Az Újszövetség lapjain sokszor találkozunk rendkívüli eseményekkel, az angyalok és a feltámadt Üdvözítő megjelenéseivel, melyek tanítása és hatása máig élő és igaz.
János evangéliumának 19. fejezetében olvashatjuk, hogy Krisztus a Keresztről rábízott bennünket Édesanyjára (19,26). Így Mária lelki anyaság szorosan kötődik Istenanyaságához, és el nem választható egymástól! Azóta is mindenkor segít, útbaigazít, kér, vagy szótlanul könnyezik, kimutatva anyai fájdalmát, örök sorsunk iránt való aggodalmában!
Tudnunk kell, hogy az utolsó Apostol halálával a Kinyilatkoztatás lezárult! Isten azonban Égi Anyánk által is, bármely korban megszólíthatja az embert, és ezt nevezzük magánkinyilatkoztatásnak!
A világon eddig közel 770 Mária-jelenést regisztráltak. Az első ezer évben mindössze 24 történt, a következő évezredben pedig ‒ tehát máig – összesen 746. De a nyomaték kedvéért megjegyzem, hogy ebből csak a huszadik századra 370 esik! (R. Ernst: Lexikon der Marienerscheinungen, Altötting, 1989.)
Levonhatjuk tehát az ijesztő következtetést, hogy a bűn, mily hatványozott ütemben hatalmasodott el az emberiségen. Bár ez sokaknak fel sem tűnik, esetleg csak utólag látják be ‒ ha egyáltalán ‒, hogy a Szűzanya kérő figyelmeztetései, máig hatóan nagyon is időszerűek voltak az adott kor aktuális problémáira, veszélyeire.
Bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Szűzanya tevékenysége mögött maga Jézus áll, sőt az Isteni Irgalmasság és a Szeretetláng üzenetével felviláglik a Két Szív együtt munkálkodása, amiként felismerhető a hiteles jelenések egymásra épülő isteni pedagógiája is! (Folyt.)
