Elmélkedések a Szűzanyáról, aki együttérző anya
A Szűzanya folyton a bűnösökért könyörög.
Elmélkedések a Szűzanyáról, aki együttérző anya
A Szűzanya folyton a bűnösökért könyörög.
BEVEZETŐ
Csíksomlyó egykor önálló község volt Nagy-Magyarország területén Hargita megyében. Írott feljegyzés 1335-ben említi először Sumló néven.
Az 1920-as trianoni békediktátum Erdélyt Romániához csatolta, ahol 1959-ben Csíkszereda településhez csatolták.
A mai Csíksomlyói barokk templom helyén egykor gótikus templom volt, melyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére építettek a ferencesek 1442 és 1448 között.
Miért fontos egy keresztény magyarnak Csíksomlyóra zarándokolnia? A Csíksomlyói zarándoklatok szokása ősi hagyományokra nyúlik vissza, így mindmáig, akár hatféle indíttatásáról is beszélhetünk:
1) A hagyománytisztelet
2) A bensőséges Mária-tisztelet
3) A Magyar Kultúra tisztelete
4) A Római Katolikus hit
5) A történelmi ismeret
6) A nemzettudat
Felhasznált források:
1) A Csiksomlyói Kegyszobor Története. Irta: P. Boros Fortunát dr. ferencrendi pap. Második kiadás. Szent Bonaventura Könyvnyomda Cluj—Kolozsvár, 1926.
2) https://hu.wikipedia.org/wiki/Kissomly%C3%B3-hegy
3) https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3
4) http://www.kaplonyibaratok.ro/magunkrol/templomaink/598--csiksomlyo-.html
5) https://alfahir.hu/a_csiksomlyoi_bucsu_tortenete
6) http://lexikon.katolikus.hu/C/Cs%C3%ADksomly%C3%B3.html
Elmélkedések a Szűzanyáról, akitől a szentek is közbenjárást kérnek
Vagyis, ha minden kegyelem Mária által jut hozzánk, akkor a szenteknek is Őt kell kérniük, hogy tisztelőiknek kegyelmet nyerjenek.
Az Úr hosszasan gondolkodott – majd így szólt:
– Mivel védtelenek vagytok, ártatlanok és kedvem lelem bennetek, ezért meghallgattam és teljesítem kéréseteket! Íme itt van ez a föld, amit nemrég megáldottam.
Ezt az áldott földet, Erdélyt és Pannóniát nektek adom örök időkre! Aki tőletek ebből elvesz, az boldogtalanságot vesz magára, és én számon kérem tőle gonoszságát! Tisztaságtok, jóságtok és szép földetek láttán, megszaporodnak ellenségeitek és sanyargatni fognak benneteket, ezért példaadó erős hitet és reményt adok nektek, amit itt ezen a szent helyen, Csíksomlyón minden évben megerősíthettek.
Én leszek az Atyátok, mert én vagyok mindenek Atyja, a világ Teremtője! Anyát is adok, a Boldogasszony Máriát, a Megváltó Istenfiú Anyját! Róla fogják nevezni országtokat Regnum Mariánum-nak!
Ő legyen a ti Anyátok és örökös Királynőtök, s bajotokban hozzá kiáltsatok! Titeket a népek árváknak fognak vélni, mert nem tudják vagy nem akarják elhinni, hogy én vagyok a ti Atyátok, a Magyarok Istene!
Ekkor, csodálatos szépségű asszony jelent meg ragyogó fényességben, a fején egy nem evilági Szentkoronával, mely úgy ragyogott, hogy mint milliónyi láng betelítette az egész Földet!
Az Úr lehajolt, megsimogatta a két árvát, majd felemelte és keblére ölelte őket!
Azóta hosszú idő eltelt, sok minden megváltozott, de egy dolog változatlan:
Minden Pünkösdkor százezrek vonulnak ki a búcsú hegyére megerősödni hitben és reményben, s közöttünk van valóban Nemzetünk Anyja. Érezzük kezének simogatását és azt a szívet melengető boldogságot, ahogy édesanyaként, szeretettől sugárzó Szívére ölel bennünket.
(Forrás: internet) (A köv. részekben Csíksomlyó története)
Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy melyik imádság a legkedvesebb neki?
Kerüljük az ima-fogalmazványokat, és csak az egyházilag jóváhagyott imákat mondjuk,
legfőképp a rózsafüzért!
Az Úr cselekedetei nem véletlenszerűek és céltalanok. Ezért az Úr kiült a csíksomlyói dombra és várt. Várt türelmesen, mert tudta, kikre kell várnia.
Íme egy kisfiú tarka tehenet vezetett kötélen és furulyaszóval közeledett a domb felé.
A tehén hátán egy kislány ült, feje körül sokszínű virágos párta és minden nyelvek nyelvén dalolt.
A dal beleolvadt a tájba és feloldotta a magányt, s minden madár dalra fakadt. Felvidult az Úr lelke, mert bebizonyosodott, hogy minden örök terve szerint megy és már tudta kié lesz a megáldott föld!
– Kik vagytok ti? – kérdezte a gyermekeket.
A fiúcska lehajtotta fejét és hallgatott. Nem bírt szóhoz jutni a megilletődéstől.
A kislány egy csokor virágot nyújtott az Úrnak.
– Üdvözölve légy mi Urunk Istenünk! Én Magyar vagyok a testvérem Székely.
Messzi földről jövünk és eltévedtünk az úton.
Az Úr elfogadta a virágot és újra örült az ő lelkében, mert soha nem kapott ajándékot embertől.
– Hol vannak szüleitek? Túl gyöngék vagytok még ahhoz, hogy egy nemzet sorsát cipeljétek!
– Nincsenek szüleink, nem is voltak! – csilingelte a kisleány.
– Honnan jöttetek? – faggatta tovább az Úr.
– Csillagösvényről! – szólalt meg a fiúcska is félénken.
– Országot akartok magatoknak?
– Azt akarunk Uram. De mivel mi még gyermekek vagyunk, adjál nekünk apát és anyát is, aki védelmezzen bennünket!
– Apát meg anyát is? – kérdezte az Úr meglepetten.
– Igen, mert csak te tudsz adni! Te vagy a Mindenható, a Jó és a Könyörületes!
– Várjatok egy keveset, hadd gondolkodjak – mondta az Úr, és tenyerébe hajtotta fejét.
Hosszasan gondolkodott. A két gyermek közben önfeledt játékba kezdett.
Nevetgélésük úgy hatott a dombon, mint ezernyi ezüst csengettyű.
(Forrás: internet) (folyt.)
(Részlet: Dr. Szluha Gyula Antal – Az Anyák... – c. verséből)
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki áldott az asszonyok között
Aki megtalálja Máriát, biztosan megtalálja Szent Fiát is! Elég ha Máriát köszöntjük, mert imánk Jézushoz szól.
A Jóisten Csíksomlyón osztotta szét világunkat a nemzetek között. Azért, hogy a nemzetek ne civakodjanak a kék bolygó területei fölött. Összehívta őket a csíksomlyói dombtetőre. Ott, ahol a kápolna most áll, az Úr megáldotta a földet. Ezért ott a föld mélyéből áradni fog örök időkig a jóság energiája.
Tódultak a nemzetek minden felülről. Jöttek északról és délről, keletről és nyugatról. Lóháton, elefántháton és teveháton, ökrök vontatta szekereken. Megteltek a közeli dombok népek sokaságával.
Bármennyien is voltak, egyre csak jöttek és úgy látszott, nem fogynak el soha. A megérkezettek felsorakoztak egymás mellé. Mindenki beszélte mindenki nyelvét. Fegyver nem volt senkinél, mert maga az Úr hívta őket és az egész környéken jóság és békesség uralkodott. A Sátán nem lépte át a Kárpátok gerincét, mert megtiltatott neki.
Amikor mindenki egybegyűlt, az Úristen felújította az emberekkel kötött szerződést. Ennek jeléül gyönyörű szivárvány jelent meg a hegyek fölött. Emlékeztette a világ nemzeteit a tízparancsolatra. Majd igazságosan szétosztotta a földet a népcsoportok között.
A következő intelemmel engedte útjukra: „Szaporodjatok és sokasodjatok. Népesítsétek be a földet mely néktek adatott. Uralkodjatok a föld állatai és növényei fölött. Uralkodjatok igazságosan és céltudatosan jó gazda módjára!”
Aztán megáldotta az emberek sokaságát, és útjukra bocsátotta őket! Figyelte, ahogy elvonulnak az égtájak irányába, mint a vándorhangyák. Amikor az utolsó népcsoportot is elnyelte a messzeség, az Úrra rászakadt a sűrű csend és a néma magány. Akkor valaki azt hihette volna, hogy azt a helyet, a megáldott szent helyet nem adta még oda senkinek.
Ám az Úr cselekedetei nem véletlenszerűek és céltalanok.
(Forrás: internet) (folyt.)
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki az Új Teremtés Évája
Szűz Mária tevékenysége teljességgel Jézus Krisztus üdvözítő szerepéhez kapcsolódik.
Az Istenanya Mária és az ősszülő Éva összehasonlítása.
Utószó 2
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumot adott ki
Szent József, a Jézusról való atyai gondoskodás által, az Úr családjának a fejeként, gazdagon betöltötte küldetését az üdvösség rendje által kapott kegyelem révén. Teljesen belesimulva az emberi üdvösség kezdetének titkaiba, példaképe lett azon közös, emberi és egyszerű erényeknek, melyek szükségesek ahhoz, hogy az emberek Krisztus becsületes és hiteles követői legyenek.Ezen erények által, az igaz József, aki szeretettel vette gondjaiba az Isten Anyját és örömteli elkötelezettséggel szentelte magát Jézus Krisztus nevelésének és aki az Atyaisten legdrágább kincseinek őrzője lett, századokon át megszakítás nélkül élvezte – a misztikus test az Egyház támaszaként – Isten népének tiszteletét.
A Katolikus Egyházban a hívek szakadatlanul, mindig kimutatták Szent József iránti tiszteletüket, ünnepélyesen és állandóan tisztelték őt Isten Anyja tisztaságos Jegyeseként és az egész Egyház mennyei Patrónusaként, odáig menően, hogy Szent XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat során elrendelte: nevét foglalják bele az ősi római kánonba. XVI. Benedek pápa jóindulatúan összegyűjtötte és jóváhagyta a számos helyről érkező áhítatos írásbeli kérelmeket, amiket most az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumként adott közre, mely elrendeli, hogy a római hivatalos misekönyv 2., 3. és 4. eucharisztikus imádságában az „Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária” rész után említsék meg a „Szent József, az ő Jegyese” betoldást.
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen.
Napi ima: Szent József, a jó halál és a tisztítótűzben levők pártfogója – Jézus, Mária, József, imádkozzatok értünk és családjainkért a halál pillanatában. Különösen származási elődeinket, őseinket bízzuk rátok.
Üdvözlégy és Miatyánk
Május elsején Szent Józsefet, Jézus nevelőapját, a munkások védőszentjét ünnepli a Katolikus Egyház, akit példaképül állít a munkások elé. A Szentírás szerint az alkotó munka az istenképűség jele.
Munkás Szent József május elsejei napját XII. Piusz pápa nyilvánította ki 1955-ben, miáltal az Egyházi ünnep is lett. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt. (https://felvidek.ma/2018/05/szent-jozsef-a-munkasok-vedoszentjenek-unnepe/ )
Ez a gesztus annál is inkább szükséges volt, mert sajnos Szent József eléggé elfeledett szent és nem foglalja el azt a helyet az istenszeretők szívében, melyet megérdemel! Annál is inkább, mert Szent József segítségét kérni, a szentek közül a legeredményesebb lehet, hiszen az Istenanya után következik a szentek „rangsorában” (protodúlia) és bizony, reményteljesebben bízhatnánk közbenjárásában!
Épp ezért a mai vészterhes időkben, nagyon szükséges lenne, ha nem csak egyénileg, de országos szervezésben kérnénk Szent József segítségét fiataljainkért, családjainkért, nemzetünkért, Európáért és a járvány megfékezéséért! Szerény eszközeimmel e célért ment a megelőző kilencedet!
Szent József köszöntése (Ti sit. Oliertől 1687.)
Üdvözlégy az Atya Istennek képe!
Üdvözlégy a Fiú Istennek nevelőatyja!
Üdvözlégy a Szentlélek Istennek szentsége!
Üdvözlégy a Szentháromság kegyeltje!
Üdvözlégy az Isten szent akaratának hűséges kivitelezője!
Üdvözlégy a Boldogságos Szűz Máriának legméltóbb jegyese!
Üdvözlégy a hívők seregének lelkiatyja!
Üdvözlégy a tiszta lelkeknek különös őrzője!
Üdvözlégy a szegénységnek kedvelője!
Üdvözlégy a béketűrésnek példaképe!
Üdvözlégy az alázatosság és engedelmesség példája!
Áldottak a szemek, melyek Őt látták!
Áldottak a fülek, melyek Őt hallották!
Áldottak a kezek, melyek érintették a testté vált Igét!
Áldottak a karok, melyek azt hordozták, ki fenntart mindent.
