és utolsó eljövetele között abban fog állni, hogy az első titokzatos és rejtett volt, a második ellenben dicsőséges és nyilvános lesz; eljövetelének azonban mindkét neme tökéletes, mert mindkettő Szűz Mária által történik. Ó, nagy titok ez, amit meg nem értünk. Hallgasson itt el minden beszéd!" (TMT 158) A képen az emmauszi Tanítványok.

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

Mária Szíve által 1.

      Modern korunkban a vallásosság háttérbe szorulásával, az elvilágiasodás és az erkölcsi liberalizmus hatalmas pusztítást végez a lelkekben, s a hívek egyre inkább nélkülözik a példaadó keresztény környezetet. Hithűségük bizonytalan, mert legfeljebb csak gyermekhittanban részesültek, és emiatt még az Istennel és Egyházzal kapcsolatot tartó jó szándékú emberek is könnyen átveszik a környezet mentalitását és valamiféle "mű-modernséggel" elhangolódnak az evangéliumi élettől. A Szentírás figyelmeztetése pedig konkrét, "amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" (Lk 18,8). Ezt igazolni látszik, nem csak az általános materialista gondolkodásmód, hanem az, hogy napjainkban szinte társadalmi elvárás szintjére emelődik a Tízparancsolat valamennyi pontjának megszegése, az istentagadástól a nyilvánvaló, nyílt hazudozásig és természetellenes viselkedésig, minden! Szodoma és Gomorra bűnei már eltörpülnek attól amit egy mai fiatal már természetes és legális állapotként ismer meg. A végeredmény, hogy még a jószándékú emberek üdvösségre irányuló küzdelme is egyre inkább elerőtlenedik és egyre kevésbé képesek a deszakralizálódott közegben apostolként, dinamikusan tanúságot tenni az Evangéliumról, vagy egyáltalán a "becsületességről"!
      Ez a "lelki erózió" az elmúlt 65 esztendő során az egész világon – különböző okok miatt –, de még az egyházi berkekben is megtapasztalható! Sokan az írástudók közül kétség bevonják a Biblia- és az evangéliumi események hitelét, s még Jézus csodáit is természettudományi ismeretekkel próbálják magyarázni (ha nem tekintik puszta legendáknak)! Megkérdőjelezik az angyalok – mint tiszta szellemi lények személyes létezését –, különösen veszélyes ez a személytelen gonosz(ság) fogalmának általánosításaként! Csodálkozhatunk-e ha a sokan elveszítették a bűnre való érzéküket, a család- és hazaszeretetet? Az emberek nem csak egyénileg, de társadalmi méretekben veszítették el képességüket az Isten Országáért hozott erőfeszítésre, pedig "erőfeszítés nélkül senki nem üdvözülhet” (Lk 16,16). Az emberekből hiányzik a hitismeret, hiányzik a másik emberért való áldozat, imádság készsége, az üdvösség reménye, de még az alapvető istenfélelem is! Mélyreható változás, csak a szívek megérintettsége által remélhető – vagyis –, egy olyan nagyságrendű isteni kegyelemtől, mely képes az "elanyátlanodottságában" csüggeteg ember lelkesedését megújítani.
      Üdvözítőnk a Keresztről nekünk ajándékozta Anyját (Jn 19,26), és ezzel kozmikus méretű feladatot és felelősséget ruházott Máriára, aki a világ végéig gyakorolja anyai hivatását (szolgálja az életet) mind az Egyház, mind pedig Fiának testvérei esetében. (LG 62)! Ma már történelmi méretű küzdelem folyik külön-külön valamennyi lélekért, s ebből a harcból bizony, mindenkinek részt kellene vállalnia. Erőtlen gyermekeit a Szent Szűz, édesanyai szívvel próbálja új erőre és új lelkesedésre bírni, hogy megmentse a kárhozattól valamennyit (III/144). Mária, az anyai szív szeretetével és nem a jog, vagy egy angyal eszközeivel jár közben értünk Istennél.
Korunkban úgy néz ki, hogy a sátán igyekszik minden erejét bevetni az Isten és a lelkek ellen (1 Tim 4,1; 2 Tessz 2,3-4). Ám, az Üdvözítő nem hagy magunkra ebben a veszélyben sem. Elküldi Anyját, hogy a bűn eme pusztításával szemben rendkívüli módon és rendkívüli eszközzel, Szíve Szeretetlángjának hatékonyságával legyen segítségünkre és győzelmes harcra, nagy megtisztulásra készítse elő a világot. A Szeretetláng lélekújító és lélekmentő üzenete, nem csupán egy helyi közösséghez, nem csak egy ország népéhez, de az egyetemes emberiséghez intézi felhívását. „Úgy, ahogy nevem ismert az egész világon, úgy legyen ismert Szívem Szeretetlángja is, mely csodákat tesz a szívek mélyén. (II/18) Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti (III/130) Tüzet tűzzel oltunk: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével. Szeretetlángom tüze oly nagy! És a sátán gyűlöletének tüze (is) már oly magasra csap, hogy azt hiszi, győzelme sikerrel jár. (De) az Én Szeretetlángom megvakítja a sátánt! (III/203)". Rendkívül figyelemreméltó ez az ígéret, mert aligha nélkülözhetjük a szívünk mélyén munkálkodó kegyelmet.

     Ezzel kapcsolatban, meg kell jegyeznünk: hogy a Szeretetláng kegyelmi adománya egyetemes ajándék, a bűn elleni eszköz, sőt fegyver – jóllehet "kegyelmi hatása” – minden látványosságot nélkülöz! A szívek mélyén végbemenő változás során, ugyanis nem számolhatunk azon csodának minősülő feltűnő eseményekkel, amelyeket már megszoktunk a Mária-jelenéseknél. Következésképp igen nehéz bármit is bizonyítani, mert el kell indulni a Szent Szűz által ajánlott úton, fel kell öltenünk a világosság eszközeit, ha meg akarjuk tapasztalni a szív mélyén végbemenő csodát. „Vessétek hát le a sötétség tetteit, és öltsétek fel a világosság fegyvereit.” (Lk 16,8) "Szűz Mária a Szentlélekkel létrehozta a legnagyobbat, ami volt és ami lesz, vagyis az Istenembert, következőleg ő fogja létrehozni azokat a nagy dolgokat is, melyek az utolsó időkben történni fognak." (TMT 35) "A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik." (II/93-94)

A Szeretetláng Lelki Mozgalom

     A Szeretetláng Mozgalom Társulás Alapszabályát, a 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Sao Paoló-ban elfogadott és a 2008. december 11-én a mexikói Hermosilló-i Főegyházmegyében jóváhagyott szabályzat alkotja, melyet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében Erdő Péter bíboros, prímás, érsek hagyott jóvá Budapest, 2009. Virágvasárnapján.

     Maga a Mozgalom, a világ minden emberéért imádkozó társaság, mely az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony Lelki Naplója alapján áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését! Célja: a megváltás jézusi művének a Fatimai Szeplőtelen Szív szándéka szerint való segítése a lelki élet hagyományos eszközeivel; (áldozat, imádság, böjt, virrasztás, szentségimádás, szentmise, életfelajánlás, apostolkodás). 

      A Szeretetláng Mozgalom az Egyházon belül jött létre és ott terjed, alávetve magát az egyházi hierarchiának. Ez olyannyira természete, hogy például az édesanyáknak adandó áldás, a Szentatyára van bízva (ld a szept. 21-i bejegyzést!)! Hasonlóképp a Szeretetláng ünnepének bejegyzése, illetve a „Láng átadásának” február 2-i Gyertyaszentelő Boldogasszony liturgiája keretében való megvalósítása is. (vö I/40-41). A Mozgalom évente országos találkozót tart és 2011. augusztus 1 és 8-a közt megrendezte a Szeretetláng Nemzetközi Találkozóját is Magyarországon. 2011-es adat szerint 64 országban van bejegyzett aktív Szeretetláng Közösség! (A képen a Szeretetláng ismertető kínai nyelvű címlapja)

Hivatalosan elismerte a Vatikán az ördögűzők társaságát

A Kléruskongregáció 2014. június 13-án jogi elismerésben részesítette az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségét (Aie) – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

 Az Egyházi Törvénykönyv 322. kánonjának első paragrafusa szerint, amely megállapítja, hogy a Krisztus-hívők magántársulása jogi személyiséget nyerhet, jóváhagyta a szövetség statútumait. A szövetség mint hívek nemzetközi magántársulása, a 116. kánon második paragrafusa szerint rendelkezik a törvénykönyv által meghatározott összes joggal és kötelességgel.

Az 1925-ben született P. Gabriele Amorth, a Szent Pál Társaság tagja kezdeményezte még a nyolcvanas években a szövetség létrehozását. Akkor ugyanis egyre inkább terjedtek az okkult gyakorlatok, és sok hívő fordult ördögűzőkhöz, mivel veszélyben érezte magát. Ekkor érlelődött meg Amorth atyában az a gondolat, hogy szövetségbe tömörítse az ördögűzőket, hogy kicserélhessék tapasztalataikat és ezáltal konkrét, hatékony segítséget tudjanak nyújtani a hozzájuk fordulóknak. Így született meg 1991. szeptember 4-én az exorcisták olasz szövetsége, amely később nemzetközivé bővült.

Az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének elnöke, P. Francesco Bamonte atya, a Mária Szeplőtelen Szíve Szolgái kongregáció tagja megállapította: „A szövetség szentszéki jóváhagyása nemcsak a tagok, hanem az egész Egyház számára örömet jelent”. Isten néhány papot arra hív meg, hogy teljesítse az exorcizmus és a megszabadítás értékes szolgálatát. Az az ördögűzők feladata, hogy alázattal, hittel és szeretettel kísérjék azokat a személyeket, akiknek különleges spirituális és lelkipásztori figyelemre van szükségük. Támogassák és bátorítsák őket a megszabadulás útján és élesszék fel bennük a reményt.

Bamonte atya reményének adott hangot, hogy minden pap tudatára ébred ennek a drámai valóságnak, amelyről gyakran nem vesznek tudomást, vagy nem értékelik megfelelő módon. Az exorcizmus is a szeretet egyik formája, amely a szenvedő személyek javát szolgálja; minden bizonnyal a testi és lelki irgalmasság művei közé tartozik – mondta az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének elnöke. Ma a szervezet kétszázötven ördögűzője harminc nemzetet képvisel – olvasható az Osservatore Romano vatikáni napilap július 2-án megjelent cikkében.

