Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Köszöntsük tehát Május Királynőjét a lelki szépség, a jóság és Irgalom Anyját, aki a mennyország liliomkertjének legszebb virága!
Május az a hónap, melyben nemcsak Isten Anyját, de minden édesanyát köszöntünk, és a legszebb imáinkat küldjük értük az ég felé: a Loretói Litániát és a Szent Rózsafüzért!
Az évnek legalább ebben a legszebb, virágillatos hónapjában köszöntsük gyermeki szívvel Szűz Máriát, égi Anyánkat! Ó mennyi könny száradna föl, mennyi nyomorúság válna elviselhetővé, ha milliós tömegek egyszerre zengenék a rózsafüzért a Boldogságos Szűz oltalmáért esedezve.
A közösségi ima már az őskeresztény egyházban is gyakran Jézus Anyja felé irányult, nem csupán Istenanyasága miatt, hanem mert Szűz Mária a bensőséges hit és Isten iránti bizalom töretlen példája, segítője! Az Angyali Üdvözlet alkalmával ugyanis a Szentélek nem csak beragyogta a Szeplőtelenül Fogantatottat, de egészen sajátos módon állandó lakhelyévé tette. Ezzel magyarázható, hogy a Boldogságos Szűz a tanítás tiszta forrása lett, és ez alapozta meg Szűz Mária üdvrendi helyét az Egyházban és az emberi szívekben.
Ez az indokolt tisztelet még akkor is így van, ha az Evangélium keveset szól Róla és akkor sem a nevén, hanem „asszonyként” említi! Ezzel persze a személye csak látszólag szorult háttérbe, hiszen előtérbe került anyai mivolta, akinek Szent Fia által a mi földi életünk is már Istenhez kapcsolódik.
Az asszonytól született Jézus a mi testvérünk, és ez alapján nevezhetjük magunkat Isten fiainak, és épp ez a titulus emel ki bennünket a bűnös szolgai státusból, és tesz Isten családjának tagjává. Tehát a Szűzanya által vonódtunk be az isteni életbe, és részesülhetünk a Szentlélek sugalmában. ‒ Persze ‒, ha istengyermekségünk tudatában együtt imádkozunk égi Anyánkkal, egy szívvel-lélekkel dicsőítve Istent!
(folyt.)