Áldott a kebel, melyen az Isten Fia nyugodott.
Áldott a szív, mely Jézus Szent Szívén gyulladt legbensőbb szeretetre.
Legyen áldott az örök Atya, ki téged oly nagy méltóságra kiválasztott.
Legyen áldott a Fiú Isten, ki téged atyjaként szeretett.
Legyen áldott a Szentlélek Isten, ki téged oly különös módon megszentelt.
Legyen áldott a Boldogságos Szűz Mária, ki téged, mint testvéri jegyesét
szeretett.
Legyen áldott az angyal, ki téged itt e földön oltalmazott.
Áldás és dicsőség mindazoknak, kik téged szeretnek és tisztelnek: Amen.
Elmélkedés a Szűzanyáról, akinek anyai kérésére mindent megtesz Szent Fia
Téma a cím szerint!
Utószó 1
Szent József tisztelete a IX. századtól vált szélesebb körben népszerűvé a keresztény hívek között, amiként a szentek is a legforróbb szeretettel ragaszkodtak hozzá.
Avilai Szent Teréz is határtalan bizalommal volt Szent József iránt: „Nem emlékezem, hogyha Szent Józseftől kértem valamit, azt azonnal meg ne nyertem volna. Úgy tetszik nekem, hogy az Isten a többi szentnek csak arra adott hatalmat, hogy egyik-másik szükségben segítségünkre lehessenek, míg Szent József mindenben megsegíthet.” (Avilai Szent Teréz, Önéletrajz)
József tiszteletének elterjedésében a ferencesek működtek közre. IV. Sixtus pápa, aki a ferencesek rendjéből jutott a pápai székbe, ünneppé nyilvánította a Szent neve napját (1479). 1726-ban I. Lipót, majd III. Károly kérelmére bekerült a Mindenszentek litániájába. IX. Piusz az Egyház egyik legválságosabb időszakában az Egyház Védőszentjévé nyilvánította. A XX. századtól a hívek a március hónapot Szent Józsefnek szentelik. 1909-ben külön litániát, 1919-ben pedig mise prefációt kapott. 1955. május 1-én elrendelte XII. Piusz pápa a „Munkás Szent József” ünnepét.
I. Lipót császár az Ő oltalmába ajánlotta egész birodalmát (1675). Bécs (1683) és Buda (1686) felszabadulását az ő mennyei közbenjárásának tulajdonította. Buda ostromakor a döntő támadásra induló katonákat a kapucinus Avianói Márk lelkesítette, aki egy dárda hegyén Szent József képét emelte a magasba.
Szent Józsefet védőszentjüknek tekintik:
a családok (mint a családok őrét),
a fiatalok (mint a tisztaság és hivatás segítőjét),
a szülők (mint a gyermeknevelés példáját),
az árvák (mint oltalmazót),
a haldoklók (mint védelmezőt),
a papnövendékek és szerzetesek (mint a hivatások erősítőjét),
valamint mindennemű fával dolgozók és munkások (mint a munkások védőszentjét).
De segítségért folyamodnak hozzá:
házépítéskor,
kísértésben,
hirtelen halál,
reménytelen ügyek,
szembetegségek gyógyulásáért és a
tisztítótűzbeli lelkek szabadulásáért.
Bizony felszínes hitű az az ember, aki figyelmen kívül hagyja Szent József közbenjáró szerepét, és nem kéri az Ő segítségét!
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen.
Napi ima: Szent József a testvéri egység szívében – Egyesülve Jézus és Mária Szívével, közösségben vagyunk József szelíd és igaz szívével. Szent József, taníts bennünket arra, hogy szeretetté és a béke eszközé váljunk a hétköznapi életben.
Üdvözlégy és Miatyánk
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki anyaként, mindent elérhet Istennél
Ez tudnunk kell, amiként tudják az égi szentek is!
Szent József halála
Szent József a küzdelmes szenvedések embere volt. Mindezt oly csendesen viselte el, hogy még az utókorban sem tudatosult ez igazán. Állítsuk párhuzamba József életével a mai idők helyzetét, a kisebb-nagyobb keresztjeinket, és óhatatlanul vigaszra találunk.
Szent József jól tudta, hogy mi az a szenvedés, amit a Megváltó küldetése magával fog hozni. Tudta, hogy csak a szenvedések kíméletlen kálváriája vezethet vissza minket az Atyához. Maga is ennek tudatában viselte megpróbáltatásait, szenvedését és hordozta élete keresztjét. Ő, a Jézusára váró szenvedésben élte meg a keresztjét és ez volt rendíthetetlen türelmének erőt adó titka. Szent József tehát Jézusért szenvedett, általa és benne hordozta keresztjét, mely ezáltal vált számára elviselhetővé.
Amikor a názáreti Jézus elkezdte nyilvános működését, az evangélisták többet nem említik Józsefet. Már a Kánai menyegzőn kiérezhető, hogy már Jézus a zsidó szokás szerinti „családfő”, hiszen Édesanyja kérésére így válaszolt: „Mi közünk ehhez, asszony? Még nem jött el az én órám!” (Jn 2,4) Ez a fülünknek kemény megszólítás: „asszony”, abban a korban illő és megtisztelő volt annak, akinek a férje halálával fia volt a családfő.
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvashatunk Józsefről az Evangéliumban (vö. Lk 2,42).
Szent József a halála előtt átadta Jézusnak az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást. És József pedig a csendes szolgáló életének jutalmául azt az egyedülálló kiváltságot kapta – amit egyetlen ember sem –, hogy földi pályafutása befejezésénél a Boldogságos Szent Szűz és Jézus Krisztus állt mellette.
Sírjának helye bizonytalan. Vagy a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen.
Napi ima: Szent József, az Egyház védelmezője – Szent József, a Bárány őre, a Szent Család védelmezője, az Atya kegyelme folytán az Egyház védelmezője lettél. Taníts bennünket arra, hogy szeressük az Egyházat, hogy hozzá mindig hűségesek maradjunk az Eucharisztiában, az imában, és feltétlen szeretetünk tanúságtétele által.
Üdvözlégy és Miatyánk
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki Minden Kegyelem Közvetítője
Életünk minden percében a Szűzanya segítségét kell kérnünk (Grignon), mert az Istentől való kegyelmeket törékeny "edényben" hordozzuk, a romlandó testben!
Teljes nevén Montforti Grignon Lajos Mária 1673. január 31-én született a bretagne-i Montfort-la-Cane-ban (ma: Montfort-sur-Meu). Apja kispénzű jegyző volt, akinek húsz évi házassága alatt 18 gyermeke született. Lajos a legidősebb volt az életben maradt testvérek közül.
Apjától örökölte annak heves vérmérsékletét, ezért már egészen kis korától gyakorolta az önuralmat.
Húszévesen, a középiskola befejezése után, kiváló ajánlásokkal elindult Párizsba, hogy teológiát tanuljon. Útközben egy koldusnak odaadta kabátját, egy másiknak a pénzét, egy harmadikkal pedig ruhát cserélt, majd térden állva megfogadta, hogy életében nem kíván birtokolni semmit, és egészen a gondviselésre hagyatkozik.
A szakadt, istállószagú fiút ezek után nem fogadták be a Sorbonne-on, hanem egy kisebb papneveldébe irányították. Ez viszont szerencse volt, mert ez a közösség mentes volt a janzenizmus és a gallianizmus eretnekségeitől, ezért Lajos ezt a tiszta közeget isteni jutalomnak tekintette.
Elöljáróinak engedélyével szeminarista társaiból elkezdte szervezni a „Jézus rabszolgái Máriában” társulatot. Kiváló beszédkészsége ellenére zárkózott és hallgatag volt, mivel a világi társaságban képtelen volt feltalálni magát.
Rendkívül szigorú időbeosztással naponta négy órát imádkozott, kettőt olvasott, kettőt (!) aludt, a többit tanulással töltötte. Engedelmességét és önmegtagadó, áhítatos lelkületét rendszeresen félreértették, szavait félremagyarázták, ezért többször is megrótták nyilvánosan, ám a büntetéseket sértődés nélkül, „Áldott legyen az Isten!” felkiáltással fogadta.
1700. június 5-én, 27 éves korában szentelték pappá. Mindenképpen „máriás pap” akart lenni, fő célja a papokból álló Mária Társasága missziós rend létrehozása volt. A domonkos harmadrend tagja lett; tanításainak középpontjába a keresztre feszített Jézus alakját és a rózsafüzért állította.
„A rózsafüzér a legbiztosabb és leghatékonyabb eszköz nagy kegyelmek elnyerésére. Semmiféle nagy dolgot sem valósíthat meg az ember, ha nincs mögötte támogató imaháttér!” ‒ vallotta, és betegek egy kis csoportját gyűjtötte maga köré, hogy imáikat és szenvedéseiket felajánlva esdekeljék ki Isten kegyelmeit a földre. Ők voltak a Bölcsesség Leányai, akik vezetője egy vak asszony lett. Az eladó sorban levő lányoknak megalapította a Szüzek Társulatát, külön lelkigyakorlatokat tartott nekik.
„Tökéletes Mária-tisztelet” című munkája híven tükrözi, hogy a reformáció terjedésének korában Mária palástja alá akarta összegyűjteni a hívő népeket, hogy megóvja őket a tévtanításoktól. Rendkívül sikeres hitszónok volt, akinek lelkigyakorlataira tömegek tódultak. Sikereivel sok ellenséget szerzett magának, az egyházban mind többen nézték féltékenyen népszerűségét: a janzenisták és a reformátusok egyaránt megpróbálták munkáját ellehetetleníteni, mi több - több alkalommal is meggyilkolni! Írásait, értekezéseit el kellett rejteni.
Évekig egy kórház lelkipásztoraként dolgozott, de elbocsátották és évekig megalázó szegénységben nyomorgott egy fagyos, lépcső alatti odúban, ahol a bencés nővérek látták el élelemmel. Lelkigyakorlatait betiltották ‒ sőt, később már azt is, hogy misét celebrálhasson. Hatalmas lejárató rágalomkampányt indítottak ellene. Mindez nem keserítette el, sőt szíve telve volt örömmel, mert a máriás lélekkel felajánlott szenvedést mérhetetlen értéknek tartotta.
Felkereste Avranches püspökét, hogy felajánlja neki szolgálatait, ám ő az egyházmegyéjében mindenféle papi tevékenységtől eltiltotta. Végül egy mérgezett leves okozta legyengülését, majd lassú halálát 1716. április 28-án, Saint-Laurent-sur-Sèvre-ben. Sírja is itt található.
1888-ban avatták boldoggá, 1947-ben szentté (XII. Piusz pápa).
Ünnepe április 28.
Forrás: A szerkesztő Szűz Mária Apostola c. könyve.
A Szent Család, mint követendő példa
Míg Ádám és Éva házassága a bűn forrásává vált, amely elárasztotta a földet; Mária és József házassága azt a csúcspontot jelenti, ahonnan a szentség szétárad az egész világra. Üdvösségünk szerzője ezzel a szűzi és szent szövetséggel indította el megmentésünk művét, hogy megtisztuljon és megszentelődjék a család, a szeretet szentélye és az élet bölcsője. A házasság lényege és hivatása, hogy földi visszatükröződése legyen a Szentháromságnak. Példája legyen Isten jóságának, amiként Krisztus szereti az ő Egyházát, a jegyesét. Ezért a Szent Család, vagyis az első „családegyház” életének kell tükröződnie minden keresztény családban.
A Szent Család fölöslegesen nem beszélt. A szeretet és a kölcsönös szolgálat átható szent csöndje hatotta át a názáreti házat. Mária és József minden figyelmét és tettét, fiukra összpontosította. Figyelték tetteit, gesztusait, kéréseit. A Szűzanyának a legkevésbé sem kellett úm. megértenie Fia “dolgait”, mert szívükben szinte egyek voltak! Jézus minden cselekedete és szava átjutott Anyja lelkébe, és ő mélyen megőrizte szívében (Lk 2, 51). És ebben is társ volt József, minden családfenntartó szerepében. Tehát csend volt Jézus környezetében, mert tudjuk, hogy Isten csendes.
Isten titokzatos rendelése szerint a Megtestesült Istenfiú családban nevelkedett. A Szent Család ennek következtében őskép és minta valamennyi keresztény család számára.
„Ez utolérhetetlen módon érvényesült Szent Józsefben, Urunk, Jézus Krisztus nevelőatyjában, a világ Királynőjének és az angyalok Úrnőjének igaz jegyesében, akit az örök Atya arra választott ki, hogy az ő két legértékesebb kincsének, tudniillik saját Fiának, valamint Máriának, jegyesének hűséges gondozója és őre legyen. Szent József ezt a feladatot a lehető leghűségesebben teljesítette. Ezért szól hozzá így az Úr: Te hűséges, derék szolga, menj be Urad örömébe! (Mt 25, 21)” (Szienai Szent Bernát)
XIII. Leó pápa már száz évvel ezelőtt felszólította a katolikus világot, hogy kérje és szüntelenül esdje Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének oltalmát.
