Előszóként
Sorozatom fő sarokpontjaiként jelöltem meg a Lourdes-i, a fatimai, a Szeretetláng és az Isteni Irgalmasság üzenetét. Ezekhez alapforrásként Antalóczi: Jelenések üzenetek és a jövő c. páratlan munkáját használtam, külön nem jelölve (Kisboldogasszony Pélbánia EGER 2000). Más műveknél forrásmegjelölést eszközöltem. Így, Montforti Grignon Szent Lajos: Tökéletes Mária-tisztelet (TMT), A Szeretetláng Lelki Napló egyházilag jóváhagyott kiadása (RÓMAI/arab számmal) jelölve (Szent István Társulat, 2010. Bp). Egyes részeknél, a mai látnokok felé teszek megjegyzést, rámutatva, hogy az igazi látnokok az Egyház és a nép előtt név szerinti ismertségben vállalták a megmérettetést, a megaláztatást, az üldöztetést és az ügy iránti kiállásukat!
Bevezető 1
A Mária-korszak elnevezést, VI. Pál pápának tulajdonítják, aki az 1830-as Rue du Bac 140-ben történt Mária-jelenést, korszakkezdő eseménynek tartotta.
A 'Csodásérem' üzenetével a „Hajnal Szép Sugaraként” (II/100) ragyogott fel a végveszélybe sodródó emberiség Reménycsillaga. A Mária-korszak valamennyi jelenésében felismerhető Isten kegyelmi stratégiája, az elhatalmasodó bűnre adandó édesanyai elgondolás és ennek világosan kibontakozó pedagógiája. Figyelmet érdemel, hogy bár a Szeplőtelen Fogantatás dogmája csak 1854-ben lett kihirdetve, az Istenanya szinte valamennyi jelenésében, Szeplőtelen fogantatására utal. 1830-ban az általa adományozott kegyelmi eszközön, a csodásérmen Ő áll, amint eltiporja az őskígyó fejét (a rajzolata valóságos mariológiai tanítás). Bár La Salette-ben (1846) mint könnyező Édesanya mutatja magát, Lourdes-ban (1858) Szeplőtelen Fogantatásként mutatkozik be. Fatimában (1917) Szeplőtelen Szívét mutatja be az emberiségnek, mint menedéket, melyre a szerveződő ateizmus és ennek folyománya a tömeges kárhozat veszélye vár, de a Szent Szűz fellebbenti a csapások elkerülhetőségének lehetőségét, melyet a bűnbánatban és a tudatos engesztelésben jelöl meg. Megígéri, hogy: végül Szeplőtelen Szíve győzni fog.
A sirakuzai néma könnyek (1953) a legnyomatékosabban szemléltetik a világ helyzetét. A magyar Szeretetláng üzenetében (1961) Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja kiárasztását kéri az egész emberiségre, mellyel szintén a sátán tehetetlenné tételét ígéri, mintegy az engesztelés „globális fegyvereként”: ez lesz a csoda, mely megvakítja a sátánt (vö. I/39; III/203).
Míg Lourdes-ban az Istenanya szavai a bűnbánatra és imádságra szólítanak fel, Fatimában már fájdalmasan kéri az engesztelést, mivel „sok lélek a pokolba kerül, mert nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!” (1917. VIII. 19) A Szeretetláng üzenetében azonban, a világméretűvé vált bűn megfékezésére és gyermekei vesztének megakadályozására, az engeszteléshez már lánglelkű hozzáállást vár el tőlünk. Ezt – az ígérete szerint – soha nem látott többlet kegyelmet (I/85; II/93-94), ő maga lobbantja fel édesanyai Szíve Lángjával „tömegesen és egyénenként” (III/130) is!
Amikor a Mária-korszak jelenéseit vizsgáljuk és üzenetüket meg akarjuk érteni, először a bűn titkáról és a bűn elhatalmasodásáról kell szólni. A Mária-jelenések ugyanis az elhatalmasodó bűnre, s annak elhatalmasodó következményeire figyelmeztetnek, s a győzelem ígéretével, hatékony eszközöket kínálnak a Küzdő Egyháznak. Manapság az emberek széles körben esnek áldozatául a zajló élet és a hamis értékrend – végső soron a bűn – sodrásának. Sokan nem értik életük eseményeinek összefüggéseit; nem ismerik fel, hogy a bűnnek szerzője van, s ez az erő történelmi léptékű stratégia szerint munkálkodik az ember vesztén. Érthető tehát, ha a Szűzanya La Salette-i (1846) üzenetében mindenkit hív a sátán elleni harcra. ,,Sürgős felhívást intézek a Földhöz, felhívom az élő Isten igazi tanítványait..., az emberek egyetlen és igaz Megváltójának követőit..., gyermekeimet, ...követőimet, azokat, akik nekem adattak..., az utolsó idők apostolait... Itt az ideje, hogy előjöjjenek és megvilágítsák a földet... Harcoljatok, világosság gyermekei, ti, kicsiny nyáj...''