Minden a férfin múlik – és ha igen? 2
Mi a megoldás? – Senki ne legyintsen a javaslatra mosolyogva, de a hivatást kereső férfi addig ne tervezzen semmit, amíg meg nem beszélte Istennel! Semmiképp ne a társadalmi vagy családi szokásrend szerint döntsön, hanem az evangéliumi tanítás szerint! Aztán ha döntött, aszerint is szemlélje és vegye komolyan a hivatását, értve ezalatt a házas és családi életet is! Aki a házasságra nem érez erőt és képességet, az ne házasodjon meg, hanem éljen tiszta-, elkötelezett életet a társadalom, a nemzete javára! A házasságban érvényesülnie kell a "szerelmi háromszögnek" – de nem a mai világ romlott értelmezésében –, hanem a Férj, a Feleség és az Isten hármasságában! A házasság célja a család, az egymás állandó segítése, mely nem nélkülözheti az önfegyelmet, a másik állandó segítését (az örömszerzésben is!) a szentségekkel való rendszeres életet és a naponkénti közös imát. Helyes a mondás: Isten nélkül élni lehet, de meghalni már nem!
Nem szabad felednünk, hogy a nőket lekezelő férfit is NŐ nevelte → az édesanyja! Merthogy a fentieket már gyermekkorban elő kellene munkálnia a nevelésnek, a szülői példának, az apa intő szavának! Ehelyett azonban, mindkét nem úgy nő fel, hogy nem kapják meg a személyiségformálásukhoz szükséges kellő alapállást, az igazi férfi és női szerepmintákat és léleképítés kultúráját, a tisztaság értékének megbecsülését (a másikban is)! Ennek hiányában a női és férfi szerepek csak a külsőségekben rögzülnek a fiúkban és lányokban, és ez egészen hamis viselkedési formákat eredményez! Nemhogy a lélek, de még csak nem is az ész irányítja tetteiket. Ennél fogva a médiák manipulatív hatásának eredményeként (mert "ők" foglalkoznak az ifjúsággal!), óhatatlanul a sugallt vágyak megvalósításában látják az életük értelmét. A mai nők többsége gyakorlatilag csak felszíni kielégülést vár mindentől, a divattól, a kozmetikától és a férfiaktól is! A férfi-nem pedig csak él a lehetőségekkel. Ez a felszínes szemlélet mindent arra vezet vissza, hogy "a nemiség azért van"! Így válik a "teremtés koronája" alantas ösztönlénnyé, a Teremtés pedig – egyenlőre úgy látható, hogy – kudarccá! A két 'nemi identitás' nagy felvilágosultságában és "mű-paradicsomi révületében" azt hiszi, hogy csak a szexuális aktivitás révén férfiak és nők, így az már meg sem fordul a fejükben, hogy (ettől függetlenül is) abszolút egyedek a világmindenségben, egyedi hivatással, egyedi küzdőszellemmel, egyedi és közösségi felelősséggel! Bizony, áldhatja az Istent az – aki megkapja a kegyelmet –, hogy legalább élete végén rádöbben eltékozolt életére, mert legalább mélységes bűnbánatot tarthat! Végkövetkeztetés: az EMBER (a NŐ és FÉRFI) bizony egykönnyen célt téveszthet, a Sátán viszont elérheti a célját!
Annak ellenére, hogy a női lelkek mélyén ott lappang a hit – a tiszta lelki életre és a gyöngédségre való vágyukban –, sokuk mégis a divatos sémák szerint cselekszik. Ezen ellentmondás így fogalmazható meg: a nők többsége oly mértékben vágyik a gyengédségre, hogy ezért még közönséges helyzeteket is képesek felvállalni. Nos, mindez annak ellenére így van, hogy valamennyi női szívbe bele van égetve az eredeti igény, miszerint nem az a férfi, aki folyton ostromol, nem is az, aki szolidan békén hagy. Hanem az, akinek egyetlen kézszorításában benne van szerető lelkület: "várok rád, mert az életem te vagy!" Vagyis a nővel kapcsolatos türelem és az iránta való küzdőkészség a valódi férfiasság mutatója! A nők vágya a BIZTONSÁG, a stabilitás! Sajnos a férfiak zöme – bár ezt biztosítani tudná –, de minek is tenné? Hiszen ha tejet akar inni, minek vegyen tehenet! – gondolja joggal, hiszen "tejben-vajban fürödhet"! Na itt a bökkenő, mert hiányzik a lélek ihlette értékszemlélet a SZERETETBEN! – Mit értsünk ezalatt? – A lélek ihlette szeretet, az több még a szerelemnél is, mert a Szeretet Istentől való és teljességgel csak Ővele és Őáltala élhető-, valósítható meg! (Nem az a szeretet, hogy "szeretem a mákostésztát", vagy "szeretem a szép lányokat"!) A Szeretet: csillapíthatatlan ragaszkodás a hivatáshoz, a fenntartások nélküli áldozathozatal készségével! És ez a férfiasság kritériuma! (folyt.)
