De mi is történt?
Sajnos a történet pontos leírását csak kétszáz évvel később jegyezték le, de ezt igazolták a történelmi események tényei ‒ olyannyira ‒, hogy a II. Vatikánum előtti Breviárium, Szent Mihály garganói jelenéséről még megemlékezett!
Ámde korunkban, még a hívő emberek közül is sokak legendának tekintenek egy-egy ilyen eseményt és bárcsak az élet minden területén is ennyire racionálisan gondolkodnának! Ámde magától értetődő, hogy abban a korban is léteztek természetes fenntartások és ezt kizárandó - Szent Mihály előzetesen „bemutatkozott”!
Az első jelenése 490 májusában történt. Egy Siponto-beli lakos, bizonyos Gargano nevű nemes ember legszebb bikája elkóborolt. Háromnapos keresés után az ő tulajdonát képező hegyen talált rá az állatra mely egy barlang előtt térdelt. Haragjában kapta az íját és rálőtt a bikára, de a kilőtt nyílvessző visszafordult és őt sebezte meg a lábán. A uraságot véresen vitték haza a szolgái.
A jelenlévők ezen képtelenségeket elmesélték a népeknek, akik rémületükben szentéletű püspöküktől, Lorenzo Maioranótól kértek megvilágosítást. Ő erre az egész nép számára háromnapos böjtöt rendelt el.
Elérkezvén a harmadik nap, mely májusának 8-a volt, a püspök magába mélyedve imádkozott, amikor egy angyal jelent meg neki, aki ragyogóbb volt a Napnál és így szólt hozzá: „Én vagyok Mihály arkangyal, aki Isten színe előtt állok és úgy akarom, hogy az egész világ tisztelje ezt a helyet, melyet én magam választottam és én őrzöm! Ott, ahol szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei, és amit ott kérnek imádságban, megkapják. A történt eseményekkel bizonyítani akartam, hogy minden, ami e helyen történik, Isten akaratából van. Éppen ezért menj és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.” A hely azonban nehezen megközelíthető és titokzatos volt, korábban pogány kultusz is folyt ott, ezért a püspök vonakodott attól, hogy kápolnát nyisson egy olyan helyen, ahol nincs is egyházközség!
Ám közben a súlyosan sebesült Gargano úr hirtelen és nyomtalanul meggyógyult, aki tanúságot is tett Lorenzónál. A nép hallva ezt és a főpásztori látomást, örömtől ujjongva, püspöke vezetésével körmenetben vonult fel a magas csúcsra, ahol a csodálatos barlang volt.
(folyt.)