Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
(folytatás)
1956 májusában a kapott területet körülkerítették. A barlang elé ideiglenes kápolna és fedett imaterem épült és egy otthon a ferences atyák számára, akik a barlangra vonatkozó emléktárgyakat és írásokat őrzik.
1980. április 12-én, pontosan harminc évvel az első megjelenés után, több mint háromezer ember volt tanúja a Tre Fontane-i napcsodának. A Nap 30 percig „forgott”. Ezt a csodát a Szűzanya öt hónappal előtte már jelezte, megjelenve Brunonak. A tanúk láthatták, ahogy a Nap a jelenések barlangja felett „függött”, elkezdett forogni egy M betűt formázva, s csillagok és egy változó fényű ragyogás vette körül. Egy idő után az M betű egy „IHS” feliratú Szentostyává alakult át, valamint később még Jézus és Mária alakja is megjelent – a Napbaöltözött Asszonyé –, aki az emberek közül elsőként vétetett fel testestül-lelkestül a Mennybe és részesül Isten Szentháromságos életében.
A Szent Szűz 1982. február 23-án ismét megjelent Brunonak és beszélt neki a II. János Pál pápa ellen készülő következő merényletről.
Ez a jövendölés 1982. május 12-én következett be Fatimában – amikor is sikerült meghiúsítani a Szentatya elleni merényletet. Tre Fontaneben a „Napcsoda” többször is megismétlődött, többek között 1982. május 12-én, utoljára pedig 2006. április 12-én. Egy szemtanú, Daria P. így írja le a jelenséget: „A Tre Fontane–i kegyhelyen, a szentmise után Genovából kaptunk egy telefont, melyben megkérdezték: »Láttátok a Napot?«. Kimentünk a teraszra, ahonnan teljesen jól volt látható a Nap. Forgott, egyre csak változtatva színeit, s volt benne zöld, fehér, rózsaszín. Időnként a fehér szentostyához volt hasonló. Úgy lüktetett, mint egy szív. A jelenség kb. 20 percig tartott és nagy lelki örömöt s megnyugvást adott számunkra.”
1982-ben megépült az új kápolna.
1987. április 12-én a Szűzanya megjelenésének 40. évfordulóján Ugo Poletti bíboros tartott szentmisét.
1997-ben, II. János Pál pápa megerősítette e hely nevét: „A Harmadik Évezred Tre Fontane-i Szűz Máriája” névre.
A Tre Fontane-i barlang, mára igazi szentély. Még az Osservatore Romano, a Szentszék hivatalos lapja is a legismertebb Mária-kegyhelyek közé sorolta.
A jelenés óta a barlangnak olykor liliom illata van. A Szent Szűz ígérete szerint „a bűnnek földjével rendkívüli csodákat művelek a hitetlenek megtérítése érdekében” ‒ és íme, valóra is vált, mert amint Lourdes-ban a forrás vize, úgy Tre Fontane-ben a bűn szennyezte föld révén műveli Isten a csodákat az Istenanya közbenjárására, aki itt önmagát a kinyilatkoztatás által megjövendölt és az angyali üzenet által üdvözölt Szűznek mondja. (Iz 7,14; Lk 1,26-38)
A Tre Fontane-i jelenésről eddig több mint 300 könyv jelent meg. Az 1960-as évek végén jelent meg az első olyan püspöki körlevél, amely bejelentette, hogy Olaszországban templom épül a Kinyilatkoztatásbeli Szűz tiszteletére.
(folyt. köv.)
