343. A szülők az új élet fogantatásakor és szülésekor egy „nagy misztérium” (Ef 5,32) előtt állnak. Az új emberi lény is miként ők, arra hivatott, hogy „igazságban és szeretetben” személyiség legyen. Ez a meghívás nemcsak bizonyos időre szól, hanem az egész örökkévalóságra! Ezt a hatalmas dimenziót Krisztus nyilatkoztatta ki, s evangéliumának fényével megvilágította, jelezve az emberi élet és halál célját és értelmét, sőt az egész emberiség családjának célját és értelmét is. (vö LCS 15)
344. Az életben két fontos döntés van: elfogadod-e Jézus Krisztust Megváltódként és a párválasztás.
345. Az egyik legtragikusabb hiba, elsietni a házasságot csak azért, mert ijesztő a magány gondolata!
346. A szülők gyermekeik első nevelői és első hithirdetői. Kötelességük úgy szeretni és tisztelni gyermekeiket, mint személyeket és Isten gyermekeit, s amennyire lehet, gondoskodniuk kell testi lelki szükségleteikről; megfelelő iskolát kell választaniuk számukra, okos tanácsaikkal segíteniük kell őket a foglalkozás és az életállapot megválasztásában. Különleges küldetésük a gyermekek keresztény hitben való nevelése. (KPD 460)
347. A házasság szentségének kegyelméből a szülők megkapták gyermekeik evangelizálásának felelős kiváltságát. A legkisebb kortól kezdve vezessék be őket a hit titkaiba, amelynek gyermekeik számára ők „az első hírnökei”. Zsenge gyermekkoruktól kezdve kapcsolják be őket az Egyház életébe. A család életmódja olyan érzelmi indíttatásokat táplálhat, melyek egy életen át előzményei és támaszai lehetnek az élő hitnek. (vö ÚK 2225)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.