Ámosz próféta
Március 31-én Szent Ámoszra emlékezik az egyház. Ámosz az első „klasszikus próféta”; az első, aki jövendöléseit könyv formájában hagyta az utókorra, egyszóval, akinek beszédei megmaradtak. A prófécia 1,1 versének megfelelően Júda szülötte, a hegyek között, az izraeli határ menti Tekoa kis városában látta meg a napvilágot. Pásztor volt és fügetermesztő. Egy könyvével, ő a harmadik kispróféta a Szentírásban. A legrégibb próféta 360 körül Krisztus születése előtt. Megjövendölte Izrael népének bukását, mert elterjedt köztük a zsarolás, az elnyomás és a pogány istentisztelet. II. Jerobeám júdeai király idején Bételben lépett fel.A próféta II. Jerobeám júdeai király idején lépett fel, „két évvel a földrengés előtt”, Jövendöléseiben szigorúan megfeddte a gazdag embereket, szemrehányást téve a fényűző házakért, lakomázásokért; szót emelt a szegények érdekében és a törvénytelen istentiszteletek miatt. Többek között öt látomás szerepel benne: sáskák, szárazság, mérőón, a gyümölccsel tele kosár és az Úr az oltára. A próféta tanítása szerint az arám uralom alóli fölszabadulás jólétet hozott Izrael számára, s ezzel nagy különbség alakult ki a szegények és a gazdagok között; a jómódú birtokosok kiforgatták jogaikból a bérlőket. Könyvében a próféta korholta kora tévhitét, a jog és az igazság sokkal fontosabb, mint a külsőleges istentisztelet! A jogtiprásokkal Izrael és az őt követő többi népek Jahve jogait sértik, s magukra vonják ítéletét. Az Úr napja – itt szerepel először a Szentírásban – sötétség lesz.
Egy Amacja nevű pap bevádolta a királynál, a szentélyből és Izraelből való kiutasítását kérve. A hagyomány szerint Tekoában temették el.
Ámosz próféta ikonográfiai attribútumai: juhok, pásztorbot, gyümölcsös kosár, mérőón és fa. Pásztorként báránnyal és fügefával ábrázolták.
(Magyar Kurír és a katolikus lexikon nyomán)