Magyar Kurír

Az üzenetek Mária-tisztelete 2

      Igen sokszor találkozunk Mária szenvedésével, fájdalmával a Fiához hűtlen nemzedékek miatt, melyet Erzsébet asszonnyal is éreztet. Ez a jelenség misztikusoknál nem ritka. Kérdésként felmerülhet, hogy a megdicsőült állapot mennyei boldogságával hogyan férhet össze Mária aggódása, fájdalma és kesergése a kárhozatba induló lelkek miatt. Erre maga az Egyház ad választ: az Istenszülő az Egyház anyja. Édesanyai szeretetének lényegi része a gyermekeiért való aggódás. Nemcsak a vért vagy emberi könnyet ontó szobrok, képek rendkívüli, csodás jelenségei támasztják ezt alá, hanem leginkább a teológia forrásai közé tartozó liturgia (szept. 15: a Fájdalmas Szűzanya ünnepe, vagy egyes votív Mária-misék, illetve egyes népénekek), valamint a sensus fidelium által vezetett népi vallásosság irodalmi és figuratív megnyilvánulásai, melyeket az Egyház hitelesnek ismert el. Mária leginkább Fiának keresztje alatt szenvedett, de most is kifejezi a zarándok Egyház tagjai, által édesanyai aggodalmát, s szándékát (kerüljék el minél többen a kárhozatot), akiket ezáltal élő jelekké tesz. Ilyen látható „jellé” válik Erzsébet asszony is, együtt szenvedése folytán.

Lábjegyzet: Erzsébet asszonyt az a határozott szándék vezeti Jézussal és a Szűzanyával való együttműködésében, hogy minél többen kerüljék el a kárhozatot: vö. I/87.88.89.103.112.114; II/18.100.107; III/130.144.164.
(Teológia Szakvélemény /6.4.11. Mária és a compassio/ LN 421-422)

Az üzenetek Mária-tisztelete 1

     Mária részéről közbenjárást, kegyelemközvetítést tapasztalunk. Ez azonban nemcsak a Szűzanyára jellemző: néhány erősebb, de a kontextusban helyesnek bizonyuló kifejezés előfordul annak érzékeltetésére, hogy az üdvösség művének kiterjesztésében minden kereszténynek feladata van (ld.: 6.4.5), mert a keresztség szentségének elnyerése Krisztus társörököseivé tett bennünket (vö. Róm 8,17 és Gal 4,5), az isteni élet részeseivé lettünk, s az istengyermekség méltóságából való részesedés mellett részesültünk Krisztus küldetéséből is, melyet actio-val és passio-val egyaránt teljesítünk.
     A Lelki Naplóban többször is szó esik a Szeretetlángról, mint kegyelmi hatásról. A kifejezés szokatlan, de nem mond ellent a kegyelemtanban foglaltaknak. A Mária általi kegyelemközvetítés egyik legismertebb biblikus példája a Lukács evangéliuma által rögzített Visitatio eseménye (vö. Lk 1, 39-45), melyben szintén egyfajta kegyelmi hatással találkozunk. Isten Anyja méhében hordozza az Üdvözítőt, s a Kegyelemmel Teljes köszöntésére «örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel» (Lk 1,41). Istentől eredő, Mária aktív közreműködése által közvetített kegyelemről van szó, melyben Keresztelő János és anyja részesül. Nemcsak a kegyelem átadásával találkozunk itt, hanem annak hatásával is, mely gyümölcseiben is megnyilvánul (itt: az örömben; vö. Lk 1,41 és 44; lásd még: Gal 5,22).
      Közös vonás még a legismertebb látomásokkal (leginkább Fatimával), hogy Mária aggodalmát fejezi ki a bekövetkező katasztrófák miatt (vö. II/93), melyekbe a bűnök sodorják az emberiséget (erről lásd még: 6.4.11). Ez azonban egyfelől nem ölt olyan színezetet, melyben a kataklizma hangsúlyozása Húsvét reménységét háttérbe szorítaná, másfelől pedig - mint a fatimai titkok esetében is - a Szűzanya nem egyszerűen „bejelent” valamilyen visszafordíthatatlanul bekövetkező katasztrófát, hanem megoldást, kiutat is mutat: a megtérés által mindez megelőzhető. Az Erzsébet asszony által kapott üzenetekben Mária nem támaszt alá konkrét adatokkal semmiféle eljövendő katasztrófát, de tömeges elkárhozásról beszél (vö. I/64.112; III/123). Fontos azonban, hogy mindez megelőzhető az Istenhez térés által, melyben a fent már említett aszketikai gyakorlatok is segítenek. Mária tehát „vészelhárítóként” üzen és mutatja meg anyai gondoskodását. A Naplóban a megtérés kerül előtérbe, s az üzenetek előre jelzik, hogy látványos csodákat ne várjunk, mert a változások a szívek mélyén következnek majd be (vö. I/39; I/58; I/85; I/116; II/18; II/93; III/140).

Lábjegyzet: Mária édesanyai szeretetének része a gyermekeiért való aggódás. Ezt a mélységes aggodalmat nemegyszer érezteti Erzsébet asszonnyal is. Ezeknek az érzelmi tényezőknek az „átvitele”, a zarándok Egyház tagjai által történő megjelenítése vagy a bennük való éreztetése a misztikában nem ritka jelenség (Vö. Tanquerey A., A tökletes élet, nnr. 168-176). Konkrétan meg kell említenünk Máriának a családok krízise és széthullása kapcsán érzett aggodalmát, melyet Erzsébet asszonnyal oszt meg és éreztet: III/140.
(/6.4.10. A mediatio és az intercessio kérdése/ LN 419-420)

     A Szeretetláng, az Istenanya által kiesdett egyedülálló többletkegyelem, a lelkek (az emberiség) megmentésére, ám ebben valamennyiünknek részt kell vállalnunk! 

     Úr Jézus: „Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök. Cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atyához, akkor az eredmény is bőséges lenne.(II/ 106) Emlékezz vissza, amikor gyermekeid nőni kezdtek, kérted őket, hogy legalább egy órát segítsenek mindennap, mily könnyebbség lett volna ez neked. Szomorú voltál, amikor mindenféle ürüggyel kimentették magukat, és neked kellett egyedül fáradoznod. Leányom, ha csak egy órát segítenétek Nekem, mily gyönyörűségem telne bennetek. Ilyenkor különösen a Nekem szentelt lelkekre gondolok, akiket Szívem választottjainak tekintek, és ők mégsem egyesülnek Velem bensőségesen. Szétszórják őket a világias gondolatok. Legalább te segíts helyettük, de ne egy órát, hanem szünet nélkül! Ne kérdezd hogyan, légy találékony, és ragadj meg minden kis alkalmat, hogy a te áldozataid által a lelkek utáni szomjúságomat csillapítsd.” (vö I/29) Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. Ez az a szó, mely felhallatszik Mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja Atyám büntető kezét. (III/ 198) Ó, mily óriási hatalom a bűnbánat. Az Isten hatalmát, mellyel büntetni készül, te, ti lefegyverezhetitek. Büntetésre emelt kezeim a bűnbocsánatra készteted te és mindazok, akik mások helyett engesztelnek. (IV/11) Vágyaitokkal öleljétek át a földet! Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem!« (I/90)

     Szűzanya: "Legyetek áldozatosak, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Rajtatok múlik, segítsetek Nekem, hogy a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét közös erővel vissza tarthassuk! (I/92) A sátán megvakítását, az egész világ összefogó erejével fogjuk megvalósítani. Ne hátráltassátok, mert felelni kell a reátok bízott tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. (vö III/130) Minél több lesz az áldozatos, imában virrasztó lélek, annál nagyobb lesz Szeretetlángom ereje a földön. Tehát sorakozzatok fel, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.” (III/204)

A III. fatimai titokról készült kép, melyet – Kondor atya elbeszélése szerint –, bemutattak Lucia nővérnek és ő elismerően nyilatkozott róla. A látványrajz, olyan részletet is megjelenít, mely a titok leírásában nem-, vagy nem kellően kibontva olvasható. Lucia nővér azonban megerősítette, hogy a kép bal felső sarkában lévő angyal, aki 

jobb kezével a földre mutat, baljában lángpallost tartva, úgy nézett ki, mintha fel akarná gyújtani a földet. A Szűzanya azonban, lángoló Szeplőtelen Szívét a pallos elé tartva, mintegy elhárította a büntetést a világtól! 

Szeretetláng: Erzsébet asszony ezt mondta a Szűzanya kijelentéseként: „Szeplőtelen Szívem Szeretetlángja nektek az, mint Noénak a Bárka volt!” (Szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26) Tehát a Szeretetláng kegyelme az emberiség megmentője! Mielőbbi kiáradásának kiesdését, a Szűzanya Szent István Országára bízta! "A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét közös erővel vissza tarthassuk! (I/92) Csütörtökön vagy pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja a családokban történjen. Az egy órai idő, amit az engesztelésre fordítotok, legyen lelki olvasmánnyal kezdődő, áhítatos összeszedettséggel teljes ájtatosság, a szentolvasó vagy más módja az imádságnak. (I/38)Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el benneteket tömegesen és külön-külön, egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. (...) Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130) Tehát a Szeretetláng egy hatalmas kegyelmi erő, mellyel a Szűzanya meg akarja menteni gyermekeit. 

