Felhasznált források: a 'Szeressétek egymást' c. katolikus magazin 3/2009. száma Mieczysław Guzewicz írása nyomán, valamint a szerkesztő 'Útravaló a hivatásról, házasságról és a családról' c. kiadványának felhasználásával (röv.: HHC).
A jó házasság feltételei
A házasság szent mivolta, az ezen élethivatást vállaló felek legfontosabb dolga! Az életük minden cselekedete ennek van alárendelve, beleértve a maguk által szaba-don választott személy – társ elfogadását.
Ennek a hősies egységnek forrása és alapja Jézus kijelentése: „Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit Isten egybekö-tött, azt ember ne válassza szét.” (Mt 19,6.)
Elgondolkodtató, amit az isteni Mester nekünk kijelentett: ember szét ne válassza! Itt nem az emberek által szerkesztett jogi formák bonthatóságáról van szó, hanem arról a misztériumról, ahogyan Isten összekapcsolja a házaspá-rokat. A nemek, a jellemek, a személyiségek különbözőségének ellenére és az otthonról hozott szokások ellenére, férjet és feleséget a Teremtő „egy testté” kapcsol össze. Ezt az igazságot csak a megvalósulás után tudjuk felfogni.
Nagyon hasonló módon kell az Eucharisztia titkával bánni. A Jézus által megjelenített Eucharisztia lényegét az emberi ész nehezen fogja fel. Ezért mondja Jézus: „Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” (Lk 22,19.) Ezt az igazságot cselekednünk kell, részt venni benne, nem kell túl sokat gondolkodni a lényegén.
Hasonlóan kell bánni a házasság szentségének igazságával is! Azt sem kell megérteni, hanem megvalósítani. Nem szabad túl sok időt és energiát elveszíteni a racionális magyarázatra, hanem gyakorolni kell, részt venni benne, cselekedetek által megvalósítani. Az „egy test”, amit férfi és nő alkot, Istennel való házassági szövetség a megkötése pillanatában. Végig, áthatolhatatlan titok, rejtélyes elemeket hordozva, amelynek nem a megértés, hanem a realizálás a célja.
Mit kell tehát tenni a házaspároknak ahhoz, hogy szét ne váljanak?
Igenis, maguk a házaspárok azok, akik kapcsolatukat tönkre tehetik! Elsősorban nem külső tényezők (anyós, após) vagy más személyek a felelősek, hanem csakis ők maguk. Egyáltalán nem a megcsalás, vagy elhagyás miatt lesz probléma, hanem annak elhanyagolása miatt, ami ez ellen megvédte volna őket!
A házasság szétesése, vagyis annak a szentségnek, amivel Isten összekötötte a két embert, annak a semmibevétele az ok. A házasság alapja konkrét odaadást követel, mely által megvalósul a lényege. Ilyen a közös ima, szentmisén való közös részvétel, a karikagyűrű viselése, házassági évforduló megünneplése és folyamatos ima egymásért.
"A Szentségi Házasság feltételezi a kegyelmi állapotot, vagyis a 'rendes' hívő életet, (rendszeres ima, szentmise, szentgyónás, szentáldozás). Bár valamennyi Szentség kegyelme kellő erőt ad a hit megélésére és az üdvösségre, ezzel szem-ben a bűn, (a kegyelmi állapot hiánya) alkal-matlanná teszi az embert a kegyelem befogadására, minek következmé-nyeként egyre kevésbé él a lélek szerint! Röviden tehát; a házasság szövetségének meglazulása, nem a Szentség 'hatástalanságának', hanem az életszentségre való törekvés ellanyhulásának vagy hiányának róható fel!" (HHC 401)