A Quamquam pluries kezdetű enciklikában arra az „atyai szeretetre” hivatkozott, amellyel József a „gyermek Jézust szerette” és „a Szent Családot gondosan őrizte”. Szent József oltalmára bízta azt a drága örökséget, amelyet „Jézus Krisztus a vére árán szerzett”, oltalmat kérve azokkal szemben, akik az emberi családot szüntelenül fenyegetik.
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen.
Napi ima: Szent József, pártfogó a betegségben – Szent József, rád bízzuk betegeinket. Segíts nekünk, hogy megpróbáltatás és betegség idején ne roskadjunk önmagunkba, s ne keseredjünk el. Bátoríts minket, hogy megnyíljunk az Atya akaratának befogadására a nyolc boldogság útján.
Üdvözlégy és Miatyánk
József tudta, hogy a Gondviselés és az ő Jézusa egy
Szent József határtalanul bízott a mennyei Atyában és tudva-tudta, hogy az ő Jézusa a Fölséges Isten Fia, kivel együtt dolgozott a műhelyben. Bizony előfordult, hogy a munkához nélkülözhetetlen dolgok hiányzottak. Olyan szegények voltak, hogy nem tudták ezeket maguknak beszerezni. Ezért József nagy bizalommal fordult Jézushoz: „Fiam, Te vagy minden teremtett dolog Ura. Te látod szükségemet, ezért arra kérlek, hogy teremtsd elő kegyesen a szükséges dolgokat, hogy mesterségemet folytathassam és napi szükségleteinket segítségeddel megszerezhessem.”
És Jézus látta apjának hitét s bizalmát és arra kérte az Atyát, hogy lássa el őt a szükséges dolgokkal. Bár Jézus korlátlanul segíthetett volna minden szükségén, mégsem tette, csak Atyja akaratának alávetve a szándékot, de azt is csak a legszükségesebb mértékben! Ha tehát Józsefnek valamire nagyon szüksége volt, Jézus nem csak szaporított neki alapanyagot, hanem olykor angyalok hozták el az életük fenntartásához nélkülözhetetlen dolgokat. De ez csak akkor következett be, ha emberi módon sehogy sem tudtak volna hozzájutni.
Ilyen esetekben a jóságos József nagyon megvigasztalódott s hálát adott Istennek Jézussal és szeretett Arájával együtt.
Jézus, földi atyjával sokat szomorkodott azon, hogy az emberek nagy sokasága kicsinyhitű és az isteni Gondviselés helyett az emberekben bízik! (Baji Mária Cecília nyomán)
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen
Napi ima: Szent József – világosság a sötétségben –, aggodalommal töltött el Téged, hogy nem tudtál Máriának méltó helyet biztosítani a születéshez. Engedelmesen, az Istenbe vetett bizalommal fogadtad el a megaláztatás, de végül a megdicsőülés helyét: a betlehemi istállót. A mi megaláztatásainkban és szegénységeinkben erősíts és világosíts meg minket, hogy a Gyermek-Jézust méltón, csöndes lélekkel fogadjuk szívünkbe.
Üdvözlégy és Miatyánk
Elmélkedés a Szűzanyáról, akit édesanyaként tisztelünk
A Boldogságos Szűz, Szent Fia érdemeiért elnyerte azt az édesanyai méltóságot, hogy érdekünkben szószólónk lehet. A hitbeli állhatatosságunk elerőtlenedik, ha nem érzünk bensőséges tiszteletet Isten Anyja iránt!
Az apai hivatás, királyi feladat
Szent József kapcsolata Jézussal annyira egyedülálló, hogy Máté fontosnak látta, hogy erről a kapcsolatról többet is mondjon. Ezért vezeti tovább Jézus családfáját: ,,Jézus születése pedig így történt'' (1,18). József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten, csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekévé Jézust, hanem újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. József helyzetét tehát Jézussal szemben Isten határozta meg, és ezzel a szó szoros értelmében egyedülálló üdvtörténeti szerep jutott neki. Jézus üdvtörténetileg az ő közvetítésével lépett kapcsolatba az Ószövetséggel, mivel ennek az ószövetségi üdvrendnek a lényege az ábrahámi örökség volt.
Mária Fia Józsefnek is fia az őket egybekötő házassági kötelék ereje által: „Hűséges házasságuk alapján mindketten kiérdemelték, hogy Krisztus szüleinek nevezzük őket, nemcsak Krisztus édesanyját, hanem atyját is, és éppen olyan módon, ahogyan ő Mária hitvese volt – nem testi, hanem lelki értelemben”. (Szent Ágoston) Ebben a házasságban semmi sem hiányzik a házasságkötés alapvető feltételei közül: „Krisztus szüleinél megvalósult a házasság minden java: utód, házassági hűség, szentségi jelleg. Mindannyian jól ismerjük az utódot, aki maga az Úr Jézus, a hűséget, hiszen nem történt házasságtörés, a szentséget, mert nem történt válás.” (uo.)
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen.
Napi ima: Szent József, a megtestesülés példaképe – Szent József, te a látszat ellenére megőrizted bizalmadat Máriában, amikor benne az élet megfogant. Nem azt kerested, miként okozhatnád vesztét, hanem világosságért könyörögtél az Örökkévalóhoz. József, az igaz, magyarázd el nekünk, mennyire fontos, hogy a megpróbáltatások idején ne adjuk fel érzelmi és házastársi kötelékeinket. Segíts nekünk, hogy felülkerekedjünk minden magányérzeten, minden lázadáson és váláson.
Üdvözlégy és Miatyánk
Elmélkedés a Szűzanyáról, akihez érdemes imádkoznunk
Hasznos és üdvös, hogy a szentek és a Szűzanya segítségét kérjük életünkben.
Mária iránti tiszteletünk egyben Jézusnak is szól.
Menekülés Egyiptomba
Szent József minden lehetséges módon megpróbálta komfortosabbá, csinosabbá tenni a Barlangot, hiszen nem csak minden zeg-zugát ismerte, de a messzi környékét is! Nem is fáradozott hiába, mert Napkeleti Bölcsek érkeztek, hogy hódoljanak az Újszülött Király előtt. Amint beléptek a barlangba és meglátták az isteni Kisdedet Anyjával, a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. (Vö. Mt 2,9-12)
A Három Királyok látogatásánál József látta, hogy elteltek Szentlélekkel, térdre estek és imádva hódoltak az isteni Kisded előtt. Ez, túl a személyes bizonyságán és az angyal kinyilatkoztatásán, visszaigazolás volt Szent József számára az Istengyermekről, hiszen az isteni bölcsesség megnyilvánulását látta abban, hogy a pásztorok az egyszerű embereket, a Három Király pedig a világ hatalmasságait képviselte, akik alázattal leborultak egy kis csecsemő előtt, Akiben felismerték a próféták által jövendölt Királyok Királyát Dávid házából.
„Miután ők (a Három Király) elvonultak, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt. Erre ő fölkelt, és éjjel maga mellé vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott is maradt Heródes haláláig.” (Mt 2,13-15)
Az Egyiptom felé vezető út nem csak kietlen volt, de a rablók és a vadállatok portyázása miatt rendkívül veszélyes is! József azonban bízott Istenben és a maga erejében! Nem volt biztonságos kis csoportokban utazni, nyilván a karavánok ezért voltak nagyobb létszámúak. A Szent Család azonban nem csatlakozhatott a népesebb és biztonságosabb karavánokhoz, tartva a felismeréstől. Magukban azonban sokszorosan ki voltak téve az út veszedelmeinek.
A megtett útszakaszok hosszát végtére is az határozta meg, hogy milyen távolságra voltak képesek eljutni egy szamárral. Ám sötétedésig mindenképp lakott helyre kellett érniük. Különösen fontos volt ez a sivatagos útszakaszokon, például az Észak-Sínain átvezető karavánúton. Aki nem ért sötétedésig biztonságos helyre, az bizony vadállatoknak és rablótámadásoknak volt kitéve. A történetek szólnak is arról, hogy a Szent Család szintén találkozott vadállatokkal, de a vadak csodálatos módon nem bántották őket, hanem hódoltak a gyermek Jézusnak. A Gondviselés hasonlóképp megóvta őket a rablóktól is!
A fennmaradt elbeszélések szerint a Szent Család szívesen szállt meg azokon a helyeken, ahol zsidó kolóniák laktak. Ilyen helyként említik a források az útvonalon Bubasztiszt, Teli el-Jehúdijját, Matarijját, Babülont és Maádit, Kuszkamban pedig József egy rokona látogatta meg őket. Honfitársaik között nyilván kevésbé tűnt fel, hogy idegenek, így üldözőik is nehezebben találhattak rájuk.Útjuk valóban életveszélyes volt, és gyakran József tekintélyt parancsoló magatartását használta fel a Gondviselés menekvésükre.
Ám Egyiptomban sem tudtak egyetlen nyugalmas helyet sem találni, mert Heródes utánuk küldte orrgyilkosait és volt, hogy valamely helyen csak egyetlen óráig tartózkodhattak és máris tovább kellett menekülniük! A pogány népek gyakran ellenségesen fogadták a Szent Családot. Megesett, hogy alamizsnát próbáltak gyűjteni, ráadásul szállást sem találtak, ha valahol mégis néhány hetet töltöttek, József mindjárt munkához látott szerszámaival és számtalan szegénynek segített, akár ingyen is! Ezzel persze nem csak jó emberi kapcsolatokra tettek szert, de hírük is ment, és Heródes emberei a Szent Család nyomára bukkant.
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen.
Napi ima: Szent József és a családi otthon – Szent József, segíts, hogy ne féljünk a Szent Családot asztalunkhoz fogadni, hogy otthonaink szívesen fogadják Máriát és a Gyermek-Jézust. József, a családok védelmezője, segíts megértenünk a valóságos atyai hivatás mibenlétét, hogy a családapák rátaláljanak mélységes identitásukra.
Üdvözlégy és Miatyánk
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki a mi erősségünk
Nincs félnivalójuk a pokoltól azoknak, akik akár életük utolsó pillanatában áhítattal kiejtik a Szűzanya nevét! Mária nevétől rettegnek a gonosz szellemek.
Szálláskeresés Betlehemben
Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. (...) El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába. Elment tehát József is áldott állapotban lévő Hitvesével Názáret városából Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt. (vö. Lk 2,1-5)
Szent József gondosan fölpakolta élelemmel és meleg takarókkal Annáék szamarát, melynek volt egy kis csacsija is, mely szintén velük tartott. Megpróbált tehát minden lehetséges kényelmet biztosítani Máriának a hosszú útra! Egyikük sem aggodalmaskodott, mert erősen bíztak Istenben.
Három éjszakát töltöttek ismeretlen jó emberek által adott szálláson, és ötödnap délután érkeztek Betlehembe. József épp szülőhelyén nem számított arra az emberi közömbösségre – különösen nem a rokonaitól –, amellyel szembesülnie kellett. Nem kaptak szállást és emiatt nagyon szégyenkezett Mária előtt. Végül abban az istállónak használt barlangocskában húzták meg magukat, melyet József még gyermekkorából jól ismert. Szent József ekkor alázatosan bocsánatot kért a gyenge szállásért, Mária azonban szívből örült, és teljesen elégedett volt.
Amikor ott voltak, eljött Máriának az ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette. (Lk 2,6)
Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak angyalok jelentek meg nekik, és az Úr fényessége körülragyogta őket és ezt mondták: Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. (Vö. Lk 2,8-12) A hírről az esszén asszonyok is értesültek és másnap gyümölcsöket hoztak Máriának és szolgáltak neki.
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen
Napi ima: Szent József, egy vezető a mai ember számára – Szent József, téged a megtestesülés szentjének nevezhetnek. Kérünk téged, légy számunkra igaz és felelős példakép, férfi- és apa-modell, melyre nagy szüksége van a mai világnak, hogy megmentse családjainkat és családi harmóniában éljenek.
Üdvözlégy és Miatyánk
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint Üdvös Reményünkről
Mária közbenjárásától azt is remélhetjük, amit saját imáink által soha el nem érnénk!
Minden üdvösség, minden kegyelem az Ő kezén át árad reánk.
A legnagyobb hivatás
Mária, aki a törvény szerint József jegyese volt, a Szentlélek erejéből anya lett, szüzessége sértetlenségében. A Mária méhében hordott születendő gyermek Isten Fia, és a Jézus nevet kellett kapnia.
A „Jézus” név ismert volt a zsidóknál, ebben az esetben azonban nem egy a sok közülinek adták, hanem Mária Fiának, aki – az isteni ígéret szerint – beteljesíti a név jelentését: Jézus – Yehosua azt jelenti: Isten üdvözít. Az angyal úgy fordult Józsefhez, mint „Mária hitveséhez”, és megbízta, hogy ő lássa el a Gyermek mellett a földi apa feladatait.
„Amikor József felébredt, úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta, és magához vette feleségét” (Mt 1,24). Magához vette őt anyaságának egész titkával, ezáltal Szent József is Máriához hasonló készséges beleegyezést tett mindazzal kapcsolatban, amit Isten rábízott küldötte által.
József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6). Így lett Szent József „az üdvösség szolgája”.
Ezért mondhatjuk azt, hogy amit József tett, az egészen különleges módon egységesítette őt Mária hitével, hiszen Istentől származó igazságként fogadta el azt, amit Mária már az Angyali Üdvözletkor elfogadott. Így vált Szent József egyedülálló módon annak a titoknak az őrzőjévé, amely „kezdettől fogva el volt rejtve Istenben” (Ef 3,9).
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen
Napi ima: Szent József, az Atya emlékezete – Szent József, taníts bennünket, hogy hozzád hasonlóan tudjuk élni életünket, földi apánkra és anyánkra hallgatva, és őket mélységesen tiszteletben tartva. Segíts nekünk, hogy elfogadjuk magunkat, mint az Atya szeretett gyermekeit.
Üdvözlégy és Miatyánk
Prágai Szent Adalbert (956-997)
A cseh származású Szent Adalbert szülei fogadalmat tettek, hogyha megszűnik gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de 988-ban otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. Visszatérésekor Magyarországon Szent István királyt ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában, s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának a bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Pannonhalmán Géza fejedelem, majd Szent István támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben miseáldozat közben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét előbb a gnieznoi katedrálisban, majd 1036-ban Prágában temették el. ( Forrás )
Elmélkedés a Szűzanyáról, arról, hogy mit kér tőlünk évszázadok óta
A Csodáséremről (1830), La Salette-ről (1846), Lourdes-ről (1858), Fatimáról (1917) és a Szeretetlángról (1961). Teljesítettük-e a Szűzanya több évszázados kéréseit?
Az üdvösség szolgája
Tehát kettősség dúlt Szent József lelkében, egyfelől emberileg a méltatlanság tudat, hogy Isten titkának részese legyen, másfelől pedig lelkének készsége és engedelmessége Isten tervei iránti.
Ilyen körülmények között „József, aki igaz ember volt” (Mt 1,19), alázatosan kiutat keresett a számára felfoghatatlan és nehéz helyzetből. „Míg ezen töprengett, álmában megjelent neki az Úr angyala, és így szólt hozzá: 'József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiút szül, akit te Jézusnak nevezel, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől'” (Mt 1,20-21).
Amikor József felébredt, úgy cselekedett, ahogy az angyal megparancsolta neki, és magához vette Máriát (Mt 1,24). Ez az evangéliumi vers sokat elmond a József és Mária között kiteljesedett – a férfi és nő közti – harmóniáról, mely Ádám és Éva kapcsolatában megbomlott! Kettős igenjükkel kezdetét vette az Újszövetség!
Szent II. János Pál ezt írta Máriáról: "Az Új Szövetség kezdetén, amelynek örökkévalónak és visszavonhatatlannak kell lennie, egy nőt találunk: a Názáreti Szüzet." (Mulieris Dignitatem apostoli levél (1988. augusztus 15.), 11. bek.) Egy évre rá a szent pápa, ezt írta: "József az igaz ember, magán hordozta az Ószövetség örökségét, ám igenjével belépett az Újszövetség kezdetébe Jézus Krisztusban (ld. Mt 1,24)." (Redemptoris Custos (1989. augusztus 15..), 32. bek.)
»Mária hite találkozik József hitével. Ha ugyanis Erzsébet a Megváltó édesanyjáról azt mondhatta: „Boldog az, aki hitt...”, akkor bizonyos mértékig Józsefre is vonatkoztathatjuk ezt a kijelentést, hiszen a döntő pillanatban igennel válaszolt az Igére, melyet Isten közölt vele. Hogy pontosak legyünk: József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6). Ezért mondhatjuk azt, hogy amit József tett, az egészen különleges módon összekötötte őt Mária hitével: Istentől származó igazságként fogadta el azt, amit Mária már az angyali üdvözletkor elfogadott. A Zsinat ezt tanítja: „A kinyilatkoztató Istennek a 'hit engedelmességével' tartozunk. Ezzel az ember szabadon Istenre bízza egész önmagát, 'értelmével és akaratával egészen meghódol a kinyilatkoztató Isten előtt' és önként elfogadja a tőle kapott kinyilatkoztatást”«. (Dei Verbum 5)
Szent József tehát be lett avatva az Úr Üdvözítő Titkába, vagyis Mária anyaságának titkába. Néhányan ezt a szentírási részt, óhatatlanul a második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében éjjel zajlott, álmában. (József, az élete másik két legfontosabb döntését is éjszaka hozta meg. Fontos megjegyezni, hogy az angyal felszólításának hitelében másodszor sem kételkedett, mivel nem magáról, hanem Máriáról és isteni Fiáról volt szó! Nem beszélve arról, hogy Betlehemben a megelőző napokban tapasztalhatta Heródes katonáinak felfokozott érdeklődését! Szent József tehát mindkét esetben – és összességében – helyesen cselekedett, és így lett ő „az üdvösség szolgája”.
Szent József halála még Jézus életében megtörtént, és mivel halálos ágyánál az Úr és a Boldogságos Szűzanya állt, ezért tartjuk Őt. a "Jó halál" közbenjárójának!
Az imádság és a hit embere, missziójának minden váratlan eseményére, mélyen hálát adott Istennek, és alázatos imában tekintett kérdőn az ég felé.
A Szentírás és az egyházi hagyomány szerint József az életében felmerülő nehézségek ellenére is Istenre hagyatkozó "igaz ember" maradt, aki megingathatatlanul védte azt a három kincset, amely rá bízatott.
Az első, Mária szüzességének őrzése a házasság külseje alatt, és József maga is angyali tisztaságra tett szert.
A második és legdrágább őrzendő kincs Jézus Krisztus személye volt, akit a mennyei Atya a gondjaira bízott.
A harmadik letét a Megtestesülés csodálatra méltó titkának őrzése volt Isten akarata szerint, Aki ezt a Titkot nem kívánta a kijelölt időpontig felfedni a világ felé.
József nevet adott a gyermeknek: ezzel a sajátjának ismerte el és ezzel a névadással (földi) identitást adott Jézusnak, miközben az apasággal új önazonosságot nyert.
Szent József Isten iránti odaadása ‒ anélkül, hogy egyenlőként szemlélnénk a Szent Szűzzel ‒, mégis párhuzamba állítható Vele, hiszen elválaszthatatlan a Szent Családtól! József szerepe annyira része az isteni misztériumnak, hogy az Egyház soha nem fogja – és nem is tudja – teljes igazságában dicsőíteni Őt!
Az igaz, hogy Szent József mindig a háttérben maradt, ám ez nem lehet indoka a mellőzöttségnek! Sőt! Kérnünk kell a segítségét és példaként kell állítani Isten Népe elé, mert épp erre van a legnagyobb szüksége a világnak, a családnak, a férfi-ideálnak!
A nyugati Egyház naptárainak tanúsága szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.
1889-ben a názáreti francia-libanoni Názáret Nővérek zarándokszállója alatt Heródes-kori sírokat találtak. Köztük egy jeles sírt, amelyet a helyi hagyomány „az Igaz sírjának” nevezett. Mivel Szent Józsefet Máté evangelista „igaz embernek” nevezi (1,19), nagyon valószínű, hogy Szent József sírját találták meg.
Az, hogy Szent József alázatosságában méltatlannak találta magát az isteni misztériumban való részvállalásban, és végül mégis felülkerekedett benne az Istennel való együttműködő készség, hét tényezővel is magyarázhatjuk:
1) Istentől való kiválasztottsága!
2) Dávid leszármazottja (Mt 1,16), ezért kijárt neki a „messiási család sarja” cím, melyet átadott Jézusnak!
3) Ifjú korától az életszentségre való törekvése.
4) Az esszénusoknál tanult mély-meditatív lelkület és aszketikus életmód.
5) Igaz ember volt (Mt 1,19), az ószövetségi törvények tökéletes megtartója (Mt 1,20;24).
6) Szűzi jegyesének, Máriának az érte való imádsága.
7) Az angyal intése.
Szent József üdvtörténeti szerepe az volt, hogy jogi biztonságot és oltalmat nyújtott a Megváltó Anyjának és Isten megtestesült Fiának. Halála előtt József adta át Dávid családjában az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást Jézusnak. Ebből következik a tiszteletnek az a foka, mellyel az Egyház Józsefet tiszteli: a Szűzanyát illető hüperdulia után következő protoduliával. Miként IX. Pius pápa az Egyház védőszentjévé tette.
XIII. Leo Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját Máriának és amilyen örömmel szentelte magát Jézus Krisztus nevelésének,[1] ugyanígy oltalmazza és őrzi annak Titokzatos Testét, az Egyházat, melynek előképe és példája maga a Szent Szűz.
XIII. Leó pápa már jó 130 évvel ezelőtt felszólította a katolikus világot, hogy kérje Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének oltalmát. A Quamquam pluries kezdetű enciklikában arra az „atyai szeretetre” hivatkozott, amellyel József a „gyermek Jézust szerette”, és „a szent család gondos őrzőjének” oltalmába ajánlotta és rábízta azt a drága örökséget, amelyet „Jézus Krisztus a vére árán szerzett”. Miként említettük, az Egyház azóta is esedez Szent József oltalmáért, „arra a szeretetre hivatkozva, amely őt Isten Szeplőtelen Szűz Anyjához fűzte”, és neki ajánlja minden gondját: azokat is, amelyek az emberi családot fenyegetik.
Ma is számtalan okunk van, hogy ugyanígy imádkozzunk: „Távolítsd el tőlünk, ó, legszeretőbb atya, a tévelygés és romlottság mételyét, védelmezz az égből, ó, legerősebb támaszunk a harcban, és amint kiragadtad egykor a Kisded Jézust a legnagyobb életveszélyből, védd meg most is Isten szent Egyházát az ellenséges cselvetésektől és minden bajtól.” (XIII. Leó, „Oratio ad Sanctum Iosephum, p. 183)” A mai időkben is állandóan komoly okunk van arra, hogy minden embert Szent Józsefnek ajánljunk.
Szent József személyében megvalósult a Dávid nemzetségének tett ígéret, általa zárult le az Ószövetség és Ő nyitotta meg az Újat. Egyszerre tartozik mindkét Testamentumhoz, hiszen József az utolsó a régi patriarchái közül és Ő az első az új szentek közül. Imában kérjük segítségét!
Bevezető ima a kilenced minden napján ismételve:
Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családi-, egészségi- és munkahelyi gondjaink közepette, egészen életünk végéig, és segíts meg bennünket halálunk óráján. Ámen
https://www.youtube.com/watch?v=x8b2XUvjkpU&feature=youtu.be
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint Kegyelem Közvetítőről
Akik Máriában, Isten Anyjában reménykednek, azokat Isten megáldja, mert örömet szereznek szívének, hiszen tisztelni látja azt a Lényt, aki a földön jobban szerette Őt minden angyalnál!
A Szeretetláng Naplóból: Anyai Szívem aggodalma a családok széthullása.
József az egyszerű ember és "Doctor Mysticus"
Amikor a Szent Szűz hazaérkezett Zakariás házából, emberileg nagyon is érthető, ha József meglepődött, látva Jegyese áldott állapotát.
Amellett, hogy a Szent Szűz puszta jelenléte észrevétlenül helyez bárkit bizonyos lelkiállapotba (a gonosz lelkek rettegnek, az igazak boldogok). Ráadásul Józsefről elmondható, hogy az üdvtörténet legnagyobb misztikusa volt, vagyis karizmákkal megáldott ember. Így biztosak lehetünk abban, hogy lelkében épp úgy megérezte Szűzi Jegyesén a „kegyelmi hatást”, amiként Erzsébetet is eltöltötte a Szentlélek Mária látogatásakor és Anna prófétaasszony is megérezte az isteni Jelenlétet!
Egyháztörténészek közt vita tárgya, hogy József elkísérte-e Jegyesét Erzsébethez, vagy sem? Ha nem, akkor valóban csodálkozhatott Mária látható áldott állapotán, amellett, még a többletkegyelem áthatotta, és ez bizonyára megijesztette, tanácstalanná tette! Ha pedig azt fogadjuk el, hogy József Máriát, Erzsébet meglátogatására elkísérte, és jelen volt a találkozásánál, akkor hallania kellett Erzsébet elragadtatott szavait az „én Istenemnek Anyja” kifejezést, valamint Szűz Mária hálaadó énekét! És bizony emiatt Szent József megijedhetett, hiszen ő mélységesen élte az ószövetségi törvényeket, az "Istenemnek Anyja" kifejezés pedig istenkáromlásnak tűnhetett, hiszen József „igaz ember” volt, s a törvény szerint ilyenben nem lehet részes! Tehát Szent József kétszeresen is próbár lett téve!
Mint említettem, József nyilvánvalóan megérezte az isteni kegyelmet, hiszen az Egyház is „Doctor Mysticus”-nak (a misztika doktorának) nevezi. Lelke mélyén tehát érezhette az „isteni csodát”, mely emberi ésszel felfoghatatlan! Ám nem zárható ki, hogy József is küszködött a „kételyek kínjával”, amilyen értelemben ezt a fogalmat, Erzsébet asszony használta a Szeretetláng Lelki Naplóban.