Fatima: Az engesztelés szó – a Mária-jelenések történetében –, először a Fatimában hangzott el, jelezve egyben az Istenanya további stratégai terveit! A Szűzanya az engesztelésben láttatja meg az Istennel való kiengesztelődés és a lélekmentés eszközét. ... az emberek ne bántsák meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották. (LN 151) ... engeszteljétek és vigasztaljátok Istent! (vö Ln 166) "Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!" (1917. október 17)
Szeretetláng: "Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el!" (I/103; III/130; III/144; III/164)
(Jézus) "Áldozat, imádság, ez a ti eszközötök. Cél a megváltó munka sikeres érvényre juttatása!" (II/106)

Fatima: A képen is látható a háromszoros felszólítás: Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!
Szeretetláng: (Jézus) "Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. Ez az a szó, mely felhallatszik Mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja Atyám büntető kezét. (III/ 198) Ó, mily óriási hatalom a bűnbánat. Az Isten hatalmát, mellyel büntetni készül, te, ti lefegyverezhetitek. Büntetésre emelt kezeim a bűnbocsánatra készteted te és mindazok, akik mások helyett engesztelnek. (IV/11) "Édesanyám kérlel, Ő tartotta vissza eddig is igazságos haragomat. Az Ő Szeretetlángja Engem is lekötelez.” (I/52) Vágyaitokkal öleljétek át a földet! Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem!« (I/90) "Édesanyám kérlel, Ő tartotta vissza eddig is igazságos haragomat. Az Ő Szeretetlángja Engem is lekötelez.” (I/52)

Erzsébet asszony megkérdezte: „Édesanyám, miért nem teszel nagy csodákat, hogy higgyenek Neked úgy, mint Fatimában? (...) Leánykám, minél nagyobb csodákat tennék, annál inkább nem hinnének Nekem. (I/37) /De/, soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/85) „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett!” (I/84; II/18.93; III/129; III/140) Ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezésetekre, mint most, Szívem szeretetének izzó lángját. (...) És rajtatok múlik, hogy vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. (I/84) Szűzanyánk kérve-kéri, hogy engedjük már Szeretetlángja kegyelmi kiáradását minél előbb az emberiségre árasztani. Ne akadályozzuk, mert rajtunk is múlik! Nagy felelősséggel tartoznak mindazok (...), akik gátolják, vagy felelőtlenül hátráltatják e kegyelmi kiáradást! (IV/ 29)

Szent Szűz arra a kérdésre, hogy mi a Szeretetláng, így felelt: Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus! (I/107, IV/12).
Fatima: Párhuzam olvasható Lúcia nővér könyvében. A gyermekek „átható Fényről” beszélnek: „Mindez szívünkbe és lelkünk mélyére hatolt és magában a jó Istenben láttuk magunkat, aki maga volt ez a fény.” (LN 169) „Az Üdvözítőt láttam abban a fényben, amelyet a Szűzanya sugárzott a szívünkbe. (LN 139) Égtünk abban a fényben, amely Isten, és mégsem égtünk el. (LN 142) A fényben felismertük, hogy ki az Isten” (LN 165). Tehát az Istenanya minden lélekben a jézusi lelkületet akarja kialakítani!

Szeretetláng: Ezt a lelket átható és késztető „kegyelmi hatást” kérjük az általános fohászban: »Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!« (IV/36)
Fatima: Lúcia nővér könyvéből (Jácinta): Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, mely a szívemben ég, mellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem! (LN 128)
Szeretetláng: (Jézus) „Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe. Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.” (II/109) Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még  nem  volt,  mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94)

Az Élet ajándék

     Valóban fel kell készülni egy új Élet fogadására több szempontból.
Azonban, ha gyermeki szívvel hisszük, hogy a Magasságbeli, a Teremtő küldi és segít vállalni, akkor meg is adja hozzá az erőt, a lehetőségeket a felneveléséhez.
     Mi édesanyák kilenc hónapon át hordozzuk a magzatunkat és utána szüljük világra őket.
Vajon Isten, a Teremtő, az Alkotó egy pillanat alatt küldi a lelket a földre? Nem hiszem! 
Ott vagyunk az Ő örök tervében.
A léleknek Istenben van az otthona, s Ő az új Életet felkészíti, dédelgeti, ellátja tanácsaival és csak utána érkezik közénk.
     Amikor egy festő vagy szobrász eltervezi művét, együtt lélegzik alkotásával. Vele mozog, megalkotja, nem is nagyon képes másra gondolni.
     Isten a mi Alkotónk! Tehát, Ő a Teremtő ne lenne velünk születésünk előtt? Lehetetlen! Ám ne feledjük, hogy Ő nemcsak Teremtőnk, nemcsak Alkotónk, hanem az édes Apukánk. Mindenek Atyja, Aki gondot visel édes gyermekeire – bátran hívhatjuk tehát úgy, mint Jézus: Abba, Atyánk! Hihetjük, hogy Ő, mint a Legcsodálatosabb Édesapa, ölelő karjából úgy küldi a nagy földi útra gyermekeit, hogy szerető intelmeivel ellátja valamennyit azért, hogy egyszeri és megismételhetetlen életüket beteljesíthessék.
Hiszem, hogy Ő formál, nevelget bennünket mielőtt a Földre küld minket.
Ez azonban csupán az én hipotézisem! 
Hogy igazam van-e, megtudom majd az Örök Hazában. (H. Mária)

A történet bizonyságául a kórházi zárójelentés!

FATIMA (Lúcia nővér): »A Szűzanya szavai világítótoronyként sugározzák a fényt nekünk! Tulajdonképpen ismerjük gyengeségünket és tudjuk, hogy a magunk erejéből nem vagyunk képesek az örök élet gyümölcseit hozni, csak Krisztussal egyesülve, ahogy Ő is mondja az evangéliumban: "Aki bennem marad s én őbenne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek" (Jn 15,5).
Ezért ígéri meg nekünk Égi Édesanyánk Isten kegyelmének vigasztalását: vigaszt abban az értelemben, hogy ez az erő gyengeségünkön segít, hogy a kegyelem vigasztal, lelkesít és oltalmaz bennünket. Ebben a bizonyosságban gyökerezik az a bizalom, amellyel Isten iránt kell lennünk.
Elviselni az áldozatokat, amelyeket nap mint nap meg kell hoznunk, lassú mártíromsággá változik, amely megtisztít bennünket és a természetfelettihez emel fel, hogy lelkünk találkozhasson Istennel, a Szentháromság bennünk való jelenlétének légkörében. Semmihez nem hasonlítható lelki gazdagsággal találkozhatunk így! Aki ezt megértette, az a Fényben él: a Fényben, amely nem a Nap fénye, nem is a csillagoké, hanem azé a kiapadhatatlan forrásé, ahonnan minden egyéb fény származik és kapja létét. Ez élő Fény, amely mindent lát és mindent átjár, ugyanakkor világít és fényénél látjuk, amit meg akar mutatni. Ez Isten élő Fénye.« (A fatimai üzenet felhívásai: 128-129)

SZERETETLÁNG Lelki Napló: Oly sok bűn van az országban. Segíts Nekem, mentsük meg. Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz (I/37), mely maga Jézus Krisztus! (I/107)
Én, a kegyelmek Anyja, szüntelenül könyörgök Szent Fiamhoz, hogy még a legkisebb ragaszkodást is egyesítse az Ő érdemeivel. Ne féljetek a lángtól, mely észrevétlenül, szelíd fényként fog kigyúlni. (I/58) Szeretetlángom fényétől megvakul a sátán! (III/236)
A Szűzanya: Leánykám, Szeretetlángom oly nagyon felhevült, hogy nemcsak fényességét, hanem melegségét is teljes erőmmel reátok óhajtom árasztani, óriási erővel robban felétek, hogy minél több lélek megmeneküljön a kárhozattól. Mondom, ilyen még nem volt, ez a legnagyobb csodám, melyet most teszek veletek! (…) Nagy felelősséggel tartoztok ezért. Álljatok munkába, ne tétlenkedjetek! Én csodával határos módon segítek nektek, melyet érezni fogtok minduntalan. Bízzatok Bennem és cselekedjetek sürgősen! Ne napoljátok el ügyemet. A sátán sem nézi tétlenül, rettentő nagy erőfeszítéseket tesz. Érzi már Szeretetlángom kigyúlásának hatását. Ez rettentő dühre ragadta őt. Vegyétek fel a harcot, a győztesek mi leszünk! Szeretetlángom a sátánt oly mértékben teszi vakká, amilyen mértékben elterjesztitek Szeretetlángom fényét szerte e világon. Úgy, ahogy nevem ismert az egész világon, úgy legyen ismert Szívem Szeretetlángja is, mely csodákat tesz a szívek mélyén. (vö. II/18)
Tüzet tűzzel oltunk: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével. Szeretetlángom tüze oly nagy! És a sátán gyűlöletének tüze (is) már oly magasra csap, hogy azt hiszi, győzelme sikerrel jár. (De) az Én Szeretetlángom megvakítja a sátánt! Ezt a Szeretetlángot adtam Én most kezedbe, és rövidesen eljut rendeltetéséhez. A szeretetemből kicsapó lángok oltják a pokol tüzét, és el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogják elárasztani a földkerekséget. Leánykám, ehhez kell Nekem az áldozat, a te, a ti áldozatotok, hogy a lelkekben uralkodó, a pokol gyűlöletétől égő elmék és szívek Szeretetlángom szelíd fényét átvegyék. (III/203)
Tehát sorakozzatok fel szorosan egymás mellé, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. (III/204) Ezt a belső mártíromságot a sátán nem tudja megakadályozni. (I/90)
 A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét. (III/204) Ez a csoda a Szentlélek ismételt eljövetele lesz, melyet sokan várnak, és a világosság fényessége át fogja hatni a földet. (III/224)
Minden csepp kis szenvedés, melyet a tiszta áldozat és szeretet árán hozol meg, a Szentháromság gyönyörűségére szolgál, és Velük együtt is fogod élvezni. (II/107) 

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

6. Az iskola

     Régóta sejtettem, de ebben az időben már bizonyossá vált előttem, hogy a Madonna karján kicsi lánykámat láttam. Ó, hogy is lehet, hogy nem vettem igazán tudomásul, hiszen némileg édesanyámra hasonlított!
     Könyörögtem Isten Anyjához, Máriához és kértem Őt, segítse, hogy lányunk megszeresse az iskolát, hogy bírja a közösséget.
     Aztán Bencével elhatároztuk, hogy elvisszük őt egy szép zarándokútra. Szívesen jött, már azért is, mert élt-halt a bátyjáért. Ez a rajongó szeretet egész életében megmaradt iránta. Amikor beszélni kezdett, a „mama” mellett bátyját szólongatta. Ő volt a példaképe, édesapja pedig az első „szerelme”.Hazatérve az útról Sára kijelentette:
– Mama, iskolába akarok menni!
– Kicsikém, nem szeretnél egy évvel később? – erre, felemelte a fejét és határozott hangocskájával válaszolta:
– Nem! Most akarok iskolába menni!
     Orvosi javaslatra itthon maradtam vele, munkám innen kezdve otthonomhoz kötött. Nem volt fontosabb számomra, mint a családom, ami az okos, de érzékeny kisfiam számára is biztonságot jelentett.
     Az én bátortalan, félős kislányom attól fogva még betegen is iskolába kívánkozott. Fáradékony volt szegényke, dekoncentrált, hamar lehajtotta fejét és elaludt leckeírás közben. Így az első három elemi nem volt könnyű a számára.
     Visszahúzódó kisgyermek volt, kevés kislány állt közel hozzá. Viszont ritka kötelességtudattal rendelkezett.
Az általános iskola után gimnáziumba járt, majd egyetemre ment. Két egyetemet végzett el – ma embereken segít, ez a hivatása. Amikor az első egyetemi diplomája után kijelentette, hogy tovább akar menni, mert megtalálta, amit keresett és egy másik pályát választott – örültünk.
     Eszembe jutott Sia barátnőm figyelmeztetése:
„Soha ne gátold meg a pályaválasztásban, erre nagyon ügyelj!” „Ne várj el tőle többet soha, mint amennyit elbír végezni!”
     Férjemmel együtt támogattuk. Hogy saját lábára álljon, munkát keresett magának, amellett járta végig a második egyetemet. Nem lehetett könnyű számára, mert a túlterhelést ma sem bírja a szervezete.
Éveken át balettozott, lovagolt, teniszezett,           ír-táncra járt és ma is fut, tornázik.
Házasságban él, jó férjet küldött számára az Úr. Istennek hála, élete rendezett. (folyt.köv!)

