De mi a megoldás? A férfi értse meg a helyzetét és a feladatát – vagyis értékelje ki, hogy mire kell figyelnie, vigyáznia, mi a maradandó érték és mi nem az. Különösen annak kapcsán, miszerint általában öt „vágya“ van a férfinek: a szemé, a szívé, a testté, eszmeiségé és az alkotásé. Ennek helyénvalóságában kell, mint "félembernek" meghatároznia a "másik feléhez" (a feleségéhez vagy hivatásához) való viszonyát úgy, hogy Istennel való szoros kapcsolata sérülést ne szenvedjen. Mert Isten az, akitől minden adomány származik – így a hivatás is –, és ezt mindenkinek be kellene teljesítenie! Az emberi élet célja: a férfiként és nőként a hivatásának teljesítése, mind egyénileg, mind közösségileg, mégpedig küzdelem és harc árán is!
"Elengedhetetlen és fontos feladat, hogy minden jóakaratú ember vállalja a kötelezettséget, hogy őrizze és ápolja a család javait." (Szent II. János Pál) – Mert a kihívás, nem kétséges: kozmikus méretű küzdelem folyik külön-külön valamennyi lélekért, s ebből a harcból mindenkinek – nőnek és férfinek, fiatalnak és öregnek – ki kell vennie a részét! Az EMBER rövid életének tétje ugyanis kimondhatatlanul nagy: bizalommal megvívni a ,,jó harcot'' (1 Tim 1,18), s így elérni magunk és mások, a család és embertársaik örök boldogságát. Az ember ugyanis cselekedeteiben hordozza örök sorsát és tetteivel befolyásol-hatja az üdvözültek és az elkárhozottak számát.
Márpedig az un. "FÉRFIAK" köztünk vannak! Sajnos azonban, némelyek úgy néznek ki, mintha nők lennének, míg mások hódításaikban mérik férfiasságukat és erre még büszkék is! Ráadásul azt hiszik, hogy beteljesítették férfias mivoltukat, holott a földi élet célja számukra is, az örök élet esélyének kiteljesítése lenne az istengyermekség által! Így aztán csoda-e, ha sok nő untalan keresi az ideális férfit, akit "fele emberségének" tarthatna, ám lassan már nyomokban sem lelhetők fel. Márpedig – kedves Olvasóm –, ez az igazi természeti csapás! (folyt.)
