1976. február 17. Erzsébet asszony első római útjára négyen mentek. Két gyóntatója: Fuhrmann Ernő pápai kincstárnok és Dr. Kosztolányi István a Budapesti Hittudományi Akadémia professzora, szentírásfordító, valamint Jákó Istvánné (Ani), Ernő atya segítője kísérték el, hogy VI. Pál pápának átadják a Szeretetláng ismertetését. Megjegyzésként: Jákóné az út során feljegyzéseket készített, tbk. Erzsébet megnyilatkozásairól is. Ő írta le pl. „A Szeretetláng nektek az, mint Noénak a Bárka volt!”, valamint a néhány sorral alább olvasható római „próbatételt” is!
Az utazással kapcsolatban Erzsébet asszony így ír Naplójában: “...az Úr Jézus hozta létre a kapcsolatot az előttem eddig ismeretlen (Kosztolányi) atyával. Az Úr Jézus közölte velem, (...) hogy ő is jöjjön velünk Rómába. Mikor efelől szólva lett neki, ő erősen kételkedett, és jelet kért. Az első kérése az volt, hogy őt harminc évig nem engedték ki, s ha ez sikerül, ő ezt hitelesnek veszi. Ő kapta meg leghamarabb az útlevelet. De neki ez nem volt elég, utána még egy jelet kért. Azt, hogy ő az ötvenedik éves fölszentelését ünnepelve, azon a napon Rómában mutathassa be a szentmisét.
Pontosan úgy történt. (a repülőút után), másnap reggel volt az ötvenedik évforduló, és ő a Szent Péter bazilika altemplomában, XII. Piusz sírjánál mutatta be a szentmise-áldozatot.
Egyedül én magam vettem részt rajta, még F. atya sem volt ott. Én csak később tudtam meg, hogy ennek a papnak F. atya volt a gyóntatója.” (vö IV/31)
Erzsébet asszonynak az ismertető szöveganyagot helyben kellett lediktálnia, melyet gépbe vittek. Sajátos próbatételként az atyák azt állították, hogy a gépelmény megsemmisült, úgyhogy le kellett diktálnia még egyszer! A másodszori szöveg szóról-szóra megegyezett az előzővel!
VI. Pál pápa ezt az anyagot kapta kézhez és elolvasva, bővebb anyagot kért.
Erzsébet asszony elmondása szerint ez a szóbanforgó szöveganyag képezte az ezt követően külföldön (magyarul is) megjelent nagyobb füzet tartalmát.
(folyt.)
