Miként keletkezett a legenda Mária jeruzsálemi haláláról és sírjáról? 1
Az évek során az irodalmi és egyháztörténelmi harc természetesen nem csitult a kérdés körül, még akkor sem, amikor az efezusi Mária Ház ügye rendeződni látszott. A nagy kérdés az újszövetségi exegéták (bibliamagyarázók) közt továbbra is fennállt, miszerint Szűz Mária valóban Efezus mellett élt-e? Azon meg végképp vita folyik máig is, hogy az Istenanya Efezusban szenderült-e el és innen vétetett a mennybe, vagy Jeruzsálemből?
Kétségkívűl zavart okoz, hogy Jézus Anyjának két sírja is van, jóllehet egyikben sem volt (ha egyáltalán)! A Szent Szűz mennybevételének pillanatait végső soron senki sem látta! A lényegi kérdés, hogyha Jézus Anyja Efezusban halt meg, akkor miért volt sírja már az első század elején a jeruzsálemi Getszemáné kertben, és miért épült rá végül a 6. században az Elszenderülés Temploma? (A képen Mária sírja, a jeruzsálemi Elszenderülés Templomban.)
A válasz szomorúan egyszerű! A Szent Szűz szeretete nem élhetett Szent Fia megváltó szenvedésének állandó átelmélkedése nélkül. Különösen húsvéti időszakban végigjárta a Szenvedés Útját Jeruzsálemben. Mindannyiszor könnyek közt, az arca elsápadt a fájdalomtól. Gyakran összeesett, és már-már azt hitték, hogy meghalt! Ezért sírhelyet vásároltak Neki! (A Czensztochowai ikon ezt a fájdalmas Mária-arcot rögzíti, melyet feltételezések szerint Szent Lukács festhetett az Utolsó Vacsora asztallapjára!)
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)
