A másik, sajátosan magyar táptalajból sarjadó Mária-ünnep az Esztergomi Boldog Özséb által a 13. században alapított Pálos Rendhez kötődik. A remetékből szerveződő monasztikus szerzetescsalád a későbbiekben is megőrizte bensőséges Mária-tiszteletét, akit mint a Remeték Királynőjeként tisztelnek, neki ajánlva közösségüket, s reá bízva legmagasabb vezetésüket.
A pálosok máriás lelkülete megnyilvánul a Mária-ünnepek és a szombati votív Mária-misékben, a hagyományos esztergomi pálos-zsolozsma különösen szép Máriás anyagában, a kegyhelyeiken, a rózsafüzérezésükben, a böjti fegyelemben, amiként a pálos habitus hófehérségében is.
A márianosztrai és budaszentlőrinci pálosok vitték a lengyelországi Jasna Górára ‒ Csensztohovába ‒ a Fekete Madonna kegyképét, és ezzel magát a magyar alapítású Pálos Rendet is, egyben megalapítva Lengyelország Királynőjének tiszteletét.
Végezetül pedig ‒ mint említettem ‒, Magyarország a Pálos Rend által kapta a Remeték Királynőjének ünnepét és egyben egy új társvédőszentet, Első Remete Szent Pál személyében.
(folyt.)