Erzsébet asszony szóbeli kijelentései, melyek Lelki Naplójába nem kerültek bejegyzésre
Figyelmet érdemel, hogy fennmaradt néhány olyan tartalmas gondolat Erzsébet asszonytól, amelyek nem szerepelnek a kéziratos Napló szöveganyagában, csupán a titkár vagy mások feljegyzései, visszaemlékezései folytán tudunk róluk. Ezen mondatok, bár az üzenet részeinek tekinthetők – néhány meg is jelent egyes (főleg külföldi magyar) kiadványokban –, a Lelki Napló kritikai kiadása nem közli, mivel a kézirat nem tartalmazza és a legfontosabb szempont a szöveghűség volt. Álljon itt példaként néhány:
– „Az Úr megmutatta nekem a poklot, de nem tudom leírni, mert nincs rá szó, oly nagyon borzalmas! Még soha semmi nem viselt meg ennyire, mint a pokol látványa!" A Lelki Naplóban is említve van: "Körülöttem az elkárhozott lelkek sokasága esedezve kiált felém, rimánkodnak, hogy ők is azért kárhoztak el, mert nem tudtak szabadulni konok kevélységükből". (II/53)
– „Mindenkitől elhagyatottan, magányosan fogok meghalni!" (A titkára megkérdezte – és én sem leszek ott? "Nem fiacskám, még te sem"!)
Pio atya kijelentésére (miszerint Magyarország egy kalitka, melyből egyszer egy csodálatos madárka fog kiszállni), Erzsébet asszony ezt válaszolta: „A kalitka egyben védelme is a madárkának!"
– „Amikor a Szent Korona visszatért Magyarországra, akkor rövid időre megvakult a sátán, és ezt sokan megérezték!"
– "Minden hozzám intézett imához, fohászhoz fűzzétek hozzá a könyörgést: 'Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre'!"
– „A Szűzanya, Magyarországot nagy mértékben megóvja a csapásoktól, de nem teljesen. Ennek mértéke rajtunk múlik!"
– „Szívem Szeretetlángja nektek az, mint Noénak a Bárka volt!”
– „Mária Országa olyan lesz, mint egy sziget vagy mint egy nagy hajó, ahová mindenhonnan menekülnek majd az emberek!" A titkár megkérdezte, hogy még svájcból is? – Igen, onnan is! – volt a válasz.
– „A beszéd, Isten adománya! Szólnotok kell tehát mindenkinek, mert majd épp azok fognak a legjobban vádolni benneteket az Úr előtt, akiknek nem szóltatok, holott megtehettétek volna!”
– „A nagy megrázkódtatás idején, a Szűzanyához intézett minden ima és fohász – amit a világban addig elmondtak –, egy egységes segélykiáltássá válik, és könnyekben, hálával fog leborulni lábai elé az egész emberiség!" Ennek a kijelentésnek egy változata a Lelki Naplóba is bejegyzésre került az Úr szavaiként a II/109 oldalon. Alább az Úr végidőkre vonatkozó ígérete ezt egészíti ki. A mondat első része a Naplóban van, a második fele, szóbeli feljegyzésként: „Megújul a föld színe (II/93) és Anyám mosolya beragyogja a földet!”
