Dr. Erdő Péter Esztergom Budapesti Bíboros-prímás beszéde 2009. június 6-án Kispesten, a Jézus Szíve Plébánián, a Szeretetláng Mozgalom X. Országos Találkozóján (Második rész)
3. A Szeretetláng mozgalom kezdeményezője, Erzsébet asszony Lelki Naplóját hamarosan – szerkesztett változatban –, egyházi jóváhagyással közreadjuk. A jóváhagyás nem jelenti, hogy ezzel bármilyen magánkinyilatkoztatás tényét hitelesítenénk ünnepélyesen. Azt azonban jelenti, hogy azoknak az üzeneteknek a tartalma, amelyek a kiadványba bekerülnek, megfelel a katolikus hit igazságainak. Ezek az üzenetek Erzsébet asszony lelkében fogalmazódtak meg, bennük ő magának az Üdvözítőnek vagy a Boldogságos Szűz Máriának a szándékát ismerte fel. Innen ered az „üzenet” megjelölés, amivel ebben a Lelki Naplóban gyakorta találkozunk.
A szív már az Ószövetségben az ember gondolkodását, belső világát jelöli. A kereszténység gyakran az érzések, a szeretet, a szándék székhelyeként vagy jelképeként beszél róla. Jézus Szívének tiszteletén kívül elevenen él az Egyházban Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete is. De a szeretet eleven érzését a Biblia is gyakran tűzhöz vagy lánghoz hasonlítja. Maga Jézus mondja: „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?” (Lk 12,49). Az emmauszi tanítványok pedig így emlékeznek vissza a Jézussal folytatott beszélgetésre: „Ugye, lángolt a szívünk?” (Lk 24,32). Ebben a nagy összefüggésben hangzanak el a Lelki Napló szavai, melyek elmélkedő formában a Boldogságos Szent Szűz kívánságát fogalmazzák meg: „E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet szívemből adtam nektek – szívről szívre járva –, gyújtsátok meg mindenki szívét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s amelynek fénye a Sátánt megvakítja. Ez annak az összetartó szeretetnek a tüze, melyet Szent Fiam sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei Atyától” . A szeretet tüzének továbbadása, az édesanyai hivatás tisztelete, az áldozatkész munka ma is égetően aktuális. Fontos, hogy minden nehézség és baj között, de minden új lehetőség és öröm láttán is feltekintsünk Pártfogónkra és Édesanyánkra, Szűz Máriára. 
Mivel a Szeretetláng Mozgalom az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt, Brazíliában, Mexikóban, de még Tajvanon is imaközösségek alakultak és a hívők olyan magántársulásai, amelyeket a helyi püspök jóváhagyott, különös öröm a számunkra, hogy ennek a lelkiségnek a születési helyén, hazánkban is elismerhetjük ezt a mozgalmat. Hosszú évekig tartott a Lelki Napló teológiai átvizsgálása. Kapcsolatban voltunk a Mozgalom külföldi vezetőivel és tagjaival is. Meghallgattuk olyan lelkipásztorok véleményét, akik tanúsíthatták, hogy milyen gyümölcsöket terem az életben ez a lelkiség. Így érkeztünk el – hitem szerint a Gondviselés akaratából – arra a pontra, hogy hazánkban is elismerhetjük a mozgalmat. A hívő emberek lelkében élő kegyelmi adományok és az apostolok utódainak pásztori felelőssége már Szent Pál tanítása szerint szoros együttműködésre hivatott az egész Egyház javára (vö. 1Kor 12,10; 14,1-40; Tit 1,9; ApCsel 20,28). – Ma, amikor ebben a szentmisében imádkozunk, könyörögjünk a családokért, az édesanyákért és egész népünkért. A Lelki Napló szavaival: „A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk”. Ezt ragyogtassuk szüntelenül a lelkek felé. Tartsuk ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. Egész életünk „minden erejével és áldozataival” óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűz Anya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a „szeretet szikrái által”.
Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen
