(Maria Veronika Rinderer OCD írása (Füzetként megjelent magyar nyelven egy szintén kármelita nővér fordításában!)
Imádságos József 2
Imádkozni tehát, nemcsak azt jelenti, hogy Istenhez beszélünk, de azt is, ha Istennel és Istenben vagyunk; Nála és Benne tartózkodunk. Így minden belemerül Isten létezésébe, a hit világosságának fényébe. Az imádság egy egymásba fogadás, egy egymásba ölelés, amelyet a külső tevékenység nem zavar és nem szakít félbe, úgyhogy az 'istenbemerültség', állapottá válik. Az imádság egy „létezés a létezésben”, és ez a szüntelen isteni létezésben való létezés, egész életünket állandó imává teszi.
Az emberi törekvésnek mindig az a célja, hogy Isten létezését érthetővé tegye, hogy egyre jobban megvilágosítsa. De kegyelem nélkül ez a törekvés mindig csak eredménytelen vágyakozás marad. Isten azonban néha lenyűgöző erővel jön, egyetlen pillanat alatt szeretetének tengerébe merít minden fáradozást, próbálkozást, és csalhatatlan világossággal áll a lélek elé. Megajándékozza „ittlétének” mélységes felismerésével. A szív minden ízével megtapasztalhatja, felfoghatja, megélheti Isten jelenlétét.
Ez az élmény egy mélységes vágyat hagy maga után, egy fájdalmas vágyakozást, mely egyben boldogító pecsétet nyom a lélek minden cselekedetére. Minden törekvésének egyetlen célja, hogy Istent ennek a megismerésnek és élménynek a fényébe belevonja, s egyre jobban az isteni létben legyen és maradjon.
Ez egy emésztő vágy, amely magában rejti a fájdalmat, hogy az emberi gyengeségek és hibák ezt az istenképet el ne homályosítsák. Sohasem vagyunk képesek magunktól Istenhez közeledni, de a vágy tüze egyre mélyebbre von minket a „létezőben való létezésbe”. Isten mindenkinek olyan mértékben ajándékozza magát, amennyire az vágyakozik utána.
Szent József az ima patrónusa. Gondolatainak összeszedettsége és állandó Jézusra irányuló figyelme magától értetődő volt. Együtt élt az Isten Fiával, és ez minden gondolatát, törekvését, gondját és munkáját ráirányította. Lelke minden mozzanata Jézus szeretetében volt elrejtve. Ezért nagybetűkkel írhatjuk életére, minden fáradozására és szenvedésére: „Imádság volt létezése a létezésben”. Ebbe az isteni létezésbe merülve valósodott meg, a nagy szeretetegyesülés.
