Mária-tiszteletünk indíttatása és oka az, hogy Mária, Üdvözítő Jézusunk Édesanyja, és maga az Atya is a legnagyobb tisztelettel illette angyala által, így köszöntve Őt: ,,üdvözlégy, malaszttal teljes”! Vagyis kegyelemmel és minden áldással teljes, akivel az Úr van és áldott az asszonyok között!
Mária nem csak bűn nélkül való, de aggodalom és félelem nélkül való is, már attól a perctől kezdve, melyben először „járta át a tőr a lelkét”! Az Evangélium tanúsága szerint, mennyi áldozatot hozott, tűrt és szenvedett ez az egyszerű, alázatos Szűz, isteni Fiáért és érettünk. Kezdve a nyomorúságos istállótól, az egyiptomi menekülésen át, egészen addig, amíg fájdalmas de erős anyaként ott „állt Jézus keresztje alatt”! És mindezt akkor, amikor még a tanítványok is megfutamodtak!
Kérdéses lehet-e, hogy a bensőséges Mária-tisztelet az evangélium talaján áll?
Merthogy a Mária-tisztelet természetszerűleg hozzátartozik Üdvözítő Jézusunk tiszteletéhez. Nem lehet másképp, mert ha valakit igazán tisztelünk és szeretetünk, akkor a tiszteletünk és szeretetünk kiterjed azokra is, akit ő szeret és ő becsül!
Mármost Jézus, aki bizonnyal a legjobb fiú volt a világon, ne szerette volna az Édesanyját a legbensőbben? Hiszen még a kereszten függve is róla gondoskodott, s kedvenc tanítványa gondviselő szeretetébe ajánlotta.
Ugyan bizony, ne lenne a mi Urunkban annyi gyermeki büszkeség, hogy a híveitől, követőitől ne venné örömmel az Édesanyja iránt hűséges tiszteletet?
Mert ne feledjük, hogy a Mária-tisztelet az egész kereszténység kegyes gyakorlata, féltékenyen őrzött kincse már kezdettől fogva. És egészen a hitújításig senkinek nem jutott eszébe kifogásolni az Iránta való áhítatot!
Ezt az egyetemes tiszteletet őrzi az Apostoli Hitvallás is, mely nem ok nélkül említi hitünk alapvető tételei közt Szűz Mária istenanyaságát és szüzességét e szavakban: ,,És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától...”
És lám, másfél ezer évvel később a német „reformátoroknak” eszébe jutott, hogy a Jézustól s az apostoloktól örökölt igazgyöngyöt ‒ a Mária-tiszteletet ‒ ki kell dobni a kereszténység életéből. Ma már odáig jutottak, hogy a Mária-tisztelet akadálya a "ökumenizmusnak"! Nos, épp ellenkezőleg! Hiszen az Egyház Anyja mind személyében, mind tevékenységében csak építő szerepet játszhat Fia, Jézus Krisztus Egyházának egységében. Felvetődik a kérdés, hogy akkor megvalósulna-e az ökumenizmus, ha a katolikus lelkiség elanyátlanodna?