A világ legnagyobb horderejű Mária-jelenésének története
Kételyek, hitetlenség és támadások
Isten Szentséges Anyja 1531-es megjelenésével létében mentette meg a mexikói népet. Nem csak a hódítók túlkapásait fékezte meg, hanem az üdvösség reményét kínálta fel sokat szenvedett gyermekeinek. A mexikói nép ki is fejezi háláját Krisztus Királynak és a Guadalupei Szent Szűznek. Ez a bensőséges hit nem tetszik az egyházellenes erőknek, mert így nem képesek kifejleszteni azt a "szocialista embertípust", melyet a liberál-marxista utópisták elterveztek. Mint ismeretes, sokszor és sokakat képes megtéveszteni a "hazugság atyja", hogy pusztulásba vigye az egyéneket és társadalmakat. Napjainkban is ádáz harc folyik minden egyes lélekért, bevetve a csábítás és megtévesztés minden eszközét! Érdekes jelenség, hogy a sátán és csatlósai, mindenkor a Római Katolikus Anyaszentegyház létében látja és láttatja győzelmének akadályát. Nincs mexikói család, melyben ne lenne központi helyen a Guadalupei Szűzanya csodálatos képe.
Még 1666-ban készült 'Informaciones Jurídicas', egy interjú gyűjtemény, amely a Cuautitlán, Juan Diego városa közelében lefolytatott "tanúságtételeket" rögzítette. Ez az irat jól jött a századok folyamán, de még a 20. században is, mivel akadtak történészek, még klerikusok is, akik kétségbevonták az egész tepeyaci jelenés történeti hitelességét, amiként ezt tette az amerikai pap-történész Stafford Poole, a mexikói történész Joaquín García Icazbalceta, vagy a Guadalupei bazilika volt apátja, Guillermo Schulenburg is. Különösen Schulenburg kavart nagy vihart, amikor 1996-ban egy interjúban azt nyilatkozta a katolikus Ixthus magazinnak, hogy Juan Diego "csak egy szimbólum, nem pedig valóságos személy", akit a misszionáriusok találtak ki, hogy személyével, megérinthessék a bennszülöttek szívét. 
A kételyeket főleg az táplálta, hogy a jelenés és az első fennmaradt nyomtatott beszámolók közt több, mint száz év telt el, jóllehet a Nican Mopohua kézzel írott lejegyzése, már a jelenést követő néhány évtizeddel később elkészült, sőt az írója, még személyesen ismerhette Juan Diegót. Ezen Codex eredetiségének védelmezői okkal hivatkozhatnak azokra a tudományos vizsgálatokra, amelyek megállapítása, hogy a Codex eredeti 17. századi dokumentum. A legdöntőbb bizonyíték azonban, maga a minden kétséget eloszlató tilma megléte! Juan Diego boldoggáavatási eljárásának kutatómunkája során azonban, sikerült olyan korabeli feljegyzéseket és tanúságokat feltárni, amelyek, ha meg nem is győzték az ellenzőket, de legalább elhallgattatták! Hozzáállásuk sajnos az egyházban egyre inkább teret hódító modernizmus és liberalizmus következménye, amely sajnos megnyilvánul a katolikus Mária-tisztelet ellenzésében is!
