Részletek a Szeretetláng Lelki Naplóból. Kiadta a Szent István Társulat 2010. Bp. Nihil obstat; Imprimatur Nr. 494-4/2009, Dr. Erdő Péter Esztergom-Budapesti bíboros-érsek. Cenzor: Dr. Kovács Zoltán
Betlehemi szálláskeresés, Mária Szíve Szeretetlángjának
„Kis kármelita leányom, most meg fogjuk kezdeni (az utat) és Szent Józseffel együtt neked is végig kell járnod Betlehem sötét, ködös utcáit. Velünk együtt szállást kell keresni az Én Szeretetlángomnak, mely maga Jézus Krisztus. Akarsz-e Velünk jönni, mert most indulunk Szeretetlángom továbbadására? Erőt, kegyelmet kapsz Tőlünk.” És ezek után olyan lelkiállapotba kerültem, hogy jártányi erőm alig volt. Úgy éreztem, hogy fizikai erőm szinte fölösleges is, csak lelkem ereje hordoz, mellyel a Szent Szűzzel Betlehem sötét utcáit járom. A ködös utcákon keresünk szállást, de csak elutasítást kapunk mindenhol. (I/107-108)
„Emlékezz, azt mondtam, el kell indulni Betlehem sötét, sáros, lármás, fárasztó útján szállást keresni Szeretetlángomnak. Kármelita kislányom, Velem jössz és Szent Józseffel. Szívem Szeretetlángja szállást keres. Vedd az Én anyai Szívem egész aggodalmát és a szeretetet, mellyel Én is megalázva, a sötét bizonytalanságban Szent Józseffel szállást kerestem. Most neked is ezen az úton kell elindulnod, csendben, zokszó és panasz nélkül, megalázottan, félreértetten, kimerülten. Tudom, nehéz ez, de veled van Megváltód! Nekem is ez adott erőt. Szent József kísér, csak kérd hathatós pártfogását!”
Egy alkalommal szentségi litánián voltam. Az Úr Jézus meglepett szavaival: „Ma nagyon szétszórt vagy, alig fordítottad Felém lelkedet. Miért mellőzöl, mikor Én úgy lesem szavaid és a lelked minden rezdülését?”
– Bocsáss meg, imádott Jézusom!
És míg így, bűnbánó lélekkel elmerültem Benne, elkezdődött a litánia. Amint felnéztem a szentségtartóra, melyben Ő hófehéren pihent, mélységes hódolattal pillantottam Rá. És ebben a pillanatban a szentségtartó megmozdult és kissé felém fordult. Szívembe határtalan szeretete ömlött át. Én lehunyt szemmel, mélységes alázattal, nyomorúságom tudatában felajánlottam magam és átadtam minden gyarlóságomat, mert mást nem tudtam nyújtani Neki. Ő megindultan így szólt hozzám: „Látod, az isteni Nap feléd fordult, mert te nem fordultál Feléje, elszórtad szavaidat a haszontalanságba. Ezért most Én feléd fordulva behozom a lemaradást, melyet te elmulasztottál. Most csak tereld gondolataidat Felém! Gyűjtsünk együtt! Minden csepp olajra szükség van. Olajos magvaid csak az isteni Nap sugarában tudnak megérni és bő termést hozni. Szolgálj Nekem jobban! Ne feledd, egy hajszál sem férhet közénk! Tudod, sok a tennivaló és kevés a munkás. Maradj meg állandóan megváltó munkámban, minden erőddel. Azért, mert későn álltál munkába, jutalmad nem lesz kevesebb, mint a korán jövőké. De természetesen megkívánom szorgalmadat és hűségedet, mely sírig tartó legyen! Mert csak így tudsz majd fentről te is segíteni. A mi kezünk ott is együtt gyűjt.” (II/9-10) (Az alábbi képek, Erzsébet asszonyt és lelkivezetőjét Mersey Antal atyát mutatják, amint Szakos Gyula székesfehérvári püspökhöz igyekeznek. Az atya – az akkor csak a püspökségen beszerezhető – misebor számára viszi a kannát! A fotót, e blog szerkesztője készítette.)