Ebből következően Szent József bár egész életében Istenre hagyatkozott, nagyfokú alázatossága miatt inkább „menekülni” akart a felfoghatatlan isteni misztérium elöl, mert elsősorban teljesen méltatlannak érezve magát, hogy ebben tevékeny része legyen! (Így vélekedett Szent Bernát is!) Megeshet azonban, hogy mégsem a fentiek ébresztették Józsefben a gondolatot – tehát csak gondolatot (!) –, hogy Jegyesét titokban elbocsássa (Mt 1,19), még kevésbé az emberi gyávaság, hanem az isteni misztériumhoz való méltatlanságtudata!
Azt nem tudni, hogy József esetében Máté miért épp az „elbocsájtás” gondolatát írta meg – ám lehet –, hogy nem kívánta Szent József misztikus mivoltának hangsúlyozásával halványítani a lényegi és aktuális isteni misztériumok sorát! Bizonyára hasonló ok miatt nem fejtették (fejthették) ki az evangelisták Mária „minden malaszttal teljes” voltát sem! A lényeg, hogy József is annyira ráhagyatkozott Isten akaratára, hogy végül az angyal intő szavára ő is "legyen nekem a te szavaid szerint"-tel válaszolhatott!
Ima Szent Józsefhez
Ó, Szent József, ki oly nagy és erős védelmezőnk vagy és kérésed oly gyorsan jut el Isten trónja elé, eléd helyezem minden aggodalmamat és kívánságomat.
Ó, Szent József, támogass hathatós közbenjárásoddal és kérd isteni Fiadtól, áldjon meg engem minden lelki ajándékkal, Krisztus, a mi Urunk által, hogy mennyei segítségedben részesedvén hálát és hódolatot adhassak a legszeretőbb Édesapának.
Ó, Szent József, soha nem unom meg szemlélni, ahogy Jézus alszik a karodban; közeledni sem merek, amíg Ő alszik a szíveden. Helyettem is öleld át szorosan, adj egy csókot a fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza a csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen
https://www.youtube.com/watch?v=SF8tdlNSjFc
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint az emberiség reménységéről
Sajnos, sok protestáns nem szívleli, ha kéréseinkkel Isten Anyjához fordulunk, holott aki Máriában bízik, nem csalatkozik!
https://www.youtube.com/watch?v=1CpnNpZ_4-M&feature=em-lsb-owner
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint a Haldoklók Reménységéről
A haldoklóknak meg kell küzdeniük a leggonoszabb ördögökkel, akik igyekszenek bevádolni őket Istennél. De ha látják, hogy Mária védelmezi a lelket, nem merik vádolni, mert tudják, hogy az Úr, Édesanyja szavára fog dönteni, s ők csak megalázódnak!
Magnificat
»Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint meghallotta fülem köszöntésedet, felujjongott méhemben a magzat. Boldog vagy tehát ki hittél, mert be fog teljesedni mindaz, amit az Úr mondott neked. Mária erre így szólt: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik.”« (Lk 1,39-50)
Elmondható tehát, hogy a Boldogságos Szűz a hit zarándokútját járta. A Fiával való egységet hűségesen megőrizte, egészen a keresztig, ezzel megelőzvén a hitben krisztuskövető embereket. (Vö LG 58 és 63)
"És Mária nála maradt mintegy három hónapig” (Lk 1,56), nem várta meg Erzsébet szülését, hanem visszatért Názáretbe.
Dicsőséges Szent József, Mária Jegyese, Jézus Szíve és Mária Szeplőtelen Szíve által kérünk, részesíts minket atyai oltalmadban!
Te, akinek hatalma minden szükségletünkre kiterjed, és akinek a leglehetetlenebb dolgok is lehetségesek, nyisd ki atyai szemed és tekints gyermekeid érdekeire.
Ránk nehezedő gyötrelmünkben bizalommal fordulunk hozzád. Méltóztass szerető oltalmadba venni, fontos és nehéz szükségletünket, ami annyira nyomaszt minket: (itt említsük szükségletünket...)
Add, hogy ezek boldog elnyerése Isten dicsőségére és jámbor szolgáid javára váljon.
Ó, szeretetreméltó József, kit sohasem szólítunk hiába, Te, akiben Isten oly nagyon megbízik, hogy azt mondhatjuk: „A Mennyben József inkább parancsol, mint kér”, gyöngéd atya, imádkozz értünk Jézushoz és Máriához.
Légy szószólónk Isteni Fiadnál, akinek itt a földön figyelmes, szerető nevelője és hűséges oltalmazója voltál.
Légy szószólónk Máriánál, kinek szerető és gyöngéden szeretett Jegyese voltál. Növelje dicsőségedet, hogy meghallgatásra lel nehéz kérésünk, melyet most Rád bízunk. Hisszük, igen, hisszük, hogy meghallgatod kívánságunkat, és megszabadítasz mindattól a nélkülözéstől és keserűségtől, amely lelkünket elárasztja.
Szilárdan bízunk abban is, hogy semmit sem vonsz meg a hozzád könyörgőktől.
Mi, akik alázattal borulunk lábaidhoz, drága Szent József, esedezve kérünk,
Könyörülj meg sóhajtásainkon és könnyeinken. Borítsd ránk irgalmad köpenyét, és áldj meg minket.
Ámen
Az isteni Titok
Szienai Szent Bernát írja: „Az értelmes teremtményeknek adott összes kegyelem általános szabálya az, hogy amikor valakit az isteni jóság kiválaszt valami személyes kegyelemre, vagy különleges életfeladatra, akkor megad neki minden karizmát, amely szükséges a feladatához, mely magát az embert is bőven ékesíti.”
Amiként a „Bevezető” 2. részében említettem a Názáreti Szüzet és Józsefet, főpapi szándékra eljegyezték egymással. Ezen ünnepi esemény után történt Gábriel arkangyal isteni Üdvözlete az Ige Megtestesülésére. Mária meg is kérdezte az angyaltól, hogy „miként lehetséges ez”, és amint választ kapott így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38).
Amint Mária igent mondott Isten tervére, eltöltötte Őt a Szentlélek mennyei öröme és megérezte, hogy az anyaság titkát hordozza magában.
Mária igent mondott, és Istenre bízta a titok megosztását Józseffel, hiszen hogyan is tudta volna ő maga elmondani az elmondhatatlant? Miközben József őrizte Mária sajátos helyzetének titkát, nem is sejtette, hogy egy sokkal nagyobb titok őrzője lesz. Az álom Isten titkaiba vezette őt, Isten cselekvésének színterébe, így József nagyobb titok részese lett, mint amit fel tudott fogni, de Isten szent akaratára hagyatkozott.
Bár a Szent Szűzben a legkisebb kétségek sem voltak az angyal szavait illetően, de kíváncsi női örömében és segítő szeretetből elhatározta, hogy meglátogatja nagynénjét Erzsébetet, "aki a hatodik hónapban van" (Lk 1,36) mert idős korára bizonyára segítségre szorul. Így is tett!
Szent József, te csendes, szerény férfi és a Szent Család nevelőatyja!
Mennyire kitüntet téged ISTEN minden szent és angyal előtt,
hogy a Szentlélek egyik szeráfja a te lelked szépségét tartja válaszként Isten elé.
Add, hogy lelked fénye az angyalokon keresztül hozzánk is eljusson,
és ennek segítségével mi is – amint te – nyugodtan és biztonságosan
járhassuk a te utadat, az egyszerű kötelesség útját! Ámen
https://www.youtube.com/watch?v=xpo5_rkxd7o&t=3s
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki az állhatatosság kiesdője Istennél
Szent Ágoston tanítja, hogy mindazok, akik kívánják az állhatatosságot, az Istentől el is nyerik! Viszont az is igaz, hogy minden kegyelem Mária kezén keresztül jut hozzánk, tehát a Szűzanyától remélhetjük a végső állhatatosság kegyelmének elnyerését is.
Nagy dolgot cselekedett vele a Hatalmas
József a dávidi származása ellenére politikailag jelentéktelen, és szegénysége miatt törzsének családjai között megvetett volt. Ennek ellenére, Máté genealógiája szerint (Mt 1-22), József lett korának összes dávidi leszármazottai közt az, akinek mégis a dicső múlt szent öröksége jutott, a Dávid királyi méltósága, hiszen, ha nem is vér szerinti apjaként, de nevelője lett a Megváltó Messiásnak, a Királyok Királyának. Így, a Szent Szűzhöz hasonlóan, Szent Józsefről is elmondhatjuk, hogy „nagy dolgot cselekedett vele a Hatalmas, és Szent az ő Neve” (vö. Lk 1,49)!
IX. Piusz pápa az egyház igen nehéz időszakában épp ezért nyilvánította Szent Józsefet a „Katolikus Egyház Patrónusává”, hogy ezzel az Egyházat a szent Pátriárka különleges oltalmába ajánlja: „az Egyház az Istenszülő Szűz után közvetlenül annak jegyesét részesítse a legnagyobb tiszteletben, és szorongattatásaiban hozzá folyamodjon segítségért”!
Mi az alapja ennek a nagy bizalomnak? XIII. Leó a következőképpen fogalmazza meg: „Az ok, amiért nevezetesen Szent Józsefet tekintjük az Egyház különleges védőszentjének és az amiért nagyon sokat remélhet oltalmától és közbenjárásától, abból ered, hogy Mária hitvese és Jézus atyja! Ebből természetszerűen fakad, hogy az isteni Családot, melynek ő a feje - őrizze, védje és gondozza… Következésképp: amint a názáreti családot minden tekintetben ellátta és óvta, ugyanúgy most Krisztus Egyházát oltalmazza és védi égi közbenjárásával.”
Te szállást kerestél Szűzanyánknak Betlehemben,
segíts nekünk is szállást keresni a Szeretetlángnak az emberi szívekben.
Jóságos Szent József, áldj meg minket és kérd Szent Jegyesedet, Nagyasszonyunkat,
árassza Szeretetlángja kegyelmi hatását az egész emberiségre most és halálunk óráján. Amen
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint a Bűnösök Menedékéről
Mária övéit nem csak Szent Fia, de saját erényeivel is felruházza, hogy ezáltal az állhatatosság erényeit megszerezze nekik!
Csak az kárhozik el, aki veszedelmében nem menekül Isten Szentséges Anyjához!
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint a Szentlélek égő Szeretetlángjáról
Szerencsétlennek mondhatók azok a lelkek, akik nem ajánlják magukat Mária oltalmába!
Az isteni Fény nélkül a lélek könnyen elsötétül, és a bűn és az ördög menedékhelyévé válik.
Ezért Isten meg akarja alapítani a Szeplőtelen Szív tiszteltét!
Szülői gondok
»A Máriával kötött házasságból sarjadt József számára egyedülálló méltósága és Jézus feletti jogainak együttese. „Az Istenanya méltósága kétségkívül oly nagy, hogy ennél magasztosabb senkié sem lehet. Mivel azonban a Boldogságos Szűz és József között házassági kötelék állt fenn, semmi kétség nem fér hozzá, hogy József mindenki másnál közelebb áll ahhoz a nagy méltósághoz, melynek alapján az Istenanya minden teremtményt felülmúl. Márpedig a házasság az a legmagasabb rangú közösség, amely természete szerint együtt jár a javaknak a felek közötti közösségével. Ezért, amikor Isten hitvestársul adta Józsefet a Szent Szűznek, nemcsak élettársul, szüzessége tanújául és házassága oltalmazójául rendelte, hanem azért is, hogy e házassági szerződés által ő is részesedjen Mária kiemelkedő méltóságában.” (Quamquam pluries pp.177) Ilyen szeretetkötelék tartotta össze a Szent Család életét. Kezdetben a betlehemi szegénységben, aztán az egyiptomi száműzetésben, végül názáreti létükben. Az Egyház mély tisztelettel övezi ezt a családot és példaképül állítja valamennyi család elé.« (XIII. Leo Redemptoris Custos 20-21.)
A Szent Család az a család, melyben a megtestesült Ige földi életének legnagyobb részét töltötte, a családi élet mintaképe. Az evangéliumok nem sokat írnak a názáreti Szent Családról. Tudjuk, hogy „...Isten titokzatos terve szerint Isten fia sok esztendőn át e családban élte rejtett életét. Ezért ez a család az összes keresztény család példája és ősmintája. Ez a család megtapasztalta az üldözöttséget és a száműzetést, szegény, névtelen és hallgatag életét Palesztina kicsinyke városában, Názáretben, Istent azonban utolérhetetlen módon tisztelte.” (vö. II. János Pál: Familiaris Consortio, 1981)
XIII. Leó pápa kiemeli e küldetésmagasztosságát: „Szent József fönséges méltóságával mindenkit felülmúl, mert isteni rendelkezés folytán oltalmazója, az emberek véleménye szerint pedig atyja volt Isten Fiának. Ebből következett, hogy az Isten Igéje Józsefnek volt alárendelve, engedelmeskedett neki, és vele szemben azt a tiszteletet és megbecsülést tanúsította, amelyet a gyermekek kötelesek megadni atyjuknak”. (Quamquam pluries enciklika Szent Józsefről (August 15. 1889): idézet helye, p. 178.)