FATIMA (Lúcia nővér): Jézus azért vette magára a kereszt súlyát, hogy letörölje a bűn foltjait. De ahhoz, hogy Krisztusnak ez a tette hasznos legyen számunkra, mindenkinek hittel, szeretettel kell saját keresztjét vinnie Krisztus után; Krisztussal egységben. Más szavakkal: szükség van az Istennek felajánlott és elfogadott áldozatra saját és testvéreink bűneiért. Az üzenet ebben az értelemben kérdezi mindannyiunktól:
«Föl akarjátok magatokat ajánlani a jó Istennek? El akartok viselni minden szenvedést, engesztelésül a bűnösök megtéréséért?» De a mi törékeny természetünk számára, amelyet a bűn meggyengít, az állandó, nagylelkű és dicséretre méltó áldozathozatal nem lehetséges Isten kegyelmének különleges segítsége nélkül, ami fenntart és erősít bennünket. A Szűzanya ezért válaszolt a szegény és alázatos gyermekeknek a kegyelem segítségének ígéretével: "Sokat kell tehát szenvednetek, de Isten kegyelme megerősít benneteket». (A fatimai üzenet felhívásai: 128)

SZERETETLÁNG Lelki Napló: Jézus: Azért izzadtam vért. Azért koronáztak tövissel. Önként feküdtem szent keresztem áldott fájára. A kínok kínját szenvedtem, és utána elrejtőztem jelentéktelen (külső alá), szerénységgel, hogy megközelíthető legyek számotokra, és hogy ne féljetek Tőlem. Mint fehér pólyába takart kisgyermek, úgy rejtőztem a Szentostyába. (I/73-74)
Ahová állítottalak, ott álljátok meg helyeteket szilárdan, önfeláldozóan! Én mindent kitaláltam, hogy csak értetek szenvedhessek, és ti, kényelmesek, semmi készséget sem mutattok, csak mentegetőzés az egész életetek. Vegyétek már fel azt a keresztet, melyet Én is magamhoz öleltem, és feszítsétek fel már magatokat, miként Én, mert nem lesz örök életetek! (II/110)
Légy te az Én kis napraforgóm, és fordítsd Felém olajos magvaidat, melyek az isteni Nap sugarában megérnek.” Egy másik alkalommal ezt kérdezte: „Akarod-e, hogy olajos magvaid mind duzzadtabbak legyenek? Ha igen, akkor fogadj el minden áldozatot, melyet felkínálok, mert olajos magvaid csakis így lehetnek hasznosak. És akarod-e, hogy olajos magvaidat kisajtoljam? Ha igen, ezt csakis a meghozott áldozatok árán érhetjük el. Ezek a szenvedések által kisajtolt olajcseppek a lelkek üres mécsesébe hullva Anyám Szeretetlángjától kigyúlnak, és ennek fényénél látni fogják a Hozzám vezető utat. Ez az olajcsepp, melyet szenvedéseid árán kisajtoltam, az Én érdemeimmel egyesítve ráhull még azokra a lelkekre is, akiknek nincsen mécsesük. Ők keresni fogják ennek okát, és megtalálják az üdvösségre vezető utat.” (II/23-24)

A küzdelmek éjszakája (folytatás)

     A küzdelem azonban korántsem ért véget. Sárika szorongott a közösségektől. Három éves elmúlt, amikor megpróbáltuk az óvodát – Sia, nem helyeselte és neki lett igaza.
     Négy napot töltött el ott, de nem bírta. Szorongásai voltak, bele betegedett. Azonnal kivettem. A Szabadsághegyen megvizsgálták, az ottani pszichológus letiltott minden ilyen jellegű próbálkozást. Gondos anyai felügyeletet ajánlottak.
     Elmúlt négy éves, sajnos nyálkahártya gyulladása miatt kórházba került kivizsgálásra. Én nem akartam, de az egész család így látta fontosnak.
Szegény kicsi nem bírta a távollétet, sokat sírt, megszidták érte, keményen bántak vele. Hiába mondtam el születésének előzményeit, következményeit, mit sem törődtek vele. Sőt, be sem engedtek hozzá akkor, amikor látogatás volt, május 1-én.
     Azt mondta a nővér, hogy nincs látogatás. Kicsikém látta, hogy jönnek-mennek az anyukák és mi sehol. Járt körbe a látogatók között, keresve bennünket, szólongatva „mama, papa” és sírt. A szülők mesélték el, amikor másnap bementünk. Ekkor már félrebeszélt.
A karomba kaptam és mondtam, hogy azonnal hazahozzuk, de vasárnap lévén nem volt ott az ő orvosa. Nem akarták elengedni, zárójelentés hiányában, várjuk meg a másnapot – én azonban hajthatatlan voltam.
– Ezt nem fogjuk tűrni, ahogyan bántak ezzel a kicsi gyermekkel! Kérem az ügyeletes orvost!
     Nagy nehezen előkerítették, vagy egy órát vártunk rá, de nem akarta elengedni a kezelőorvos beleegyezése nélkül. Közölték, hogy innen nem lehet csak úgy kivinni.
– Akár engedik, akár nem, én most azonnal kiviszem innen a kislányomat! Ha kell, rendőrt is hívok! Mit képzelnek?! Csak nem gondolják, hogy akár egy órára is itt hagyom?? – remegtem a dühtől.
     Dénes is ezt hajtogatta és keresztmamája is, aki velünk jött látogatni.
– Szeretném látni – mondtam – ki akadályozhat meg abban, hogy a saját gyermekemet hazavigyem?!
     Végül az ügyeletes orvos aláíratta velem a papírt, hogy saját felelősségemre viszem haza a kicsit. Úgy éreztem, hogy ha megállítanak, nekik megyek. Karomon volt Sárika és szorosan magamhoz ölelve vittem ki a kórház kapuján.
     A gyerek nyakamba kapaszkodott. Nem volt teljesen magánál, össze-vissza beszélt. Sia azonnal kijött és mondta: „ezzel a gyerekkel ilyesmit soha többé nem szabad tenni!” Sára ezután nem akart kijönni az ágyból, magára húzta egészen a takaróját és hallgatott.
Végül bábozás alatt jöttek elő az emlékei, hogy mit tettek vele a kórházban. Kiderült, hogy kísérleteztek.
     A Szabadság hegyen annyira felháborodtak, hogy jelentést írtak erről a felettes szerveknek.
     Egy teljes hét kellett ahhoz, hogy a kicsi feloldódjon, ismét játsszon és mosolyogjon. Próbálkoztam gyerektornára íratni, de kifutott onnan, nem bírta.
     5 éves elmúlt, amikor iskola előkészítőbe kezdtük járatni, de nem akart iskolába menni. Pedig azonnal lett egy aranyos barátnője, akivel a mai napig is jóban van. (folyt.köv!)

FATIMA (Lúcia nővér): Az üdvösséghez, mindannyiunknak ki kell inni az áldozat és a vágyainkról való lemondás kelyhét, s nem szabad hagynunk, hogy rossz hajlamaink rossz útra térítsenek bennünket, le kell mondanunk túlzott kényelemszeretetünkről, sőt, ugyanakkor boldogan kell fogadnunk minden áldozatot, amelyet az élet kér tőlünk, legyen az anyagi, fizikai, erkölcsi, társadalmi vagy szellemi áldozat.
Az. önmegtagadás áldozata mindenkit elér, még azokat is, akiknek nem adatott meg az a boldogság, hogy a hit adományát birtokol hassák. Ők is találkoznak útjukon az áldozattal, mert az egész emberiséget megjelölte Krisztus megváltó keresztjének jele, még azokat is, akik nem ismerik ezt a jelet, vagy nem akarják előnyeit kihasználni. Mindannyiunknak vinni kell Krisztus keresztjének azt a darabját, amelyik nekünk jut a Megváltás művéből, mert a kereszt a bűn miatt súlyos, vagy inkább a bűn teszi súlyossá a keresztet. (A fatimai üzenet felhívásai: 127-128)

SZERETETLÁNG Lelki Napló: Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök. A cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atya mennyei trónjához! Akkor az eredmény is bőséges lenne.” (II/106) Ne csak ímmel-ámmal tegyétek azt, amit tesztek! Égjen, mint a csipkebokor, mely égett, de el nem égett. Ilyen áldozat kell Nekem, mely soha el nem ég, és szeretettől égő tüze Hozzám ér.” (II/108-109)
Minden kis felkínálkozó cselekedetedre tedd rá a szeretet nyomatékát, a határozottság pecsétjét, hogy önfeláldozó szeretettel fogadod, s ezáltal megváltó munkám boldog részesévé tehesselek. Ez azt jelenti, hogy egyszer s mindenkorra az örök boldogság részesévé tettelek. Minden csepp kis szenvedés, melyet a tiszta áldozat és szeretet árán hozol meg, a Szentháromság gyönyörűségére szolgál, és Velük együtt is fogod élvezni. Jutalmad ez lesz, mely nem e világból való.” (II/107)
Ne engedjétek magatokon úrrá lenni a jóra való restséget! Ez minden bajnak a gyökere, mely lelketekbe férkőzik. (...) A sátán úgy eltorlaszolta lelketekben az isteni fény útját, hogy az be ne hatoljon, és ennek a fénynek éltető világossága nélkül a restség sötét nyomása alatt szenvedtek és kínlódtok. Jöjjetek Hozzám, kik a jóra való restséggel terheltek vagytok, Én leveszem vállatokról és megkönnyítlek benneteket! (I/89)

