291. Nem tudhatod, hogy a szerető Isten mi mindentől óv meg téged azáltal, ha nem találsz társat! (H 236)
292. A házasság őszinteség nélkül; szerepjátszás, szeretet nélkül pedig pokol! (H 128)
293. A család a házasság szövetségében valósul meg a férfi és nő életre szóló közösségében, mely természeténél fogva egymás javára, a gyermekek nemzésére és nevelésére irányul. Csak az ilyen egység fogadható el „házasságként”. A társadalom nem lehet engedékenységet a család és a házasság lényegét alapjában érintő kérdésekben, mint pl. az egyneműek házasságkötése stb. Az ilyen erkölcsi engedmény csak kárt okozhat az emberi közösségben, a társadalomban. A család, mint a szeretet és az élet közössége, jól megalapozott társadalmi valóság és egészen sajátosan szuverén társaság, bár több irányú függésben van. (vö LCS 45-46. o)
294. Tóbiás házasságának beteljesítése előtt, így szólt Sárához: „Jer, imádkozzunk együtt és könyörögjünk Urunkhoz, hogy elnyerjük kegyelmét és segítségét: Áldott vagy, atyáink Istene! Áldott a te neved örökkön-örökké! Dicsőítsenek az egek és mind a teremtmények mindörökké. Te teremtetted Ádámot, és hűséges segítőül mellé adtad a feleségét, Évát. Tőlük származik az emberiség. Azt mondtad: 'nem jó az embernek, ha egyedül van. Alkossunk mellé hozzá hasonló segítőtársat'. Uram, én most nem rendetlen vággyal veszem el nővéremet, hanem tiszta szándékkal. Engedd, hogy irgalmat találjon és találjak én is, s együtt öregedjünk meg”. Közösen rámondták: „Úgy legyen, úgy legyen!” (Tób 8,4-8) 
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr625492959
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.