101. Boldogtalanságunk mértéke mindig arányos, Istentől való távolságtartásunkkal. Legboldogtalanabbak a kárhozottak! (H 54)
102. Ne akarjunk megpihenni az élvezetben, hisz' nem ezért vagyunk teremtve! Létünk célja a szellemi öröm.
103. Minden fiatal boldogságról álmodik, de ébren követi el mindazt, hogy meg ne valósulhasson!
104. Állítsunk mindig időközt elhatározásaink és cselekedeteink közé, megőrizve elménk és szívünk jelenlétét!
105. Mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy az ember életét és az életfakasztás feladatát nem lehet e világ kereteibe szorítani és mértékével mérni, miként ebből kiindulva értelmezni sem, hanem mindig figyelembe kell venni az ember örök rendeltetését is. (GS 51)
106. Bizony csekélyke dolog az, ha alig különbözünk a tisztességes pogányoktól! (Raoul Plus SJ)
107. Az ifjúságban tudatosítani kell, hogy a becsületes munka senkit sem alacsonyít le! A tétlenség és az önző függőség az, ami lealacsonyító. A tétlenség ápolja az önzést, aminek eredménye az olyan üres és terméketlen élet, amely óhatatlanul teret biztosít a gonosz munkálkodásához.
108. A lélek úgy merül el a bűnökben, mint hajó a tenger habjaiban, melyből naponta nem távolították el a beszivárgó vizet. (Szent Ágoston)
109. Kinél helyénvaló az „együttélés-együtthálás”, mért fájna a különélés és a válás? (H 534)
110. Ha egy emberrel úgy bánsz mint amilyen, akkor olyan is marad. Ám ha jobbnak és nagyobbnak tekinted, akkor jobbá és nagyobbá válik. (Linda Dillow)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.