Feljegyzések a purgatóriumról 7
1874. június. Jegyezze meg: a vihar, amely feltámad, hogy megtépázza a lelket, hamar el is múlik. A sátánnak mindenütt vannak követői, még a szerzetesközösségekben is.
Nem, nem látom Jézust, amikor ki van helyezve az Eucharisztiában, de érzem a jelenlétét. Úgy látom őt, ahogyan ön is, a hit szemével, jóllehet, a mi hitünk sokkal élőbb, mint az öné. Mi tudjuk, milyen az Isten!
Ha jól akar készülni a szentáldozásra, akkor szeressen előtte, szeressen hálaadás közben, és szeressen mindenkor. A Jóisten azt akarja, hogy egyedül Érte éljen, egyedül rá gondoljon, egyedül Róla álmodozzék.
Tagadja meg lelkét, szemét, nyelvét, ez sokkal kedvesebb lesz a Isten előtt, mint a testi vezeklések, amelyek sokszor saját akaratunkból származnak. Úgy gondoljon Istenre, mint édesapára, drága hitvesre. Szíve gyengédségét egyedül Jézusnak öntse ki, de teljesen!
Igen, az egész örökkévalóságon át dalolni fogja a végtelen irgalmat, amelyben részesült. Annyira szeresse Jézust, hogy nyugvóhelyet találhasson a Szívében, ahol – hogy úgy mondjam –, kipihenheti azt a sok bántást, ami mindenütt éri. Szeresse őt a közömbösek helyett, a gyenge lelkek helyett is!
1874. december 12. Akinek fontos Isten, annak legyenek fontosak a lelkek is. Nem volna nagy érdem egyedül üdvözülni. Isten oly nagy tökéletességet kíván öntől, amilyet sokaktól nem.
1875. Nagyon ügyeljen bensőjére, apró fájdalmait egyedül Jézusnak tartogassa. Ő bőven képes kárpótolni bármiért. Élete csupa belső szeretetcselekedet és önmegtagadás legyen, de erről egyedül Isten tudjon.
Ne tegyen semmi rendkívülit: nagyon rejtetten éljen, rejtetten Jézusával szorosan egyesülve! A Jóisten azt akarja, hogy egyedül őt szeresse. Boldogok a lelkek, akik ezt a kincset birtokolják!
Élete során nem Jézus távolléte lesz a nagy vezeklése, hanem a mélységes fájdalom, amiért a múltban oly sokszor megbántotta, miközben Ő túláradó kegyelmekkel halmozta és halmozza el.
Senkihez se menjen panaszkodni csekélységek miatt, még az elöljáróhoz se. Az apró szenvedéseket tartsa meg magának és Jézusának, akinek mindent mondjon el. Ne aggódjék túlságosan az egészségéért. A Jóisten mindig ad majd elég erőt, hogy szolgálni tudja.
1875. május 14. Lelkigyakorlata alatt igyekezzék, hogy egyetlen kegyelem se menjen veszendőbe azok közül, amelyekkel az Úr megajándékozza, hogy mindig kövesse a kegyelmi indításokat, hogy lelkületét hatalmas hit és nagy összeszedettség jellemezze. Úgy kezdjen minden napot, mintha még semmit nem tett volna, de soha ne engedjen a csüggedésnek.
(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)