De lássuk e három ünnep történetiségét!
Augusztus 15-e nem csak Mária Mennybevételének ünnepe okán, de a szentistváni Országfelajánlás által lett nemzetünk legnagyobb ünnepe. Sajátos módon épp Magyarországon nem munkaszüneti nap. Ezt ugyanis az eddigi kormányok csak annak feltételével adták volna meg, ha a protestánsok lemondanának a Húsvét Hétfő mintájára tartott Pünkösd hétfőjükről.
Holott augusztus 15-én Szent István szentkoronás országfelajánlását is ünnepeljük, azt, hogy örök államjogi szerződés jött létre Magyarország és a Mennyek országa között! Ez pedig páratlan, nem csak az államszerződések-, de a világ népeinek történetében is!
1038. augusztus 14-én első királyunk, érezve halála közeledtét, összehívta a Magyar Egyház- és az ország nagyjait ‒ mondhatni az akkori "parlamenti bizottságot" ‒, és az ő jelenlétükben felajánlotta a Szent Koronát, az ország földjével, minden javával, rendjeivel és népeivel a Boldogságos Szűz Mária örökébe, s ezzel a Isten Szentséges Anyját Magyarország örökös királynőjévé tette. És ennek, úgy szakrális-, mint közjogi következményei is lettek. Mennyei Királynőnk az államigazgatásbani főségét, a Szent Korona által érvényesíti, bár ezt az égi vezetést a később megjelenő reformátorok és ateista politikai tényezők folyvást igyekszenek akadályozni!
Az országfelajánlás jelentőségének elmosására több más nemzet felajánlás-analógiáját hozzák fel, elhallgatva a Magyar Szent Korona eszmeiségének mibenlétét, a szent és angyali mivoltát, sőt az egyházi- és nemzetek feletti státuszát is!
(folyt.)