5. A küzdelmek éjszakája

     Nagyon gyenge voltam még, szívem kimerült, folyton hőemelkedéseim voltak, az EKG és a vérképem nem volt rendben, de pihenésre nem volt többé lehetőségem. Anyósom feljött 5 napra segíteni, de az az 5 nap hamarjában elmúlt, férjem szabadsága is és én ott álltam minden segítség nélkül.
     Kisfiam volt férjem mellett a támaszom. Mindent meg tudtam osztani vele, sokkal értelmesebb volt koránál (már 5 évesen folyékonyan olvasott) és fogékony a jóra. Mivel minden bolt közelünkben volt, le tudtam őt küldeni apróbb vásárlásokra. Főzni nem bírtam, fizikai erőnlétem miatt sem, de időm végképpen nem volt rá. Ma sem értem, hogyan bírtam örökös tevékenységben, betegen fent maradni. Naponta ötszöri torna 20 percen át – és valósággá vált az ÁLOM. Bekövetkeztek nagymama prófétikus szavai.
     Befizettünk az iskolai étkezdébe és Bence minden nap elhozta éthordóban az ebédet. Iskola után játszott és foglalkozott kishúgával, nagyon szerette.
     A naponkénti ötszöri tornáztatás pelenkázással-etetéssel és sétáltatással együtt aprócska időt se hagyott számomra. A tornát soha nem hagytam el, akkor sem, ha már alig álltam a lábamon – Sárika sírt – és nekem is hullottak vele a könnyeim, mert tudtam, hogy a torna fájdalmas számára. Napközben nyomokban elég jól aludt, de éjszakánként alig. Így felváltva ringattuk férjemmel, gyakran úgy, hogy a kocsiba tettük és lábunkkal tologattuk, vagy karunkra véve sétálgattunk vele. Egy éven át nem volt egyetlen nyugodt éjjelünk sem: csak olykor-olykor, órányira aludtunk.
     Folyamatos időközönként fel kellett vinni a Szabadság hegyre vizsgálatra. Gyermekorvosnő barátnőm a következőre figyelmeztetett:
– Ez a baba szörnyűségeken ment keresztül. Mindent meg kell tennetek azért, hogy megnyugtassátok a kicsi idegrendszerét. Soha ne törődjetek azzal, ki mit tanácsol, kényeztessétek amennyire csak lehet. Ki kell hevernie, amit átélt.
Gyakran elmondta a következőket:
– Klári, soha ne kényszerítsetek rá semmit az élete folyamán.
Különösen ügyeljetek arra, hogy ha pályát választ – bármi legyen is –, abban segítsétek. Ne akadályozzátok meg, fontos hogy tegye azt, amit szeret, amit választott! Ezt sose felejtsétek el! Ha pedig fél valamitől, akkor oda ne vigyétek. Ezt a babát később is kímélnetek kell. Mivel ezeket sokszor elmondta, örökre belém vésődött.
     Egy barátnőm felhívott és elmondta, hogy beszélt a gyógypedagógus ismerősével, elküldi őt hozzánk. Ismertem őt, el is jött, megnézte Sárát. Nekem ugyan nem mondott semmit róla, de barátnőmnek igen, aki visszamondta a véleményét, miszerint 'babócát' a teljes bénulás veszélye fenyegeti, 1-2 éven belül.
     Álltam a telefonkagylóval a kezemben. Az emberek gyakran nem gondolják át szavaik súlyát…
Amikor etettem őt a cumisüvegből, néztem, gyönyörködtem benne – közben láttam, mennyire feszesek kicsi kezei, görcsösen fog meg mindent, én meg imádkoztam:
Ó Istenem, csak őt ne, inkább engem! Ne ezt az ártatlan kicsi gyermeket, én átvállalom – majd hozzátettem:
Bárhogyan alakul, bármi lesz is ővele, mindig szeretni fogom, talán még inkább, még jobban!  
     Törekedtem a kicsi előtt semmit sem kimutatni, ne lássa szomorúságomat, könnyeimet. Végig gondolni is borzalmas volt nekem, mit szenvedhetett a méhemben, hónapokon át fulladt és utána a halál állapota, és a többi, elszakítva tőlem, aki talán szeretetemmel sokat tudtam volna neki segíteni. Így kitépni egy babát az anyaméhből – brutálisnak találtam. Tudtam, hogy az orvosok megtettek mindent, hogy másképp nem is tehettek, én mégis-mégis átéltem, amit az én szegény kicsikém. Az fájt a legjobban, amit ő szenvedett el. A magamé egészen háttérbe szorult és egyáltalán nem érdekelt, velem mi lesz. Majd újabb álmot láttam:
     Egy kicsi lányka szépen rollerozott az utcán, apró kockás szoknyája libegett, térdig érő fehér zokni volt a lábán. Ép volt és mosolygott.
     Tudtam, hogy ez az én kislányom. Fellélegeztem. Ezután megújult bizalommal hittem.
Teltek a hetek és aztán Sárika kezdte megkedvelni a tornákat. Hamar megfogta a tárgyakat és egyre kevésbé volt görcsös a fogása. Korán megfordult, kúszott, majd felült, nem volt még 9 hónapos, amikor felállt. Majdnem azonnal elkezdett járni is.
     Meghívtuk Zsurovits doktornőt, nézze meg a kicsit. Amikor mindezt látta, ezeket mondta:
Megdöbbentő esettel állok szemben. Itt orvosilag csoda történt. Nem tudom letagadni. Erre semmilyen remény nem volt!
     Sára 9 hónaposan elkezdett tipegni. Vittük fel K. Máriához aki leguggolt, kitárta karjait és hívogatta:
Gyere hozzám, gyere ide! – és a kicsi ment. A doktornő arca piros lett, könnyes szemmel nézte és nevetve karjába kapta.
– Kedves anyuka, nem hittem volna, hogy ez megtörténik! Attól tartottunk, hogy spiccelve kezd majd járni és akkor sajnos…, de tökéletesen jár, talpán van, gyönyörű a mozgása!
– Doktornő, köszönjük a segítségét, köszönjük amit tett!
– Ezt ne nekem köszönjék meg! Ezt kedves anyuka, maga csinálta végig. Tudja hány szülőnek mondjuk el mit kell tenniük és elfáradnak, nem végzik el a gyakorlatokat, mivel sír a baba és nem akarnak neki fájdalmat okozni. Higgye el, ez nem rajtam múlott, én köszönöm meg magának anyuka! Gratulálok! De még van Valaki, akinek ezt meg lehet köszönni! – és felfelé intett. (folyt.köv!)

Szent László királyunk!

Védd meg Édes Magyar Hazánkat

a folytonos ármánykodás ellen,

 és könyörögj népünk megtéréséért!

A lábadozás (folytatás)

     A gyermekorvosnő kezet fogott velünk, majd a következőket mondta:
– Kedves szülők! Sajnálom, de a kicsi Sára megsérült az agyvérzése és az agyérgörcsök miatt, arról nem beszélve, hogy mindvégig oxigénhiányos volt a terhesség alatt. Sajnos tónusfeszessége miatt gyógyszerelnünk kell. Egy "kemadrin" nevű gyógyszert kell naponta adagolni neki, majd elmondom hogyan, különben nem garantálhatjuk a testi épségét. Mozgáskorlátozottsága tekintetében nem tudjuk mi lesz. Megkérem önöket, hogy soha ne hallgassanak másokra, mert ha ezt a gyógyszert elhagyják, nem lesz koordinálva a mozgása. Ugye megértik, hogy ez mennyire fontos? Lehetséges, hogy más orvosok mást fognak javasolni, de kérem, senkire ne hallgassanak! Ki kell lazítani az izmokat… A kicsit agyi károsodás érte, mely felszívódott ugyan, de nem lehet még tudni, mennyiben lesz ép. Máskülönben nagy akaratereje van ennek a kislánynak és egyáltalán nem hisztis alkat. Szeretni való, jó a közelében lenni, hiányolni fogjuk, ha elmegy…
     Ekkor a hangokat már nem igen hallottam. A szívem hevesen vert, kihagyott. Úgy éreztem, elájulok. Nem lesz ép a gyermekem? Ó, Istenem, ezt nem bírom ki. Kérlek, akkor inkább én, ne ő! Őt kíméld meg Uram! Hiszen kicsike és ártatlan! – kiáltottam magamban.
     Szegény férjemről is kezdett szakadni a víz. Egymást támogatva egy padra roskadtunk.
A gyermekorvosnő elment. Várakoztunk a kicsire. Majd jött a nővér és hozta őt.
     Karomba vehettem végre. Néztem és semmit nem láttam, csak az alvó édes kicsi gyermekemet. Épnek látszott, gyönyörű volt. Megöleltem, dajkáltam, megpusziltam. Betettük a mózes-kosárba és siettünk vele haza.
A baba három hetes volt, amikor kijött hozzánk a drága gyermekorvosnő barátnőm, Sia.
Elolvasta az anamnézist és hosszasan felsóhajtott. Majd így szólt:
– Na akkor most nézzük meg azt a babát!
A pólyázóra tettem és ő alaposan megvizsgálta. Ujját mutatta neki és a kicsi követte tekintetével, ami meglepő egy három hetes babánál, pláne azok után!
– Klárikám ne aggódj, nincsen nagy baj! Én nem látom, hogy agyilag károsodott volna! – aztán elgondolkozva, a
következőt ajánlotta – azonnal vidd fel a Szabadság hegyre, adok beutalót. Görcsös az izomzata. Ne félj, segíteni fognak.
     Ekkor került K. Máriához. Ő megvizsgálta és így szólt:
– Tudom, hogy amit most mondani fogok, nem lesz könnyű elfogadni. Mi itt tornákkal javítjuk a mozgásukban veszélyeztetett csecsemőket. Nem értünk egyet a gyógyszerezéssel, mert a kemadrin ugyan fellazítja az izmokat és ezáltal a tornáztatás könnyűvé válik a szülők számára, de ez a gyógyszer az agyon keresztül hat. Ezzel szemben, ha csak a tornát választják, akkor semmi károsodás nem éri az idegrendszert, sem az agyát. Ez a nehezebb út, mert naponta ötször kell tornáztatni 20 percen át, de fordítva hat: az izmokon át az agyra. Fájdalmas lesz neki, sírni fog és maguknak is nehéz lesz ez. Én azonban mindenképpen vállalom a kisbaba kezelését, bárhogyan döntenek is.
     Dénes előadta, mit mondott nekünk az Anyavédőben a gyermekorvosnő és hozzátette, ő nem képes dönteni. Rám nézett és várt. Homlokát törölte.
     Hallgattam egy pillanatig, majd nagy nyugalommal ezt válaszoltam:
– A tornát választom, a gyógyszert szeretném elhagyni. És ezzel a felelősséget is vállalom. A doktornő arca felderült és megköszönte a bizalmat. Majd megmutatta milyen tornákat kell végezni a kicsivel. (folyt.köv!)

