Valakiknek nagyon nem tetszett
Minél több zarándok érkezett Fatimába, annál jobban fokozódott a szbdkmvesek harca az Egyház ellen. Nem elégedtek meg a gúnyolódással és a rágalmazással, melyből az újságok is bőven kivették a részüket. Ahol csak lehetett, ott támadtak és gyakran még erőszakhoz is folyamodtak. Pár példa:
· A látnokokat 1917. augusztus 13-a és 15-e között őrizetbe vették.
· A hatóság és a szbdkmvesek tiltakozó tüntetést szerveztek...1917. augusztus 19-én Fatimában. (Ez kudarcba fulladt.)
· Október 22-ről 23-ra virradó éjjel Cova da Iriában majdnem mindent megrongáltak, ami a jelenéssel összefüggött. Éjszakai "körmenetükön" istenkáromló énekeket énekeltek.
· Kíméletlenül üldözték a Fatima környéki papságot, többeket összeverettek, megfenyegettek 1918 és 1920 között.
· 1920 és 1924 között a hatóságok rendeletekkel nehezítették Fatima látogatását.
Minél jobban ellenezték a hatóságok, annál jobban nőtt a fatimai zarándokok száma. A helyzet úgy kiéleződött, hogy a szbdkmvesek 1922. március 6-án éjszaka dinamittal felrobbantották a kápolnát. Az öt töltetből csak négy robbant fel, az ötödik – a tölgy alatt, ahol a Madonna megjelent – nem. Erről a szörnyű tettről az újságok is beszámoltak. Egész Portugáliában nagy volt a felháborodás. Minden szinten nemtetszést váltott ki, még az országházban is, pedig a miniszter fenyegetőzött, hogy még keményebben fognak fellépni Fatima ellen. A hívők engesztelő zarándoklatot szerveztek; március 13-án tízezres tömeg fejezte ki tiszteletét és gyermeki szeretetét a Szűzanya elpusztított kápolnája helyén. 1923. május 13-án a gaztettre nemzeti engesztelő zarándoklat volt a válasz. A zarándokok száma ekkor elérte a hatvanezret is. Résztvevői a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből kerültek ki. A romok látványa és minden ellenséges cselekedet csak fokozta a Szűzanya tiszteletét és Fatima hírét.
(Alább, a Jelenési Kápolna három állapota.)