59. Amennyire haladunk előre életünkben, annyira válik egyszerűbbé és csendesebbé minden. Egyre jobban érthetővé válik számunkra, hogy a dolgok teljes valósága ott bent a „lelkünk mélyén” van. E felismerés okán földi cselekedeteink szükségszerűen változnak. Mindezért csak egy dolgot kell végeznünk: szeressük Istent, szemléljük és szolgáljunk Neki, azaz szenteljük magunkat a felebarát szolgálatára. Ó mily nagy tudomány a béke és milyen közel is van hozzánk! Sőt, nem is közel, hanem bennünk van! Ám, ez a béke nem egy elvont dolog, még csak nem is állapot, hanem Valaki, egy élő Személy, aki szüntelenül munkálkodik bennünk, aki végtelenül szeret és ez a „Valaki” Isten ajándéka a maga személyében! (Gay prelátus)
60. Minden ember lelkében dal van, és mindenkinek saját lelke szól a dalban. (Babits Mihály)
61. „Ébredj lélek, csak nem akarsz tovább is aludni? Hallgasd az üzenetet, melynek továbbadásával megbíztak: – Az egeken túl lakik egy király, aki határtalanul szeret téged. Egész szíve szüntelen utánad eped, múlhatatlanul. Irántad való vágyakozása és szeretete oly gyengéd, oly hű és tapintatos, hogy éretted elhagyta királyságát, alászállt és most előtted áll, várva a válaszod. Mondd, soká kell-e még várakoznia szívedre? Mert téged kíván – téged – és a szívedet!” (Szent Gertrud)
62. Szemedet főleg arra használd, hogy magadba nézz!
63. Amikor a világot ma mindjobban veszélyezteti az elburjánzó erőszak és kizsákmányolás, az egyház tagjainak tisztán kell látniuk, hogy az emberiségnek minden egyébnél égetőbb szüksége van Jézus Örömhírére. Van-e bátorságunk kiállni az emberek elé és elmondani nekik, milyen sötét mélységekbe sodródnak, ha elvetik Isten szeretetét, amelyet Fiában mindenkinek felkínált? Ha vonakodunk ezt hirdetni, akkor sajnos még nem járt át bennünket eléggé a Jó Pásztor szeretete. (ÜF 107)
64. Vedd el a világtól a láthatatlan valóságokat, s a maradék egy fabatkát sem ér!
65. Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, ha már minden el volna is veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket! (Szt. Fausztína 1448)
66. A szemlélődés és benső ima, képes lángra lobbantani szívünket az istenszeretetre. (Lig. Szent Alfonz)
67. Miért nem boldog az emberiség nagyobbik része? „Mert attól félnek, hogyha lemondást gyakorolnának, szerencsétlenek lennének – mondja P. Lallement – és ezért maradnak mindig boldogtalanok!”
68. A hit az értelmet képes olyan igazságok birtokába juttatnia, melyek érvekkel nem ismerhetők fel.
69. Krisztus lelke általam szerethet másokat (minden embert és az Atyát) úgy, ahogyan az senki más által nem lehetséges. A szeretet Istenből mint forrásból ered, összegyűjt bennünket azért, hogy mindnyájunkon át visszaömöljék Istenbe, s így valamiképp a Hozzá vezető út leszünk – vagy ablak –, melyen keresztül Isten ragyog vissza saját házába. Ha Isten szeretete van bennem, akkor Isten általam szeret másokat és mások szerethetik általam Istent.(vö TI 40)