LUCIA NŐVÉR: A Szűzanya egy nagy lángtengert mutatott nekünk, amely úgy látszott, mintha a föld mélyén lenne. A lángtengerbe merülve láttuk az ördögöket és a kárhozott lelkeket, mintha átlátszó, feketén vagy barnán izzó emberi alakok lettek volna. Ide-oda kavarogtak a tűzben, kiemelkedtek a lángokból, amelyek bensejükből füstfelhővel együtt törtek elő. Mint nagy tűznél a sziporkák, súly nélkül estek minden irányba. Közben fájdalmukban és kétségbeesésükben ordítottak. A rémülettől reszkettünk és megdermedtünk. Az ördögök úgy néztek ki, mint utálatos, ismeretlen állatok, ijesztő és szörnyű formájuk volt, de azok is átlátszók és feketék voltak.

ERZSÉBET ASSZONY: Előttem rettentő füst kezdett gomolyogni, melyben felismerhetetlen alakok jajveszékelve tolongtak, tanakodtak, rettegtek, és a gomolygó füst között hatalmas alak jelent meg, kit a szürkésen gomolygó füst miatt nem láttam, hogy nézett ki, csak éreztem, hogy a sátán volt. Észbontó üvöltéssel segélykiáltást hallatott. Nem tudja, mitévő legyen, ellenállása inog, minden eszköz csődöt mond, és minden kísérletezés hiábavaló. Ez csak néhány percig tartott. Utána Isten kegyelme azt a tudatot erősítette meg bennem, hogy a Szent Szűz Szeretetlángjának ki kell gyúlnia, mert ez fogja a pokol erőit megingatni. Ez a látvány annyira kimerített, alig tudtam szabadulni még utána is hatásától. (II/75) 

 Eszmény lehet-e ma Szent László király?

     Holnap ünnepeljük Szent László magyar királyt. A szentek ünneplése és a rájuk való emlékezés kapcsán felmerül a kérdés, hogy ez csak puszta emlékezés, vagy követendő példaként tekintünk rájuk? Amennyiben megtörténik a felfedezés, követi-e megvalósítás? Manapság folyvást "önmegvalósításról" beszélnek, de ehhez beépítjük-e személyiségünkbe a szentek lelkiségének, tulajdonságainak egy-egy darabját?
     Szent László Lengyelországban született 1046-ban és 1095-ben halt meg Nyitrán. Mai értelembe vett európai szintű bátor, harcias, törvénytisztelő és katolikus uralkodó volt. Uralma idején kialakult a magántulajdon védelme, átformálta a büntetőjogot is. Klasszikus és közismert rendelkezése a tyúklopással kapcsolatos szigora. Szentté avattatta Istvánt, Imrét és Gellértet, valamint két zobori remetét. Ő mondta ki először, hogy Magyarország Mária Országa, megalapozva ezzel a Regnum Mariánum eszméjét. A pápa mellett állt, de hozott olyan rendelkezést is, ami viszont éppen a pápa pillanatnyi szándékával ellentétes volt. Például a Szentkorona privilégiumára hivatkozva, külön pápai engedély nélkül is megalapította meg a Zágrábi püspökséget. A középkori egyház jóléte részben az ő anyagi támogatásának és fejlesztéseinek köszönhető. 1091-ben nővérének, Zvonimir horvát király özvegyének hívására seregeivel bevonult a trónviszálytól dúlt Horvátországba, s elfoglalta a Száva folyótól délre fekvő Szlavóniát, hogy békét és biztonságot teremtsen. Ez volt az első magyar hódítás a királyságban, mely azonban annyiban különbözik minden más hatalom hódításától, hogy azonnal törvénybe iktatta az adott területek autonómiáját!!!
     A leírások alapján magas, erős alkatú ember volt. Jártas volt a harcban, a katonai ügyekben, ám vallásossága és hite is kimagasló volt. Halála után közvetlenül kialakult kultusza. Példakép volt, bár számos legenda is övezi.
     Eszmény lehet-e ma Szent László király? Kinek lehet példakép? Elsősorban minden államfőnek "európer" vezetőnek, nem kevésbé a férfiak-, a családfők számára, akiktől a Hit, a Haza és a Család egyaránt magabiztosságot, döntéseket, bátor kiállást vár. Sem a hit, sem a hazaszeretet nem ismerhet kompromisszumot, annál inkább határozott kiállás az elvek mellett. Egy vitát soha nem a gyilkosság vagy háború old meg, mivel az újabb viszályokat és nehézségeket szül. Ha a gyengét megmentem – mivel én erős vagyok –, annak még nem egyenes következménye az "agresszor" megsemmisítése, aki szintén erős. Olykor egy magabiztos és tiszta tekintet is képes a győzelemre segíteni. A korabeli Európában akkora volt az államfői és hadi tekintélye, hogy a szerveződő kereszteshadak vezérévé őt akarták megválasztani! Ez olyan, mintha ma őt választanák NATO főtitkárrá! (Persze milyen más eszmeiség alapján...)
     A fiatalok számára is példa lehet, a választott és kitűzött cél, a szakma, a tudomány, a munka alapos és egyre mélyebb megismerése. Felfedezni mindent, ami egy szakmában rejlik. Megtanulni, kutatni mindent, ami egy tantárgyban van. Jártassá válni a gyakorlatban és szellemi téren egyaránt. Mindezt az önmegvalósítás, a családtervezés és a nemzettudat jegyében. Szent László nem volt magával soha elégedett, de dicsekvő sem és erről nem csak a legendák tanúskodnak.
     Mindnyájunk számára bensőséges hite és Mária-tisztelete lehet példakép, melyet nem tekintett magánügyének. Máig szólóan tettekre szólít fel: elkötelezetten a hitünk szerint cselekedni. Nem csak hívőnek kell lenni, hanem az látható is legyen a cselekedeteken! Vagyis, ha a bajba kerülőt megsegítem habozás és megalkuvás nélkül. Ha hitemmel ellentétes dolgot tapasztalok bárhol (még a templomban is), akkor merek szólni és kiállni hitem mellett – megfelelő stílusban.
     Szent László lehet és kell, hogy eszmény legyen ma is 2014-ben, halála után 918 évvel. Ő nem követte a divatot, nem akart "másoknak megfelelni" vagy megalkuvó politikát folytatni. Tudta mi az igazság és azért harcolt, ki is állt bátran. Harcolt népéért, hitéért, egyházáért. Ez vitte előre a hazát és nemzetet, a lelkek üdvösségre segítését.
Nekünk, katolikus magyaroknak főleg legyen példakép Szent László királyunk, hogy jótetteinket látva dicsőítsék mennyei Atyánkat és Mária Országa fényre derüljön!  (vö. Mt 5,16) ( Forrás szövegének felhasználásával!)

 4. A lábadozás 

     Nem volt más vágyam, mint végre látni az én kicsikémet. De lift nem volt, menni még nem bírtam, felkelni se, és ő inkubátorban feküdt, élet-halál között.

     Meglátogatott édesapám, egy félórányi időre. Sajnos sugárzott belőle az „ugye megmondtam”, de azért érzékeltem valamilyen együttérzést is. Ekkor már ki tudtam vánszorogni a folyosóra, hogy pár lépést tehessek vele. Nem éreztem neheztelést, inkább szomorúságot.

Aztán a műtét utáni harmadik napon újra megjelent az orvosnőm – egy látogatóm ült éppen az ágyam melletti széken.

– Kedves Klárika, sajnos van egy szomorú hírem. A baba háromszori agyérgörcsöt kapott. Nem tudjuk mi lesz vele, ez sok, nem biztos, hogy megmarad. Nem fogadja el a tejet sem!

     Úgy éreztem elájulok. Most végem van. Sötét lett minden. Barátnőm keze után nyúltam.

     Orvosnőm rémülten tekintett rám:

– Jaj, Klára, maga mindig olyan erős, én azt hittem, mindent őszintén elmondhatok magának! Mert mindent akkora hősiességgel visel el, Ön szokott engem megnyugtatni, de most nehogy elájuljon, egészen fehér lett! Kérem!

     Összeszedtem magam. Igyekeztem nem kimutatni, mit élek át. Agyérgörcs. Uram Isten, ez sok!

Mivel elapasztották a tejemet a szívem miatt, nem szoptathattam őt sem, amint kisfiammal sem tehettem. Amikor ezt közölték, elsírtam magam. Mindig hozták a jeget, nehogy begyulladjon a mellem.

     Minden erőmet összeszedtem, férjem segítségével valahogyan lementem, hogy láthassam végre kislányomat és érezhesse, mennyire vele vagyok. Hogy erőt önthessek belé szeretetemmel. De nem engedhettek be a csecsemők közé, és nem is tudták odahozni az ablakhoz sem, mert inkubátorban feküdt.

     Kimentünk tehát az udvarra, Dénes támogatott és egy szénkupac tetejére állva láthattam meg először ablakon át az én kisbabámat. Ott feküdt az inkubátorban, szeme csukva, kicsi karjai lefelé lógtak, és tele volt tűvel-csövekkel. Oly kicsike és vékonyka volt, hogy alig látszott! Hogy szerettem volna megölelni, vigasztalni!