»Mária fia Józsefnek is fia az őket egybekötő házassági kötelék ereje által: „Hűséges házasságuk alapján mindketten kiérdemelték, hogy Krisztus szüleinek nevezzük őket, nemcsak Krisztus édesanyját, hanem atyját is, és éppen olyan módon, ahogyan ő Mária hitvese volt – nem testi, hanem lelki értelemben”. (Szt. Ágoston, De nuptiis et concupiscentia, I, 11, 12 ). Ebben a házasságban semmi sem hiányzik a házasságkötés alapvető feltételei közül: „Krisztus szüleinél megvalósult a házasság minden java: utód, házassági hűség, szentségi jelleg. Mindannyian jól ismerjük az utódot, aki maga az Úr Jézus, a hűséget, hiszen nem történt házasságtörés, a szentséget, mert nem történt válás.”« (Uo. 11-13)
A hagyomány szerint a názáreti ház három lakója, Jézus, Mária és József alig beszélt. Jézus, gyermekként is ritkán szólt, de szavai sokatmondóan értékesek voltak, ez az oka, hogy Mária minden szavát megőrizte a szívében (vö. Lk 2,51). A Teremtő és a teremtmény között a csend sokkal inkább beszél, mint a szavak, hiszen minden mondanivalót átvesz az áhítat.
Jézus közel harminc évig élt családjával Názáretben és Szent József keményen dolgozott a megélhetőségükért.
Jézus, Mária és József családi közössége szent volt, imádságos és csendes, mégis előfordult benne feszültség! Hogyan? Tanulmányozzuk azt az egyetlen történetet, amelyet Szent Lukács írt le a tizenkét éves Jézusról a templomban. (Lk 2,41–52.) Mária és József buzgó hívőkként, minden évben felmentek húsvétkor Jeruzsálembe. A tizenkét éves Jézust is magukkal vitték. Hazafelé, mikor már egy napja úton voltak, váratlanul felfedezték, hogy Jézus nincs körülöttük. Elképzelhetjük, hogy mit érzett Mária és József, amikor ebben a teljesen irtóztató helyzetben találták magukat. József az „apa” mélyen átérezte felelősségét, mégsem gyúlt haragra, csupán bánkódott hanyagságán!
„Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged” (Lk 2,48). Mária szólítja meg Jézust, mert anyaként sokkal szorosabb, intimebb a kapcsolata Jézussal. A fiú mindig fiú marad, és úgy is kell szólítani. Ám a válasz elgondolkodásra késztette őket, mint szülőket! „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem értették meg, amit nekik mondott.” – írja Szent Lukács. (uo. 49-50)
Nézetem szerint Mária és József nagyon is megértették Jézusuk szavait, mutatja ezt a minden további „vitát” azonnal lezáró higgadtságuk. Szinte rádöbbentek, és újragondolták égi-földi szerepüket az isteni misztériumban!
Ima a családok megszentelődéséért
Istenünk, te ragyogó példaképnek állítod elénk a Szent Családot. Segíts, hogy nyomukban járjunk: gyakoroljuk a családi élet erényeit, mindig egyek maradjunk a szeretetben, és így atyai házadban örvendezzünk örök jutalmadnak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Amen
Az elrejtett és alázatos József
"Aki szereti az életét, elveszíti azt" (Jn 12,25). Ennek tudatában Szent József nem mások életútját másolta és saját jövőjét sem maga akarta irányítani, hanem Istenre bízta. Lemondott minden természetes vágyáról annak érdekében, hogy megvalósulhasson Isten vele kapcsolatos lehetséges terve. Józsefben nem szolgai, hanem szeretetből fakadó gyermeki ráhagyatkozás volt Isten iránt, aki messze meghaladta azt, amit egy földi ember el tud képzelni.
Az Evangélium nem jegyezte fel egyetlen szavát sem. A csend, amelybe "burkolózott", különleges módon tárja fel számunkra belső emberi portréját. Mert József napi kapcsolatban állt azzal a kimondhatatlan rejtéllyel, amelyet az elmúlt korok elől elrejtettek. Van egy régi bölcs mondás, amely szerint „a szemlélődés megelőzi a cselekvést”.
És bár ellentmondás a mai embernek, de ez a "csendes József" az akció embere volt. Ne feledjük, hogy vállalta a házasságot, az Istengyermek nevelését, az Egyiptomba való azonnali menekülést, és mindenhol eltartotta a családját! Csendes volt, de nem néma! Hiszen tárgyalt az ügyfeleivel, tudott hangosan imádkozni, és beszélgetett a Kis Jézussal.
Utólag szemlélve Szent József életét, nyilvánvaló, hogy kora gyermeksége óta kiválasztott eszköz volt, akit Isten nagy gyengédséggel készített elő életfeladatára. József rendszeresen imádkozott a Messiás eljöveteléért, jóllehet a legkevésbé sem is gondolhatta, hogy neki ebben szerep jut! József, a csend, a látszólagos feszültség az aktív és a szemlélődő élet között olyan ideális harmóniát talált, amely csak azok számára lehetséges, akik a szeretet tökéletességével rendelkeznek. Emellett szerény ember volt!
Ne feledjük, hogy nem ő választotta Máriát, hogy a Messiás nevelőatyja lehessen, hanem Isten kegyelme vezérelte Máriához, és Ő mindent: az istenszeretetét, erényeit és áldozatosságát tudatosan az Atya szolgálatába állította! Józsefnek ugyanis hatalmas hite volt, szinte nem is „hitt”, hanem „tudott”, lelki átadottságában egyenesen misztikus! Tökéletesen tudatában volt annak, hogy minden, de minden a Teremtő Atyától származik, és így magától értetődően egészen rábízta magát az Atya szeretetére, és nem csodálkozott, ha angyalokkal beszélt.
Isten kiválasztott bizalmasa a méltóságban mégis mindig kicsiny és szerény maradt. Semmisége tudatában annyira belemerült Isten nagyságába, hogy minden nehézség nélkül az énjét háttérbe szorítva szolgált a legnagyobb szerénységgel. Életének ez az alázatos példája kellene, hogy ragyogjon napjainkban is!
Sajnos, modernnek vélt világunk – nemhogy Szent József nagyságát –, de az alázat puszta fogalmát is kitörli az emberek tudatából. Szinte senki nem tudja és nem is akarja tudni, hogy mit jelent ez a szó: 'alázat', hiszen ki akar manapság szerény lenni, mások mögé állni? Még a Miatyánkban is igyekszenek átsiklani a „legyen meg a te akaratod"-on!
Nézzünk csak saját szívünkbe, megtaláljuk-e azt az Istenre figyelő alázatot, a „semmi vagyok”-hoz való bátorságot?! Tudatunkban hordozzuk-e, hogy Isten a mi Teremtőnk és minden képességünk, adottságunk és eredményeink forrása? Mert bizony mindig előtolakodik az „én”, és igyekszik ügyességünket magunkénak tulajdonítani, holott „mink van, amit nem kaptunk?” (vö. 1Kor 4,7)
Ám, Isten néha áttöri ezt az önámítást, és megajándékoz minket a világos felismeréssel. Megtapasztalhatjuk a teremtményi semmiséget és a tehetetlenséget. Tudatunkba vési, hogy Teremtőjével való kapcsolat nélkül egy teremtmény teljesen erőtlen, és a semmibe zuhanhat, ha az Úr keze meg nem menti. Valós a kiáltás: „Ments meg Uram engem!” (Mt 14,30) Ennek tudatán alapulhat igazi alázatosságunk, és Isten erre a kiáltásra válaszolhat kimondhatatlan szeretettel, kitárja karjait, hogy felemelje teremtményét és hordozza, no persze, ha engedi magát hordozni.
Isten azt akarja, hogy tudatosan a gyermekei legyünk, akit kegyelmeivel átölelhet, amiként Szent József Isten karjaiba rejtőzött!
Mindenható Istenünk, Te Szent József hűséges gondviselésére bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add kérünk, hogy Egyházad az ő közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és teljesítse az üdvösség szent művét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Amen
Elmélkedés a Szűzanyáról, aki a Hajnal Szép Sugara
Mária a Hajnalpír, a Világosság Napja azok számára, akik segítségét kérik!
A püspök megkeresztelte Valeriánust és az boldogan tért haza hitveséhez, könnyekkel küszködve vallotta meg hitét, mely teljesen átformálta az életét.
A szobájukat ekkor nagy fényesség telítette be és megjelent Cecília őrangyala, aki kissé meghajolva köszöntötte őket. Mindkettejüknek egy-egy ragyogó koszorút helyezett a fejére, ám ekkor lépett be hozzájuk Tiburtius, Valeriánus öccse, aki nem látott ugyan semmit, de szinte belebódult abba a pompás illatba, ami átjárta a szobát. Mindjárt meg is kérdezte, hogy "Mitől van ilyen csodás illat, és miért vagytok ti ennyire meghatottak?"
A boldog ifjú pár elmondta Tiburtiusnak az illat és örömük okát, hogy itt járt náluk az Úr angyala.
Mondanunk sem kell, hogy Cecília sógora – aki szintén katona volt – azt a kihívó kérdést tette fel, miszerint: "Szeretném én azt látni!" A válasz is ugyan az volt a sógornő és bátyja részéről, hogy "Megláthatod, ha megkeresztelkedsz!" A két testvér most együtt kereste fel a püspököt, aki hitoktatás után Tiburtiust megkeresztelte, akit a továbbiakban Tiborként említünk.
Híre terjedt, hogy a császári hadtest két tisztje keresztény lett. A városparancsnok Almakhius fülébe is eljutott a "szégyenletes" hír. Elfogatásukra elküldte Maximus nevű főtisztjét. Valeriánus és Tibor megnyerő emberséges példája azonban a főtisztet is megtérítette. A prefektus dühöngött és vérpadra küldte a két testvért és Maximust is családjával együtt. Cecília, saját vértanúsága előtt buzdította őket, hogy Krisztus várja őket, nem koszorúval, de a dicsőség koronájával. Tibornak kínzatásként parázson kellett járnia, de semmi sérülést nem szenvedett. Ezt követően lefejezték.
A Via Labicana országútja mellett lévő őskeresztény temetőben temették el.
Sírfeliratát, Szent Damáz pápa írta meg: "Abban az időben, midőn kard járta át a gyengéd Anyának szívét, e kiválasztott vértanú meg-vetve a világ fejedelmét, mennyei magasságok felé sietett, boldogan követte Krisztust! E helyen mindig szent tiszteletben és dicséretben részesülsz Isten kedveltje, dicső Tiburtius. Kérlek ne feledkezz meg Damázról sem!"
Szent Tibor maradványait később a megépült Szent Cecília Bazilika altemplomába helyezték el, ahol ma is megtekinthető!
Szent Tibor könyörögj érettünk!
(Képünkön a Cecília Bazilika, középen Szent Tibor oltára.)
A példás fiú, aki a legkevésbé sem felelt meg családja elvárásainak
József Betlehemben született Dávid király elszegényedett családjából (Mt 1,20-21). Több testvére is volt, akiktől egyszerű, csöndes és imádságos természetével egész lényében különbözött.
Részletek Boldog Emmerich Katalin, SZŰZ MÁRIA ÉLETE (Új Ember Kiadó 2007. 110-115.) nyomán:
A hat testvér közül József harmadikként született. A szülőknek kevés kapcsolatuk volt velük. József tehetséges, jámbor és csöndes gyerekként jól tanult, de egyáltalán nem volt nagyravágyó. A fivéreinek durva tréfái voltak vele szemben, gyakran lökdösték. József gyakran az oszlopos folyosón a fal felé fordulva térdelt, és kiterjesztett karral imádkozott, fivérei meg odalopódznak, és hátba lökték Őt. Egy ízben, egyikük a lábával megrúgta, s mivel ezt látszatra észre sem vette, oly hevesen megismételte, hogy szegény József a kőpadlóra esett. Nyilván nem éber állapotban volt, hanem elragadtatásban. Magához térve nem mérgelődött, nem állt bosszút, hanem felkeresett egy rejtett zugot, ahol folytathatta imádságát.
A szülei sem voltak Józseffel megelégedve, mert valami világi hivatalra szánták, ám neki semmi hajlama sem volt ehhez. 12 éves lehetett, amikor a zaklatásokat elkerülendő, gyakran Betlehem másik felére ment, nem messze a majdani jászolbarlangtól, hogy egy jámbor asszonynál időzzön. Ez az asszony az esszénus nők kis csoportjához tartozott, és az esszénusok gyermekeit tanította. Gyakran egy tekercsből együtt imádkozott velük, bár volt, hogy József elvonult azokba a barlangokba, melyek egyike lett Urunk születésének a helye. Az esszénus közösségben voltak kő és fafaragók építők és ácsok, ezeknek József sokat segített, és így lassanként kitanulta a szakmát. Megjegyzendő, hogy Szent Józsefet ácsnak és asztalosnak tartják, pedig a görög nyelvű evangélium "tekton"-nak említi Józsefet, ami építőmestert (archi-tektont) jelent! Ez alatt pedig érthetjük, hogy szentünk akár teljes (kivitelező) építőmester is lehetett, nem csupán ács és asztalos! Annál inkább helyén való a feltételezés, mert József Dávid király leszármazottja volt, márpedig Dávid az Úrnak való házépítéssel volt elfoglalva, ld. (2Sám7).
