Magyarország Királynőjének bensőséges kultuszát királyaink is elmélyítették népünk szívében, hiszen tudták, hogyha a Földön nincs már segítség, kihez fordulhatunk!
Szent László király, mint „Szűz Mária választott vitéze” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért. Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat és ő volt az, aki Magyarországot Regnum Marianumnak nevezte, mely a Szűzanya sajátságos közjogi méltóságát ‒ vagyis ‒, a tényleges királynői mivoltát nyomatékozta.
Kiemelkedő IV. Béla király is, aki a tatárjárás idején a születendő gyermekét Margitot Istennek és a Szűzanyának ajánlotta, és ő építtette fel a budavári ékes Nagyboldogasszony-templomot.
Nagy Lajos királyunk bőkezűen támogatta, felemelte és erősítette a Pálosok Máriás Engesztelő Rendjét!
Mátyás király Mária-tisztelete is kimagasló volt, hiszen pajzsán és aranypénzein Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoltatta. És bizony, egészen a modern korig „máriás” pénzek voltak használtban.
I. Lipót 1687-ben a Pozsony melletti Máriavölgy pálos kegyhelyén ajánlotta fel Magyarországot Nagyasszonyának. A király ezt a felajánlást a török megszállás alól való felszabadulás iránti hálából 1693-ban a bécsi Szent István dómban ünnepélyesen megújította.
A Királynőnknek méltán járó Magyarok Nagyasszonya ünnepet végül XIII. Leó pápa 1896-ban, az ezeréves keresztény magyar államiság alkalmából engedélyezte október 8-ra.