Ha a nép hinni akar, akkor hisz!
A csodák túlnyúltak Libanon határain, s ez az egyedülálló jelenség erkölcsi megújulást hozott, visszatérést a hithez, s a lelki értékek újjáéledését.
Több tízezernyi csodás gyógyulás van már összeírva a kolostorban. A gyógyulások 10 százaléka olyan emberekkel történt meg, akik nem voltak megkeresztelve. De vagy imádkozott értük valaki, vagy megérintették őt Szent Charbel olajával, a sírjából való földdel, vagy pedig ő maga látogatta meg a sírt, és érintette annak ajtaját, képeit, szobrát.
(Képünkön a jelenlegi sírja.)
A gyógyulások egy része testi gyógyulás, ám sokkal fontosabb az, ami a lélek mélyén történt. Számtalan eskü alatt tett beszámoló tanúsítja, hogy az emberek – amint átlépték a kolostor kapuját –, rájuk tört a bűnbánat, és hatalmas, felkavaró találkozásban fogadták be Istent ismét az életükbe, Szent Charbel közbenjárására.
Szentünk közbenjárására így kapta vissza egy amerikai származású libanoni édesanya Dafne Gutierrez is a látását, aki egy ritka betegségben vesztette el szeme világát. Folyvást az bántotta, hogy már nem láthatja három gyermekét. De Szent Charbel segítségére sietett. (Lásd az alsó képeket!)
A „Közel-Kelet Pio atyája”-ként is nevezett szent életében és halála után is sok csoda történt, és történik. Minden évben több mint kétmillió hívő zarándokol Annayába, a Szent Maron-kolostorba, Szent Charbel sírjához.
A szerkesztő megjegyzése:
Az 1970-es évek végén és a 80-as években Magyarországon széleskörűen elterjedt népiesen az ún. „sarbell-cseppek" vagy Charbel-cseppek” használata. Ennek gyakorlata, egy üvegcséből mindenbe (ételbe, fürdővízbe), néhány víz-szerű cseppet pöttyenteni. Azt hiszem, hogy valami fohászt is mondtak hozzá, de erre már nem emlékszem! Én személyesen egy vidéki plébánosnál tapasztaltam meg ezt, de arra nem kaptam tőle egyértelmű választ, hogy az adott „cseppek” honnan valók! Később a feledés homályába veszett ez a sajátos „Charbel-tisztelet”!
(Források az első részben!)
(folyt.)