Az üdvözültség állapota
Már a Bölcsesség könyve arról beszél, hogy az igazak örökké élnek (5,15), az Újszövetség pedig sokféle formában fejezi ki, hogy a mennyei boldogság örök; azt is hangsúlyozza, hogy azt senki el nem veheti (Jn 16,22), és hogy a boldogok mindenkor az Úrral lesznek (1Tessz 4,17).
Hivatalos egyházi megnyilatkozás e tekintetben nincs! Szent Pál hervadhatatlan babérról beszél (1Kor 9,25), Szent Péter pedig romolhatatlan örökségről (1Pét 1,4), másutt a dicsőség hervadhatatlan koszorúját említi (1Pét 5,4). Mindazáltal, az örök boldogság nem növekedhet – már nem lehet érdemet szerezni – abban az értelemben, hogy lényeges többletet szerezhetnénk. A hittudósok azonban biztos teológiai következtetésként tanítják, hogy a mennyei boldogság nem is csökkenhet, hiszen csökkenése azzal a veszéllyel járna, hogy végül el is fogy.
Növekedésről csakis olyan értelemben beszélhetünk, hogy az üdvözültek egyre mélyebben hatolnak be Isten végtelen szeretetébe, a szeretet természete pedig az, hogy egyre többet kíván nyújtani. „A mennyország nem más, mint örök állapot és az örökkévalóságon keresztül folyton növekvő együttlét a szeretetben” (Boros; vö. 2Kor 3,18).
Ha a végtelen megismerésére képesek leszünk, annál inkább a végesére!
Tehát ennek alapján elgondolhatjuk, hogy e földi életben a tudós és lángész elmék mesterművei, találmányai és felfedezései, a művészet és irodalom aranykorszakai az örökélet ismeretéhez képest olyanok, mint az utcai kavicsok a csiszolt drágakövekhez képest.
A tudásunk nagy, hatalmas, tiszta, világos, gazdag, széleskörű, kielégítő, és árnyéktalan lesz. Meg fogjuk érteni a nagy s kis világ titkait s szerkezetét. Nem csak a múltnak találmányait és felfedezéseit fogjuk ismerni, hanem azokat is, amelyeket az emberek egyáltalán nem voltak képesek soha megismerni, megérteni vagy felfedezni.
Isten már a földi embernek is sokat kinyilatkoztatott, de a mennyben az országának még több titkát leplezi le. Az Úr belső életének rejtett, örök titkaiba pillanthatunk, mindenhatóságának, bölcsességének, szépségének, jóságának s irgalmának csodái tárulnak fel elénk.
Végigtekinthetjük a megváltás egész, addig nem is sejtett történetét. Feltárul előttünk az egész igazi történelem és benne nemcsak az, amit az emberiség megtudhatott, hanem Isten segítsége is Mária Szeplőtelen Szívének közbenjárására, és az, amit rejtetten a gonosz erők írányítottak a háttérből.
(Források az első részben!) (folyt.)