Fivéreinek ellenségeskedése végül lehetetlenné tette számára, hogy tovább maradjon a szülői házban, így egy éjjel eltávozott otthonról, hogy rnesterségével keresse meg kenyerét. Akkoriban 18-20 éves lehetett.
József jámborsága nem változott és épp azzal volt elfoglalva, hogy megépített szerény lakása mellett imahelyet létesítsen, amikor angyal jelent meg neki, aki ezt mondta: ne ezzel foglalkozz, mert amiként József patriarcha egykor Isten akaratából gabona-intéző lett Egyiptomban, úgy most az üdvösség magtára rád lesz bízva! József ezt természetesen nem értette, mígnem egy újabb a szózatot kapott, hogy menjen Jeruzsálembe a Templomhoz, ahol isteni döntés által a Szent Szűz hitvese lesz – holott nagy visszavonultságában, kerülte a női nemet.
Később fivérei felfedezték hollétét, és a szélesebb család – mely büszke volt királyi származására –, különösen zokon vette ezt a „póri” tevékenységet, és lényegében kitagadták a neki járó minden házrészből és örökségből! Később ez is oka volt, hogy a népszámlálásra érkező Józsefet a várandós feleségével nem fogadták be sehol Betlehemben, még a rokonai sem!
___________________________
* Jézus idejében a zsidó vallásnak három fő irányzata volt:
A farizeusok – akik a formális vallási és politikai irányt birtokolták, és Jézust halálra adták!
A szadduceusok – akik a gazdagabbakból csoportosultak, tagadták a feltámadást (Lk 20,27)
Az esszénusok – akik misztikára hajló, elkülönülő, szigorú aszketikus, de bensőséges lelki életet éltek. Létrejöttük Kr.e a 3. századra tehető.
Szent József légy házunk ura, kis családunk patrónusa.
Egyetértés, hű szeretet egyesítse szíveinket.
Az ég felé mutass utat, gyámolítsd az ellankadtat.
Küzdelmünkben légy segélyünk, erényekben példaképünk.
Átadjuk a ház kulcsait, oltalmazd és védd lakóit.
Zárd ki mindazt, ami káros, ami üdvünkre hátrányos.
Engedd be az isten-áldást, minden jóban gyarapodást.
Ajánlj minket Jézusodnak és szeplőtelen Szűz Arádnak,
hogy családunk kisded háza Názáretnek legyen mása.
Amen
Elmélkedés a Szűzanyáról, mint az Irgalmasság Anyjáról
Reménykedjünk a Szűzanya irgalmas közbenjárásában, mert Ő a Kegyelmek Kincstárnoka!
Különösen a haldoklók esetében!
Bevezető 4
Szent József „az Istenben öröktől fogva elrejtett misztérium” letéteményese, és amikor elérkezett „az idők teljessége”, a misztérium az ő és Mária szeme előtt kezdett beteljesedni a betlehemi éjszakán. József Máriával együtt az Isten Fia világra jöttének kivételes tanúja. Lukács ezt írja: „Ott tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott neki hely a szálláson” (Lk 2,6-7). (XIII. Leo Redemptoris Custos 10.)
Szent Józsefnek mindig is különleges helye volt a keresztények szívében. Évszázadokon keresztül szentek, pápák, tanítók, misztikusok és laikusok áldották és magasztalták Szent József nagyságát. A tizenhatodik században a Szentlélek Avilai Nagy Szent Teréz segítségével hívta fel a figyelmet Szent Józsefre.
Szent József példája a férfi tisztaságnak, az önmegtartóztatásnak, a kemény bátorságnak, a házastársi hűségnek és a lelkiismeretes munkának!
És mi kérjük-e Őt naponta? Pedig Avilai Szent Teréz így ajánlja mindannyiunknak: „Az Úr mintegy értésünkre akarja adni, hogy amiként engedelmes volt neki a földön – hiszen atyjának nevezték, s mint nevelőjének joga volt neki parancsolni –, éppúgy az égben is megteszi minden kívánságát.” (Önéletrajz)
Bizony nemzetünk üdvös javára válna, hogyha Szent Józsefet a családapaság, a férfias önuralom, a tisztaság és a lelkiismeretes munka legnagyszerűbb példaképeként tisztelnénk! Szent Józsefnek kiemelt helye kell legyen Mária Országában, de nem csak a templomi tiszteletben, hanem a mindennapi életben is!
IX. Piusz pápa megbízott egy festőt, hogy fesse meg azt a jelenetet, amikor ő a Szeplőtelen Fogantatás hittételét kihirdette. Amikor a kép vázlatát bemutatta a művész, a szentatya egyszerre csak ezt kérdezte: „És hol van Szent József?”
Erre a festő zavarában a mennyei felhőkre mutatva ezt hebegte: „Szentatyám, ide fogom festeni!”
„Ó nem! – válaszolt a pápa és ujjával Jézus mellé mutatott! – Itt és csakis itt legyen, mert a mennyországban sincs Szent József más helyen!” Ez az intés legyen számunkra is iránymutató!
Felhasznált források:
1) Szent II. János Pál: Mulieris Dignitatem apostoli levél 1988. augusztus 15.
2) Szent II. János Pál: Redemptoris Custos kezdetű apostoli buzdítás 1989. augusztus 15.
3) Dr. Szentgyörgyi J. Károly c. apát: Márciusi ibolyák – Imák és elmélkedések Szent József tiszteletére IV. kiadás Bp. Stephaneum nyomda 1909.
4) Boldog Emmerich A. Katalin: Szent Szűz Mária élete – Bp. SZIT 2017
5) Maria Veronika Rinderer OCD: Szent József (füzet) – ismeretlen kiadó
6) Gallus Tibor: Szent József lelke – Korda Rt. Bp. 1940
7) Magyar Kurír
8) Baji Mária Cecília: Jézus benső élete – Szalézi Művek, 1944
9) Jakubinyi György püspök - Katona Farkas O.Cist: Szent József tisztelete – Korrekt Nyomda 1999.
10) http://www.katolikus.hu/szentek/0319.html
11) http://www.karizmatikus.hu/imak/imaink/5395-kilenced-szent-jozsef-tiszteletere.html
12) http://oratio.hu/kilenced8.php
13) http://keresztenycsalad-agape.blogspot.hu/p/imak-szent-jozsefhez.html
14) http://www.katolikusradio.hu/
15) www.liturgia.hu
16) http://www.ktp.hu/kalendar/szent-jozsef-founnep-marcius-19
Imádság Szent Józsefhez
Úr Isten, ki felfoghatatlan gondviselésedből Szent Józsefet szentséges Anyád jegyeséül választani méltóztattál: esedezve kérünk, hogy akit védőszentünknek tisztelünk e földön, közbenjárására méltók legyünk majd Vele együtt dicsőíteni Téged az égben! Ki élsz és uralkodol – Isten –, mindörökkön örökké. Amen
Elmélkedés a Szűzanyáról mint hűséges Pártfogónkról
Mária, jó anyaként nem hagyja el követőit, tisztelőit!
Ajánld fel magadat és szeretteidet Szeplőtelen Szívének!
(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)
Szent Tibor (Tiburtius) vértanú élete, elválaszthatatlan sógornője, Szent Cecília történetétől. Ezért először Cecíliáról emlékezem meg, mivel általa tért meg a Jézusért vértanúságot is vállaló Tibor.
A III. század első felében történtek szerint, a kiemelkedő jómódban élő Cecília, szülei tudta nélkül keresztény és Krisztus jegyeseként kívánta leélni életét. Ebbéli szándékában, megerősítette a katakombák rejtekében a püspök is, feladva rá a szüzek fátylát.
Amikor szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják a rangban hozzáillő, Valerianus nevű pogány katonatiszthez, ő nem ellenkezhetett.
Abban a képtelenségben reménykedett, hogy vőlegénye tiszteletben fogja tartani titkos esküjét.
A házasságkötés, nagy dínom-dánommal meg is történt, ám amikor az ifjú pár elvonult, Cecília közölte nagy titkát férjével.
Valeriánus, hetykén számon is kérte menyasszonyától, hogy "Ugyan bizony ki akadályozhat meg engem abban, hogy asszonyommá tegyelek?"
Cecília azonban határozott választ adott vőlegényének: "Az Isten által mellém rendelt őrangyalom!"
Valeriánus, nyomban rá is kérdezett: "Miféle őrangyal? Szeretném én azt látni!"
Cecília nem késlekedett a válasszal: "Megláthatod, de előbb meg kell keresztelkedned!"
Az ifjú férjen olyan jószándékú kíváncsiság vett erőt, hogy nyomban a kereszténység mibenléte felől érdeklődött. A nászéjszaka, hitoktatással telt el Cecília részéről, majd elmondta férjének a titkos jelszót, amivel megtalálhatja a püspököt, akinél másnap jelentkezett is.
(Folytatás holnap!)
Bevezető 3
Szent József megértette ugyan a hallgatás feladatát, mely nem "tétlenségre" alapozódott! Szívesen lett volna ugyanis Jézus előhírnöke, hasonlóan Keresztelő Szent Jánoshoz. Minden vágya volt ugyanis „Őt hirdetni”, a boldogító titkot világgá kürtölni: „Nézzétek és lássátok, Ő az akire vártatok, Ő a Messiás, akire atyáitok is vágyakoztak!” Ám a magára vállalt hatalmas titok, kemény önuralomként fedte le egész életét anélkül, hogy megsértette volna azt. Márpedig ez, mint tűz égett benne, és Ő hordozta a szeretet tüzét. Mert a hirdetés nem az Ő feladata volt, nem az Ő útja. Az Ő élete a hallgatás szent pecsétjét hordozta.
Szent József a mi nagy tanítónk, a hallgatás erényének nagymestere. Egyetlen szent sem mutatta ilyen világosan, hogy Isten a hallgatásban beszél, hogy Isten a csendben ajándékozza önmagát.
Jézus nevelőapját „hallgatag szentként” említik, mert egyetlen szava sem maradt fenn, de még csak a legparányibb ereklyéje sem! Ami fennmaradt utána, az az Ő példája: áldozatos, türelmes és hűséges voltáról!
Sajnos a Szent Józsefről alkotott kép igen pontatlan! Szakállas idős embernek ábrázolják, holott fiatal, életerős ember volt! – Honnan lehet ezt tudni? – Onnan, hogy a Templom papsága őt jelölte ki a Názáreti Szűz jegyesének! Názáreti Mária négy éves korától, több lánytársával a Templomban nevelkedett, jámbor matrónák felügyelete alatt. Ez a zárdai lét azonban csak a serdülésig tarthatott. A zsidó főpapok a szokásrendnek megfelelően férjhez adták a lányokat, így Máriát is, de tekintettel voltak Dávidi származására és rendkívüli személyiségére. Ezért különleges férfit szántak neki, és ennek eldöntését a Gondviseletére bízták.
A jeruzsálemi Templom papsága összehívatta tehát a Dávid törzséből származó fiatalembereket azzal a kitétellel, hogy egy-egy vándorbotot hozzanak magukkal. Ezeket bevitték a Szentélybe és hosszas imádság után másnap megtekintették, hogy melyik hajtott ki. Ezen isteni próba eredményeként egyedül József botja mutatott változást – olyannyira –, hogy nem csak kihajtott, de virágba is borult! E hagyományból is, de a puszta logikából is következik, hogy a Dávid törzséből származó leggyönyörűbb szüzet, nem egy agg férfivel, még csak nem is egy 16-18 éves sihederrel jegyeztették el, hanem egy életerős fiatalemberrel, aki már jó tíz évvel idősebb volt!
Egy kevéssé legendás magyarázat szerint – (tudjuk, hogy a Szent Szűz egyetlen gyermeke volt szüleinek, Annának és Joachimnak) – és a zsidó törvények alapján csak törzsbeli férfiú vehette el, nehogy a családi vagyon más törzs birtokába jusson. Így lett a Szent Szűz a szintén Juda törzsbeli József jegyese, ám ennek megvalósításában szintén feltételezhetjük a templomi papság segítségét!
Szívük és lelkük szeretet-egysége túlmutatott az általános emberi szeretetkapcsolatokon, mert Isten választásából gyökerezett, és mindketten teljesen a leendő Messiásnak szentelték szüzességi fogadalmuk áldozatát. Mivel személy szerint Istennek ajánlották életüket, és nem is kívántak házasságra lépni, az eljegyzésbe való beleegyezésüket mindkettejük esetében, angyali szózat késztette. Kölcsönösen megegyeztek, hogy Istennek való felajánlottságukat (szüzességi fogadalmukat) a házas-létben is megtartják!
