Mi nem tudjuk megtenni?
(Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus Jelenések, üzenetek és a jövő c. könyve nyomán)
Az önmegszentelődés elképzelhetetlen elmélyült imaélet és áldozatvállalás nélkül. A tagok egymás hitét erősítik, egymás épülésére vannak (vö. 1 Tessz 5,11). A templomi közösség is közösség, de laza szálakkal kötődik egybe, s nem tud oly módon bensőségessé válni, mint a kisközösség. A lelkiségi mozgalmak célkitűzése és munkája révén sorra szerveződnek az olyan kisközösségek, amelyeket a mélyebb lelkiség elsajátítása érdekében hoznak létre. Egy idő után az imacsoport tagjai a közös munka, a közös tanulás, a közös élmények révén szorosan kötődnek egymáshoz. Az imádkozó kisközösségekben a kohéziós erő lényegesen erősebb, mint a templomi közösség esetében, mivel a tagok egymáshoz tartozása észrevehetően bensőségessé válik. A közös feladat, a közös imádság és a közös élmények a tagokat nagy családdá formálják A kisközösségben az ima rendszerint nem kötött szövegű, hanem saját szavakkal történik, és meglepő mélységig hatolhat.
A kisközösség tagjai mélyen átélik a személyesen jelenlévő Jézus varázsát, a saját szavakkal közvetlenül hozzá intézett imádság lényeges benső átformálódást eredményez.
Fontos azonban belátni: ez az imádkozási forma csak akkor lehet tartós és eredményes, ha bizonyos feltételek megvalósulnak. Ebben az esetben az imacsoport együtt maradó tagjai apostolokká formálódnak, és különféle karizmatikus adományok is felélednek, s működni kezdenek. A karizmatikus adományok megszerzése nem lehet cél, de nem szabad azokat kizárni sem. Hagyni kell szabadon működni a Szentlelket az imaközösségben. Minden adomány rendeltetése viszont a szolgálat: ,,A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele” (1Kor 12,7). Ez pedig egymás megerősítését, a hit növekedését, végeredményben a lelkek mentését jelenti. A karizmatikus megújulás jelentős mozgalommá növekedett világszerte. VI. Pál pápa 1975. pünkösdjén a karizmatikus megújulásról azt mondta, hogy esély az Egyháznak, és lehetőség a világnak.
Megjegyzés: Világszerte jönnek létre evangelizációs közösségek. Pl. A Dominikai Köztársaságban több mint 2500 imacsoport működik. Mexikóban különösen nagy erővel dolgoznak a kisközösségek. Magyarországon komoly százakra tehető a kisközösségek száma, beleértve a Szeretetláng Mozgalmat is, melynek önmagában 254 bejegyzett imaközössége működik hazánkban. Csupán módszertani kérdés a közösségek számának megsokszorozása – és az Egyház vezetésével való – ,,tudatos bevetése” az evangelizációs munkába! Imaközösségek létrehozása a Szent Szűz kérései között olykor kifejezetten szerepel. Pl. a Szeretetlángban, Medjugorjéban, a Mária Papi Mozgalom üzenetében tanítást is nyújt az evangelizációs közösségekről.
(A szerkesztő megjegyzése: Az előző képen csupa nőt látni, akik térden állva imádkoznak. Legfeljebb három férfi látható a felvételen, azok is ülnek! Ugyanakkor, a legfelső képen a muszlimok valamennyien leborulva láthatók, mind férfiak, jóllehet ez részben a nemek elkülönítéséből is adódik! Felmerül a kérdés, hogyha a Katolikus Anyaszentegyházban is külön csoportban lennének a férfiak, egy ilyen felvételen, ugyan hány férfit látnánk leborulva az Egy Igaz Isten előtt? – Gondolkozzunk el ezen!)
