Kedves Olvasóim! A hajléktalanként élő Erzsébetnek hatalmas lelki krízist okozott, hogy a szerzetesrendek lenézték és nem fogadták be még 48 órára sem, hogy megismernék! Egyedül a Vincés perjelnő kezelte őt emberien, és bár a Szentségi Jézus sugallatára ő sem fogadta be, de tolmácsolta az Úr szavait: „Terád kislányom más és nagyobb hivatás vár!” Ám, hogy mégis segítsen, egy kis cédulát csúsztatott a „jelentkező”
zsebébe! A fivérének a címe volt a Józsefvárosi Krisztus Király templom plébánosáé, de ez a cédula csaknem egy évre rá került Erzsébet kezébe, és végre felkereste a vincés nővér fivérét.
Ágoston atya személyében nem csak egy remek papot ismerhetett meg, de általa egy melegszívű nyugdíjas házaspárt, Gyárfásékat is – Etus nénit és Józsi bácsit –, akiknél otthonra talált. (A néni eredetileg tánctanárnő volt, a bácsi pedig banktisztviselő, egyetlen leányuk − nagy fájdalmukra −, külföldre távozott.)
Erzsébet néni ezt később így mesélte: „Tudod fiacskám, amint beléptem hozzájuk, szinte megcsapott az otthon melege és még azzal is alig tudtam betelni, ahogy a lábam alatt recsegett a parketta. Ez szinte ismeretlen volt a számomra!”
Erzsébet szívében egészen új lelkesedés gerjedt. Végre jól érezte magát, testileg-lelkileg! Olyannyira, hogy egy alkalommal, mikor egyedül volt otthon, főzés közben dalra fakadt a boldogságtól.
„Lassan száll a bárka csendes tó vizén.
Sirálymadárnak gyenge szárnyát Csapdossa a szél…”
A dalba és munkába merülve Erzsébet észre sem vette, hogy már hárman hallgatják. Hazaérkeztek ugyanis a háziak Ágoston atyával, aki ebédre volt hivatalos. A plébános ekkor figyelt fel a jó hangú lányra és beajánlotta az Egyházközség énekkarába, ahol a vezető karnagy és felesége, kezelésbe vették a hangképzését. Így, hónapokon belül koloratúrszoprán lett. A közösségben vidám, talpraesett lány vált belőle. A 17 éves Erzsébet itt ismerkedett meg a „harmadrendi ferences” baritonnal, a 35 évvel idősebb özvegy Károly bácsival, aki eredetileg csupán örökbe akarta fogadni.
(folyt.) (Kép: A VIII. kerületi Baross utca, a háttérben az a Szent József templom, ahol Erzsébet és Károly bácsi házasságot kötött.)