279. Ki fog valaha is belehatolni annak a szeretetnek a mélységébe, mellyel Ő, a Szeretet Teljessége szeretni képes azt a lelket, aki még ha el is határozta, hogy viszont szereti, mily töredékesen képes erre?!
280. De tudhatom-e azt, hogy jelenleg halálos bűn nélkül vagyok-e? – Erkölcsi bizonyossággal: Igen! De azt hogy később nem fogok-e súlyos bűnt elkövetni, nem állíthatom feltétlen bizonyossággal. Legfontosabb az elővigyázatosság, és az Úrban való bizalom.
281. A jó vagy rossz cselekedet egyaránt szabad tett, s mindkettő Isten misztériumáig ér. A jóság azonban beengedi Istent a világába, a bűn azonban kizárja Őt.
282. A béke az ész derűje, a lélek nyugalma, a szív egyszerűsége, a szeretet köteléke. Ez az, amely minden félreértést megszüntet, a háborúságot elnyomja, a haragnak elejét veszi, a kevélyeket megalázza, az alázatosakat szereti, az egyenetlenséget megszünteti az ellenségeket megbékíti, mindenkihez szelíd, nem akar kiemelkedni, nem ismeri a fölfuvalkodást. Aki megkapta ezt, őrizze; aki elpazarolta, szerezze vissza; aki elvesztette, keresse. (Szent Ágoston)
283. Ha minden keresztény a kegyelem állapotában élne és lelkében mindig összeszedett maradna, vajh' törődne-e a világ örömeivel, bánatával?
284. Állhatatosan ébren tartott hitemmel hallgatom, mint árad a végtelen Élet önmagam mélyén...
285. Vajon méltó vagyok-e Isten szeretetére, miként a Prédikátor is kérdezi: „És mégsem tudja az ember, hogy szeretetre, vagy gyűlöletre méltóbb-e?” (Préd 9)
286. „Gyönyörűségem az emberek fiaival lenni.”(Péld 8,31) – szól az Isten. De elmondhatom-e én is: „Gyönyörűségem-e a Vendégemmel lenni?”
287. Isten, nem csak közel van hozzánk, Ő életközösségben van velünk. Már csak a színről-színre való látás hiányzik, melyet Istenünk későbbre tartogat.
288. „Mily esztelen az a koldus – mondja Nagy Szent Teréz – aki nem hajlandó felvenni a király ruháját, mert rongyainak levételével egy kis fagyoskodást kellene elszenvednie.”
289. Az Úr így kérte Szent Terézt: „Keress engem magadban, sőt, keresd magadat Énbennem!”↓
290. Ugyancsak Szent Teréznél olvassuk: „Ne keresd magadat másutt, csak Bennem. Nem szerteszét a földön, hanem önmagadban, a szívedben keress!”
291. Kifejező hasonlat: lelkünk egy vízzel telt edény, melyet ha vízzel együtt a tengerbe alámerítünk, egyszerre lesz az magába foglaló és magába foglalt.
292. Ahol nincs önmegtagadás – erény sincs! (José Maria Escrivá)
293. Ha segítségért az Úrhoz kiáltunk, nem kell messziről jönnie, Ő ugyanis mindig készen áll: bennünk!
294. Párizsban, egy kápolna építésekor a földben szív alakú érmet találtak, egyik oldalán Jézus Szívével e felirattal: Isten bennem. A másik oldalán Szűz Mária Szíve volt e felirattal: Én Istenben.
295. P. Nathal mennyei tökéletességről szóló könyvében az Istennel való egyesülést célzó röpimák használatánál fő gondolatként ezt írja: „Isten bennem van, és én Istenben vagyok. Ő az én Uram és én, a megistenített csepp a végtelen óceánban elveszem.”
296. Akit megérint a megváltó szeretet, az vágyik rá, hogy Jézust minden ember szeresse. (ÜF 106-107)
297. Nincs édesebb, mint a szeretet. Nincs ennél gyönyörűségesebb, jobb, teljesebb, sem az égben sem a földön, mert a SZERETET Istentől született és csak is Istenben nyugodhat meg! (Kempis III.5.)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr16476063
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.