Elmondtam neki, mennyire szeretem és vele vagyok és hamarosan haza fogjuk őt vinni. Kimondani és leírni sem tudom mit éltem át. Csak imádkozni tudtam, könyörögni az egek Urához, hogy mentse meg az én kicsikémet.

     Másnap, az ötödik napon jött ismét az orvosnőm és megállt lábamnál az ágy végében:

– Örömhírt közlök, Sárika jobban van, már gumiszondával tudják etetni.

     Láttam, mennyire boldog az orvosnőm is és hálát adtam. Azonban olyannyira kimerültem az izgalmaktól, hogy képtelen voltam válaszolni, csak mosolyogtam és megköszöntem a jóhírt.

     A varratszedés kevésbé volt fájdalmas, de a kapcsok kiszedése kegyetlenül fájt. Nem jajgattam, arra gondoltam, ez semmi, csak a kisbabám legyen jól.

     És elérkezett a nap, amikor engem haza engedtek, de őt még bent kellett tartaniuk, mert tüdőgyulladást kapott. Ha nem lett volna hitem, ha nem láttam volna kislányomat álmomban, talán nem élem túl ezt a megpróbáltatást. De én hittem, egyfolytában csak hittem és bíztam.

     Dénes eljött értem és hazahozott és én törekedtem összeszedni fizikai erőimet, hogy otthon mindent előkészítsek, hogy majd fogadhassam Sárikát.

     Minden nap mentünk a kórházba és két hét elteltével végre kiengedték őt. Vittük a mózeskosarat, a kis ruhácskákat és boldogok voltunk. (folyt.köv!) 

Szudán: szabadon engedték a halálra ítélt keresztény nőt   (Áldott legyen az Isten!)

Kiszabadult a börtönből a halálra ítélt 27 éves szudáni asszony – számolt be a nő ügyvédje a BBC-nek.

Felmentette egy szudáni fellebbviteli bíróság június 23-án  azt a nőt, akit első fokon halálra ítéltek hitehagyásért, nevezetesen azért, mert az iszlám vallásról áttért a keresztényre.

A 27 éves Meriam Jahíja Ibrahim Isagra a Szudánban hatályos jog, a saría alapján május 15-én szabtak ki kötél általi halált. A törvényszék emellett házasságtörés miatt száz korbácsütésre ítélte a fiatal nőt. A vád azon alapul, hogy keresztény férfihoz ment feleségül, pedig Szudánban muszlim nő csak muszlim férfival házasodhat össze.

A nő a tárgyalás előtt három napot kapott, hogy megtagadja a keresztény vallást, de erre nem volt hajlandó. Isag a tárgyaláson azt mondta a bírónak: mindig is keresztény volt, és soha nem változtatta meg vallását, azaz nem követhette el a hitehagyás tettét. Az Amnesty International szerint Isag az anyja után ortodox keresztényként nevelkedett, muszlim apja ugyanis nem élt a családdal. Az asszony ügye hatalmas felháborodást váltott ki világszerte. Több ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is mélységesen elítélte a bíróság döntését. David Cameron brit miniszterelnök szombaton is felszólította a szudáni kormányt, hogy vonja vissza a fiatal nőt halálra ítélő, barbár határozatot.

A húszhónapos fiával együtt bebörtönzött asszony nemrég egy kislánynak adott életet a börtönben. A fellebbviteli bíróság most elrendelte, hogy érvénytelenítsék az első fokú ítéletet, és bocsássák szabadon az asszonyt.

Magyar Kurír

A császárműtét (folytatás) 

     Bejött az orvosnőm és leült az ágy mellé egy székre. Megfogta a kezemet és elmesélte mi történt:

– Klára, el kell mondanom mindent. Őszinte leszek magával. A baba alul feküdt, felül volt a méhlepény. Szegényke az egész terhesség alatt oxigénhiányban volt. Ha maga nem szól nekünk és nem figyelmeztet, mindketten meghaltak volna. Maga segítette világra ezt a babát. Az utolsó pillanat volt. Mert amikor felnyitottuk, minden tiszta vérben ázott. A kis Sára már egészen elvérzett, a klinikai halálból kellett visszahoznunk. Teljes vért kapott, magának sem volt sok hátra. Belső vérzése volt. Ezért maga is kapott transzfúziót. Az előző császárműtét hegesedései következtében a méhfal két oldalt megrepedt és így el kellett a méhét távolítanunk. Kérem kedves Klári a megértését, nem tehettünk mást. Azért valamivel biztathatom: Ha nem itt szül nálunk, Sára baba nem élte volna túl, mert a klinikai halál állapotából csak mi voltunk képesek visszahozni, mert csak itt nekünk van ilyen készülékünk. Ha máshol szül, a gépet oda kellett volna szállítani, de arra már nem lett volna idő.

Itt másodperceken múlott minden. Sajnos azonban a kicsi agyvérzést is kapott. Klárika, mit érez, megmarad a kis Sára? – és figyelmesen nézett rám.

     Meglepődtem. Ő kérdez engem? Azonnal kész voltam a válasszal:

– Igen, megmarad! Hiszem, hogyha Isten megmentette, most már meg is fogja tartani.

     Valamilyen nagy nyugalom, béke öntötte el egész bensőmet. Majd én is kérdeztem valamit:

– Mi történt a műtét közben? Felébredtem, az valami szörnyű volt – és elmeséltem mit éltem át.

– Sajnos ilyen előfordulhat egy ennyire váratlan helyzetben. Amikor felnyitottuk, azonnal át kellett volna állnunk a gépi altatásra, de mindnyájan meg voltunk rémülve, és így az átállás késve történt meg. Mindenki a babára koncentrált és vele törődött. Ne haragudjon! – mondta sajnálkozón.

     Biztosítottam afelől, hogy nem haragszom semmiért és megértem.

Kiderült az is, hogy pontosan „fogta” gondolataimat a műtét előtt és én is az övét. Ezt átbeszéltük utólag, ami az orvosnőmet nagyon meglepte. Ő nem tudott hinni Istenben, materialistának vallotta magát és mindez számára nagy tapasztalat volt.

     Egészen kimerültem. Erős fájdalmaim voltak, mozdulni se igen bírtam. Megjelent férjem az ajtóban, igyekeztem mosolyogni.

Mint megtudtam, tőle is vért kértek Sárának, de a más vércsoport miatt nem adhatott.

Szegény, amikor bejött és találkozott az orvosnővel és meghallotta mi történt, rosszul lett. Még az sem vigasztalta, hogy rólam kiváló véleményt hallott:

– Uram, én ilyen asszonnyal még soha nem találkoztam. Gratulálok a feleségéhez! – mondta neki az orvosnőm.

Másnap bejöttek Bencével együtt. Kisfiam sápadt volt, elsírta magát és óvatosan rám borult. Jó volt látni őt, őket. Lelket kellett öntenem beléjük, hogy most már rendben lesz minden, ne féljenek.

     Vajon rendben lesz? Egyre csak kérdezgették az orvosok. Megmarad-e és ép lesz-e, kérdezgették a látogatók.

Végig oxigénhiány – klinikai halál – elvérzés az utolsó cseppig – agyvérzés – Mi jöhet még ezután? (folyt.köv!)

3. A császárműtét

     „Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem” /Zsoltár 23,4/
     Amikor felfektettek a műtőasztalra, felemeltem a fejemet. Az orvosnő beöltözve állt szemben velem. Csak a szeme látszott ki a maszkból. Hangtalanul ezt a gondolatot küldtem felé:
Kérem, ha nem sikerül, ne tegyen magának szemrehányást. Ő is erősen szemembe nézett és éreztem gondolatát:
– Ha nem sikerül, kérem, ne haragudjon rám!
     Ezután hátratettem fejemet és felfelé néztem. Bal felől egy kegyetlen, gonosz szempárt láttam meg, homályos volt, de ijesztő. Ettől megriadtam. Rögtön tudtam, mit kell tennem: "Atyám, Te rendelkezz felettünk! Jézus, küld el ezt innen. Bármit vállalok, de ezt nem! Mindenben legyen a Te akaratod szerint"
Elmondtam a Miatyánkot és kértem Máriát, Isten Anyját – eközben eltűnt a gonosz szempár. Felnéztem, fejem fölött fényességet láttam... – de akkor már beadták a vénás injekciót. Számoltam. Elaludtam...
     Hirtelen ébredtem fel. A fájdalom oly heves volt és olyan borzalmas, hogy azt hittem, belehalok, mert ezt nem lehet kibírni. A hasamat vagdalták. „Jézusom!” – akartam kiáltani, de hang nem jött ki a torkomon –, „belehalok, Istenem mi ez, a harctéren a katonák, a hasukat szabdalják, Krisztus a kereszten...” ez szörnyű! – kavarogtak a gondolataim.
És meghallottam amint rémülten mondják:
– Kislány, meghalt, meghalt!
     Elájulhattam, mert ezután már semmire nem emlékeztem.
     Az ágyban tértem magamhoz, a kórteremben voltam. Egész testemben rázott a hideg, de ez nem volt természetes hidegrázás. Görcsös rázkódás volt, próbáltam kezemet magam mellé szorítani, de nem bírtam. A hasam fájt a rázkódástól, és valami zsák nyomta. Egyetlen szót se bírtam szólni a szörnyűséges görcsös hidegrázás miatt. A levegővételért iszonyúan meg kellett küzdenem.
     Takarót dobtak rám. Ez azonban nem enyhített semmit. Sokáig rázkódott az ágy is velem, míg aztán egyszer vége lett. Majd bejött a stáb. A gúnyos ajkú adjunktus odalépett hozzám, gyengéden megfogta a kezemet:
– Jaj de derék asszonyka ez. Nem is tudják, milyen derék asszonyka! – dicsérő szavait ismételgette.
     Végre meg tudtam szólalni és megkérdeztem:
– Mi van a gyermekemmel?
     Nem válaszolt senki. Újra megkérdeztem, de ekkor sem kaptam választ, somfordáltak kifelé. Szívem majd kiugrott és felkiáltottam, ahogyan bírtam. Ekkor megfordult az egyik orvos és ennyit szólt: Kislány…
– Azt tudom! De mi van vele, él? – kérdeztem kétségbeesve.
– Még nem tudjuk! – És kimentek.
     Lehunytam a szemem. Akkor azt hittem, elvérzek. Megfogtam az ágy szélét és reszkettem.
Ám mégis, egy kis idő múlva – hogyan és miért –, de újra hittem. Maradék erőmmel hittem, hogy megmarad.
Eszembe jutott régi szép-álmom a hídon kisfiammal, a távolban a kislány. Élnie kell! Láttam őt! (folyt.köv!)

