A szovjet vallásüldözés évtizedei alatt a keresztények azzal tartották életben hitüket, hogy titokban gyűltek össze otthonaikban imádkozni. Tomasz Peta kazah érsek szerint: »A szovjet uralom éveiben, amikor a katolikus hívek, templomok, papság és szentségek nélkül kényszerítek élni, egyfajta „nyolcadik szentséggel” éltek: a rózsafüzér napi imádkozásával! Az esztelen kommunista üldöztetés során, csak a keresztelés és a rózsafüzér imádkozása volt az, amit rejtve megtehettek. Bizonyos értelemben a rózsafüzér-ima és a titkain való elmélkedés váltotta fel a pásztorok, a hittan és a nagyközösségi hitélet hiányát.« (mariedenazareth.com - nyomán)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.