A magyar honfoglalás előtt a székelyek már szent helynek tartották Somlyót, itt tisztelték a Napbaöltözött Babba Máriát, és ez olyannyira nevezetes hely volt, hogy később Szent István is építtetett ide kápolnát. A székelyek a római keresztség felvétele után a Babba Máriát Boldogasszonynak nevezték.
1345-ben a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy tündöklő koronás szép királynő (Szűz Mária) 
lebegett.
A mai templom elődjeként a 15. században megépült Sarlós Boldogasszony templom volt az a hely, ahol a székely földművesek aratás előtt megáldatták Máriával a szerszámokat. Ez a július 2-i vallási ünnep, az aratás előtti utolsó munkaszüneti nap volt számukra.
A templom- és kolostorépítéssel kapcsolatban jelentős tényező, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa mindazoknak, akik az építkezésekben segédkeztek és a szokásos feltételeknek is megfeleltek, teljes búcsút engedélyezett. A mostani híres búcsú eredetét joggal számíthatjuk innen.
A templom építéséhez egyébként maga Hunyadi János is hozzájárult, sőt a szigorú ferences kolostor alapítását is (1441) neki tulajdonítják! 1462-ben Mátyás király fölmentett néhány székelyt a köteles szolgáltatások alól, és a templom ill. a ferences barátok szolgálatára rendelte őket.
(Források a negyedik részben) (folyt.)