Imádkozzunk és böjtöljünk főpapjainkért!

A "PRAY AND FAST FOR OUR BISHOPS" amerikai kezdeményezéshez csatlakozunk, egy "magyarított" változattal! Az eredeti szándék szerint, minden héten egy szent főpap égi közbenjárását kérjük, földi Egyházunk vezetőinek többletkegyelmi segítésére Istentől! Az angol nyelvű változat (lásd) 32 héten át tart, a magyar változatban kiterjesztettük az egész évre, vagyis mind az 52 hétre! Hogy e közbenjárás kiesdésére miért van szükség – nem lehet kétséges –, sem annak aki a Világegyház állapotát szemléli, sem annak aki e blogot rendszeresen olvassa!
     Veszélyes időket élünk ugyanis! A világ nekirontott az életnek, a családnak és a vallásszabadságnak. Évente, több mint 50 millió magzatot áldoznak fel a halál kultuszának oltárán. A házasságot és a családot megtámadták azok, akik gyermekeinket természetellenességre akarják nevelni. Nem kevésbé kikezdték a szeretet értelmét, sőt magát a szentségi alapokat is ki akarják forgatni. Vallásszabadságunk óhatatlanul kicsúszhat kezünk közül, amikor a világ vezető politikusai – még a magukat keresztényeknek vallók is – hitünk liberalizálására vagy megtagadására akarnak rávenni, miközben az egyházi evangelizáció egyre erőtlenebb.
     Erős és szent püspökökre van tehát szükségünk, olyan püspökökre, akiket hősies erények töltenek el, akik átvezetnek minket ezen a sötét időszakon, akik képesek szembeszállni a világ erőszakos nyomásával. Olyan püspökökre van szükségünk, akiknek van tekintélyük és bátorságuk visszahívni az áruló politikusokat, figyelmeztetik őket felelősségükre és hősként védelmezik Krisztus Titokzatos Testét, az Egyházat.
Megvannak ezek a püspökeink, mert Isten nevükön nevezte őket. Nekik azonban szükségük van ránk. Szükségük van az imáinkra, áldozatainkra és böjtjeinkre. Mi azonban segítő szándékaink nyomatékolására a Szent Püspökök közbejárást kérjük számukra.
Csatlakozz kampányunkhoz! Közös imával és böjttel esdjük ki Istennél a kegyelmet pásztorainknak, hogy megvédhessék nyájukat!

Miért szükséges az imádság mellé a böjt?
     Azért, mert minden szeretetből hozott áldozat – így a böjt is –, nyomatékozza imaszándékunk komolyságát! Maga az Üdvözítő mondta: „Ez a fajta nem űzhető ki másként, csak imádság és böjt hatására.” (Mk 9,29)
     „A történelem folyamán a katolikus hívek szükség idején imával és böjttel kérlelték Istent, mert ezek segítségével  közelebb kerülhetünk az Úrhoz, rávezetnek minket az Ő akaratának teljesítésére és imáink meghallgatása révén elnyerjük az Ő támogatását.” (Chaput érsek)
     Mint Krisztus testének és Egyházának megkeresztelt tagjai rendszeresen fölajánlhatjuk imáinkat és önmegtagadásainkat, hogy ezáltal mi magunk megerősödjünk, másokat szükségükben támogassunk és a gonoszt kiűzzük az Egyházból. A böjt és az ima egyesít minket a keresztrefeszített Krisztussal, Aki viszonzásul eláraszt minket isteni kegyelmével. A böjt hagyományosan azt jelenti, hogy kevesebbet eszünk. Azonban nem csupán ételről mondhatunk le mindennapjainkban, hanem szórakozásról, társas összejövetelekről, biztos örömet szerző dolgokról. Az is nagyon hatásos, ha olyan – élhető – cselekményekről mondunk le, melyek akár rabul ejtő szokássá is fajulhatnak, lassan elhangolva lelkünket Istenről vagy túlzásában, egyenesen a bűnre vezetnek!
     Kedves Olvasó! Az esztendő minden hétfőjén megjelenik ez a felhívás, más és más szent Apostol, Püspök, Bíboros vagy Pápa képével, mintegy az Ő közbenjárásukat kérve azon a héten, egyházi vezetőink megsegítésére! A hétfői böjt, azonosítható a Szeretetláng üzenete által meghirdetett – éppen a szenvedő papi lelkekért – felajánlott szándékkal. (Lásd Szeretetláng Lelki Napló kritikai kiadás I/30-31)

     Ajánlott ima a napi rózsafüzér (de legalább egy tized), lehetőleg a Szeretetláng fohásszal (benne vagy a végén): Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Majd imánk befejezésül mondjuk el az alábbi három könyörgést!
     1) Mindenben védelmezd Uram püspökeinket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket
szent jelenléteddel, hogy a Te békéd, örömöd és szereteted töltse el őket!
     2) Uram, gyújtsd föl püspökeink szívében a szeretet lángját, hogy úgy tekintsenek a rájuk bízott nyájra, mint lelki gyermekeikre és engedd, hogy Hozzád hasonlóan, mint szerető atya szolgálják őket!
     3) Mennyei Atyánk! Kérünk, áldd meg püspökeinket, akik Téged és a Szentlélekkel eltöltött Egyházadat szolgálják. Védd meg őket a Sátán könyörtelen támadásaitól és erősítsd őket szent jelenléteddel! Amen

A hordozás (folytatás)

      Temetés. Csak álltam a ravatalnál és nem jött rám a sírás megenyhülést adó terhe. A múlt képei virrasztottak felettem.

     A szép anyám akiért rajongtam, aki gyermekkorom tündére volt. Hol láttam, hol nem láttam. Aki után mindig sóvárogtam. Ha otthon aludt, ágyába feküdtem és illatát szívtam magamba. Velem volt hangja, szavai egész nap és az illat, ami körüllengte.

     Aztán a betegségek évei. Nem tudtam jól kezelni, nem mertem jól hozzáállni. Nem értettem őt, miért nem szeret annyira engem, hogy velem maradjon? Miért nincs otthon mindig – merre jár, kire gondol?

Kórházak. Szanatóriumok. Küzdelmek, kilátástalanság. Önvád.

Apám mellettem állt, másik oldalon férjem, kisfiam kezemet fogva előttem. Édesanyám egy másik világban már biztosan könyörög értem. Ebben bíztam, ezt reméltem.

     A nyolcadik hónap elején ismét nagyon rosszul lettem, remegések törtek rám, kisebb görcsök és ájulásszerű állapotokba kerültem. Bent tartottak az Anyavédőben és megfigyeltek, de nem találtak újabbat, csupán azt, hogy a baba retardációban (azaz visszafejlődésben) van, amit az orvosok nem értettek. Nem találták meg az okát.

Egyik este vérezni kezdtem, úgy éreztem, meghalok. Ezekben a percekben átadtam életemet Istennek, történjék minden úgy, ahogyan akarja: ha meg kell halni, akkor meghalok.

     Amint mindezt végig gondoltam, különös érzés fogott el. Mintha Valaki figyelt volna, homályosan egy szempárt láttam magam fölött, amint gondosan szemlél engem. Szerető szempár volt.

Ez a Valaki lelkem mélyén ezt súgta nekem:

„Már nem csak magadért vagy felelős, hanem egy új életért. Menj, és szólj az orvosnak!”

     Az erős késztetés nőtt és nőtt és ekkor felkeltem, szóltam a nővérnek, hogy vérzem. A nővér felvitt az osztályra, ahol éppen az az adjunktus volt ügyeletben, aki semmit se értett az állapotomból és ironikus modorával gátolta közlékenységemet. Megvizsgált és elkomolyodott. A következőket mondta:

– Nézze asszonyom, a baba retardációban van, nem fejlődik. Nem tudjuk mi az oka. Túl kicsike és ha megműtjük, nem biztos, hogy életképes lesz. Ezért várnánk a műtéttel. Nem tudjuk, mit tegyünk. – hangjából valamilyen bizonytalan félelmet véltem kihallani.

     Hasonló komolysággal, de erős határozottsággal és sztoikus nyugalommal így válaszoltam:

– Adjunktus úr! Én szóltam. A többi az önök dolga.

     Éppen kezét mosta, hátrakapta a fejét és rám meredt. Majd rövid csend után kimondta a döntő szót:

– Szólok a főorvosnőnek, hogy jöjjön be. Előkészítjük a műtétre. – és szólt a nővérnek.

     Bejött az orvosnőm.

– Klára, mi a baj, mit érez? – kérdezte aggódó arccal.

– Főorvosnő, úgy érzem, a baba haldoklik. Mintha fuldokolna. – válaszoltam sírással küszködve.

     Komolyan nézett rám. Megszokta, hogy mindig őszinte vagyok, de soha nem jajgatok, nem sírok, nem panaszkodom. Tudta, hogyha ezt mondom, annak komoly, nyomós oka van.

– Klára, én hiszek magának. Nem várunk tovább!

     Megkérdezték, mi lesz a baba neve? Mondtam: Sára.

– És ha kisfiú? – kérdezték.

– Kislány lesz! – erre kimosolyogtak. Be kellett diktálnom egy fiú nevet is.

     Arra a napra előzőleg magzatvíz vizsgálatot jegyeztek elő. Semmit sem tudtam arról, milyen veszélyeket rejt ez magában. A vérzés azonban meggátolta az orvos terveit.

     A műtét előtt még sikerült telefonon elérnem férjemet, s mivel ő is szívbeteg, hogy ne izguljon nagyon, csak annyit mondtam, hogy egy magzatvíz-vizsgálat lesz, de nagyon kértem, siessen be mielőbb.

Ezután kaptam egy nyugtató injekciót, majd szólítottak és bekísértek egy hideg folyosón a műtőbe.

Zöld csempék – rideg, enyhén zöld falak. Fáztam.

Nem féltem!