335. év szeptember 13. napján szentelték fel Jeruzsálemben a Szent Sír bazilikát, ahol 14-én mutatták be először a már május 3-án megtalált Kereszt-ereklyét, egy darabot Jézus keresztfájából.
A kereszt a megváltás jelképe, így ez az ünnep közvetlenül Jézus ünnepeinek sorába tartozik. Az ünnep arra is emlékeztet, hogy az ereklyét Heraklios császár 618-ban visszaszerezte a pogányoktól.
»Szent Pál írja a korintusiaknak: „…mi a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége. Hiszen Istennek a „balgasága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél.” (1Kor 1, 23-25) Nem emberi okosság ez, mert lényege, hogy nem tagadjuk a halál, a bűn valóságát, de hiszünk, és teljes bizalommal ráhagyatkozunk a feltámadás valóságára is. Amiként ezt a Szentmisében is megvalljuk: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”. A halál, a bűn, a szenvedés valóságával tehát mindenképpen találkozunk, az „egyetlen reményünk” a Szent Kereszt, mely Jézusnak a halál felett aratott győzelmének jele!« (Lápossy Péter iskolalelkész cikke nyomán)
A Kereszt tehát a győzelem jele és ajánlatos a Fájdalmak Anyjával a nekünk is a Kereszt lábánál maradnunk imáinkkal.
