(Folytatás)
Lesz idő, amikor az Istentől annyira kívánt „Irgalmasság műve” szinte teljesen megsemmisülni látszik majd. De követni fogja ezt Isten nagyerejű beavatkozása, ami bizonyítani fogja e mű valódiságát. Új fény lesz az Egyház számára, amely ugyan már régóta benne szunnyad. Az Isten végtelen irgalmát senki sem vitathatja. Mindenki számára teljesen világos legyen: mielőtt mint igazságos Bíró újra eljön azt akarja, hogy úgy ismerjék meg a lelkek, mint az irgalmasság Királyát. (...) Mikor következik ez be – nem tudom; meddig tart – nem tudom. Isten nagy kegyelmeket ígért – „különösen neked és mindazoknak akik hirdetni fogják nagy irgalmasságomat. Haláluk óráján magam oltalmazom meg őket, mint saját dicsőségemet. Ha a lélek bűnei éjsötétek lennének is, de ha a bűnös irgalmasságomhoz folyamodik, ezzel a legnagyobb dicsőítést adja meg nekem és keserves szenvedéseimet dicsőíti. Ha valamely lélek jóságomat hirdeti, remeg előtte a sátán, s az elmenekül a pokol mélyére”. (378)
Vannak lelkek, akik megvetik kegyelmeimet s szeretetem többi jelét. Nem akarják meghallani hívásomat, s a pokol szakadékába rohannak. A lelkek ily elvesztése halálos szomorúságba süllyeszt. Ebben az esetben nem tudok segíteni a lelkeken, bár Isten vagyok, mert megvetnek engem. Szabad akarattal vannak felruházva, s így: megvethetnek vagy szerethetnek engem. (580) A legnagyobb bűnösök [helyezzék] reményüket irgalmamba. Mindenki más előtt nekik van joguk bízni irgalmam mélységében. Leányom, írj a megkínzott lelkeknek irgalmamról!
Gyönyörűséget okoznak nekem azok, akik irgalmamra hivatkoznak. Ezeknek a lelkeknek több kegyelmet adok, mint amennyit kérnek. Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Írd: Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia. (1146)
A lélek erőfeszítéseket tesz, akarata erejével tart ki Isten mellett. A sátán Isten engedélyével még közelebb merészkedik, a remény és szeretet próbatétele következik. Ezek a kísértések rémesek, Isten mintegy titokban támogatja a lelket. ő azonban mit sem tud erről, mivel másképp nem állhatná ki a próbatételt. Isten tudja, mennyit bocsáthat a lélekre. A lelket hitetlenség kísérti meg a kinyilatkoztatott igazságokat illetően...(97) 