Jóságos Szent József! Oltalmazd családunkat/közösségünket: segíts, hogy Istennek mindenkor tetszésére legyünk. Te mindent kérhetsz számunkra, hiszen Jézusnak nevelőatyja vagy. Esdj ki mindnyájunknak igazi istenfélelmet, élő hitet, hűséget, világos és tiszta lelkiismeretet, természetes alázatosságot, nagy szeretetet Isten és minden felebarátunk iránt. Könyörögj érettünk, hogy egyre tökéletesebben éljünk, a bizalom útján haladjunk és soha el ne lanyhuljunk. Járj közben értünk, hogy Isten minket is szentté tehessen! Védelmezz bennünket, hordozd testi-lelki ügyeinket, ajánlj mindnyájunkat Jézus és Mária Szívének. Amen
Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az Irgalmasság Anyjáról
A legnagyobb bűnösnek sem kell félnie, hogy Mária eltaszítaná magától, ha Hozzá menekül.
Bevezető 2
Szent Józsefről az Evangéliumokban csak Máténál olvashatunk, röviden: „Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának.” (Mt 1,16) A szent hagyományban annyi maradt fenn Róla, hogy hallgatag ember volt. Hallgatag volt azért, mert páratlan megbízatása által egyfelől Isteni Titkot hordozott magában és a hallgatás volt a feladata. Másfelől tudta, hogy a csend állhatatosságában, Isten kinyilatkoztatja magát teremtményének, alakot ölt benne a szerető hallgatásban és felviláglik a hallgatag szeretetben.
Erzsébet kijelentése: „Boldog az, aki hitt...”, mely Józsefre is vonatkoztatható, hiszen az angyal közlésére ő is igennel válaszolt, jóllehet nem szóval, hanem cselekedettel „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6).
A Zsinat ezt tanítja: „A kinyilatkoztató Istennek a hit engedelmességével tartozunk. Ezzel az ember szabadon Istenre bízza egész önmagát, értelmével és akaratával egészen meghódol a kinyilatkoztató Isten előtt és önként elfogadja a tőle kapott kinyilatkoztatást”.[7] Az idézett mondat a hit lényegét érinti, mely teljességgel és egészében ráillik a Názáreti Józsefre.
»Az Ige megtestesülésével valósággá válnak az Ószövetség ígéretei és előképei, összefonódnak a színhelyek, személyek, események és szokások, mégpedig pontos isteni parancsok szerint. Ez utóbbiak közlése az angyalok szolgálata és Isten szavára különösen fogékony teremtményekhez szólnak. Mária az Úr alázatos szolgálója, aki öröktől fogva arra lett felkészítve, hogy Isten anyja legyen. József pedig valóban az, akit Isten arra választott, hogy „elrendezze Jézus születését”. (Origenész, Hom. XIII in Lucam, 7: S. Ch. 87, pp 214f.) Őt bízta meg a Mindenható, hogy az isteni rendelkezések és emberi törvények figyelembevételével gondoskodjék Isten Fiának e világba való „rendezett” beilleszkedéséről. Jézus egész „magán-”, másképp „rejtett” élete József oltalmára bízatott.« (XIII. Leo Redemptoris Custos 8.)
József Máriával együtt az első letéteményese az isteni titoknak. Mindketten a hit ugyanazon útját járták és ezt az utat teljességgel a megváltás misztériuma határozta meg. És itt a "misztériumon" van a hangsúly, hiszen a Szent Szűz és Szent József nem hideg engedelmességgel közeledtek egymáshoz, hanem nagyon is ráéreztek Isten jelenlétére. Ez az ihletett fennköltség a legbensőségesebb barátságot gyújtotta szívükben, de úgy is mondható, hogy a lelkük összecsendült a tisztaságos szerelemben!
Ezen bensőséges kapcsolat miatt rendelte el XXIII. János pápa – Szent József kiváló tisztelője –, hogy a római misekánonban, Szent József neve Máriáé mellé kerüljön, megelőzve az apostolok, a pápák és vértanúk neveit. Szent József atyasága konkrétan abban fejeződik ki, hogy „életét szolgálattá, áldozattá tette, amely a megtestesülés misztériumára és a vele kapcsolatos megváltói küldetésre irányult". (Szent II. János Pál Redemptoris Custos 8)
XIII. Leó pápa kiemeli e küldetésmagasztosságát: „Szent József fönséges méltóságával mindenkit felülmúl, mert isteni rendelkezés folytán oltalmazója, az emberek véleménye szerint pedig atyja volt Isten Fiának. Ebből következett, hogy az Isten Igéje Józsefnek volt alárendelve, engedelmeskedett neki, és vele szemben azt a tiszteletet és megbecsülést tanúsította, amelyet a gyermekek kötelesek megadni atyjuknak”. El kell ismernünk, hogy József „az ég különös adományaként a természetes szeretet egészét és azt a szeretetteljes gondoskodást érezte Jézus iránt, amelyet csak egy atyai szív képes felmutatni”. (Uo. 25)
Egyetlen szent sem volt olyan mélyhitű, csendes, karizmatikus és annyira elrejtett, mint Szent József. A szentek közül Őt tarthatjuk a legnagyobb misztikusnak! Nagysága éppen rejtettségén és misztikáján alapszik, melyre a hallgatás nyomta rá pecsétjét. Ez képezte az Ő alázatosságának alapját.
Isten a kicsit keresi, hogy alkalmassá tegye a nagyságra. „...ha nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek...” (Mt 18,3)
Szent József szerényen és rejtetten élt. Megindító az az egyszerűség és szegénység, melyben a Szent Család 30 éven keresztül Názáretben élt. Szívszorító a Messiás Jézus alázata, ahogyan Ő az evilági szegénységben megszületett. Megrendítő a két legnagyobb szent – a Szűzanya és Szent József – rejtettsége, akik Jézussal éltek. De legmélyebben Szent József áll a feledettség és elrejtettség homályában. Ez volt életének nagy ereje: Jézus és a Szent Szűz árnyékában élni, mintegy elrejtőzve az Ő nagyságukban.
Nagy pontossággal végezte munkáját, látta el kötelességét és feladatát, ám mindezt eltakarta visszavonultságával és elrejtettségével. Mindig arra törekedett, hogy háttérben maradjon. Ezért tűnik élete egyszerűen hétköznapinak és Ő ezt a hétköznapiságot magától értetődőnek és kötelességének tartotta.
Sohasem várt dicséretet és köszönetet, alázatával és sikereivel Ő dicsőítette az Istent. Elrejtettségének forrása maga Isten volt, aki Őt Fián keresztül isteni életben részesítette.
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted!
Alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus vére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben.
Oltalmazd Jézus Krisztus választott népét te, a Szent Család leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalma elleni küzdelmünkben. S amiként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten Szent Egyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az élet és üdvösség kulcsáról
A Szűzanya állandó közbenjárása a lelkek üdvösségéért! Mária a "földi Paradicsom".
Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a Szeplőtelen Fogantatás
A Szeplőtelen Fogantatás fogalmának és dogmájának kidolgozása, megvalósulása.
Bevezető 1
A Boldogságos Szűz Mária után, aki az Angyalok és Szentek Királynője, kit is tisztelhetnénk a mennyei szentek közül inkább, mint Szent Józsefet? Ő az emberek szülötte, aki méltónak találtatott arra, hogy Isten Fiának nevelő atyja, s a Boldogságos Szűznek jegyese legyen. Szent Józsefnek ebben a kiváltságában van minden méltósága, szentsége és teljes dicsősége!
Az ősegyházban külön ünnepe valószínűleg nem volt, mert a hagyomány nem ismerte sem halála napját, sem sírjának emlékét. Nyugaton a 10. századi Fulda martirológiuma március 19-én említi. A 12. században a keresztes vitézek Názáretben templomot építettek tiszteletére. A kor szakramentáriumaiban március 19-e, „József, Jézus nevelőatyjának” az ünnepe. Officiumát a 13. században írták, tiszteletét ekkor főként a ferencesek terjesztették. Hivatalosan március 19-ét IV. Sixtus pápa (ur. 1471-84) rendelte el ünnepnapjává. XV. Gergely pápa (ur. 1621-23) 1621-ben parancsolt ünneppé tette. 1956-tól az ünnep neve: „Szent József, Jézus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és az Egyház patrónusa”. 1870. december 8-án Szent Józsefet „az egyetemes egyház védnökének” nyilvánította IX. Pius áldott pápa.
Egyházunk Szent Józsefet az Istenanyát megillető hüperdúliát* követő második legnagyobb tisztelettel – protodúliával** – tiszteli. Ezért épült már a legrégibb korokban számtalan templom és oltár Szent József tiszteletére, ezért helyezik magukat a szerzetes rendek, katolikus közösségek és családok az Ő oltalma alá.
Bár Szent József tisztelete hazánkban már a középkorban elterjedt, mára sajnos, mintha megfeledkeztünk volna a legkiválóbb és legkiváltságosabb égi közbenjárónkról!
Számtalan régi-új szentnek van kultusza a katolikus lelkiségben, és kérjük is őket szüntelen, jóllehet az Isten Szentséges Anyja után Szent Józseftől várhatnánk a legreményteljesebb segítséget! – És imádkozunk Hozzá?
Ma, amikor a tisztaság puszta fogalma is értelmét vesztette, ma, amikor a családok bomlasztása már „nemzetközi programmá” vált, üdvös cselekedet lenne nemzetünket, családunkat és magunkat Szent József oltalmába ajánlani!
Az Ő példáját kellene oktatni a hittanórákon, őt kellene méltatni a szentbeszédekben, Őt kellene példaként állítani a hivatás- és párkereső fiataloknak, miként a családok és a munkások számára!
__________
* hüperdúlia – a szentek közül a legnagyobb tisztelet, mely az Istenanyát illeti
** protodúlia – a szentek közül a második legnagyobb tisztelet, mely Szent Józsefet illeti
Szent József! Isten hűséges gondnoka, Jézus nevelő atyja, Máriának, a legtisztább szűznek méltó jegyese, a szenvedőknek szeretetteljes gyámola és atyja!
Bizalommal folyamodom Hozzád és általad kérek segítséget azon szenvedő lelkek számára, kik a tisztítótűz lángjai közt oly nagyon vágyódnak Isten színelátására, s az örök boldogság elnyerésére.
Oh, könyörülj e szegény lelkeken, kik elhagyatottságukban irgalmadat esdve kérik, szüntesd panaszos sóhajaikat, vedd szívedre megható könyörgésüket. Amiként egykor Jézusnak és Máriának segítségére siettél, úgy siess ezen epedő lelkek segítségére. Ők is Jézus drága vérén lettek megváltva és Mária, az irgalom Anyja, gyengéden szereti ez árva lelkeket. Szabadítsd meg őket a tisztítótűz lángjaitól, rövidítsd meg siralmas kínjaikat, hogy Veled és a dicsőült szentekkel az örök boldogságban Istent az egész örökléten keresztül áldják és magasztalják. Amen
A Feltámadást követő első vasárnapot (Fehérvasárnapot), II. János Pál pápa 2000. április 30-án, 'ex catedra' az Irgalmasság Vasárnapjának nyilvánította. Ezzel egy időben sorolta a szentek sorába Fausztina nővért, az Irgalmasság apostolát.
A magyarság számára kiemelkedő volt a fenti dátum, mert Dr. Antalóczi Lajos pápai prelátus – az Irgalmasság magyarországi apostola – a Szentatya meghívottjaként együtt koncelebrált az ünnepi Szentmisén, majd utána a pápai ebédre is meghívott volt.
Az esemény azért is nyomatékkal bír, mert még azon év decemberében elhunyt Antalóczi atya, az Isteni Irgalmasság Naplójának fordíttatója és kiadója! (A fenti eseményen jelen volt e blog szerkesztője is, amiként a Fausztina Napló fordítási-, kiadási munkálataiban is részt vett! A képen Szent Fausztina és Antalóczi Lajos atya)
Hozzátok szólok, ne csüggedjetek! (– mondja Jézus)
,,Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, s már minden el volna veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket.'' (Napló 1448)
Bízzatok Bennem, ,,az Isten irgalma erősebb mint a nép bűnei" (Dives in misericordia 20). ''Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban.'' (Napló 1146) ,,Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.'' (Napló 1146)
Hallgassatok tehát Rám és bízzatok Irgalmamban! Várlak benneteket a Bűnbocsánat Szentségével, ám ne halogassátok!
Tisztelt Olvasó! Miután a Szentszék a 2021-es évet Szent Józsefnek szentelte, illő és üdvös felé fordulni és példaként magunk elé állítani – mi több, segítségét kérni! Ugyanakkor tudatában vagyok, hogy olyan szentről életrajzot írni, akiről egyszerre a legtöbbet és a legkevesebbet tudunk, nem csekély vállalás! A legtöbb annyiban, hogy a Világ Üdvözítőjének nevelőapja és a Szent Család oltalmazója volt, emellett Szent József életéről hiteles forrás alig van. Ennek ellenére a férfi-tisztaság, a családapaság és a munkások példaképéről és ugyanakkor Szent József emberi nagyságáról nem írni, Őt nem méltatni, igen nagy mulasztás!
Szent József ünnepén olvassuk Szienai Szent Bernáttól: „Az értelmes teremtményeknek adott összes sajátos kegyelem általános szabálya az, hogy amikor valakit az isteni jóság kiválaszt valami személyes kegyelemre vagy különleges életfeladatra, akkor megad neki minden karizmát, amely szükséges az így kiválasztott személy feladatához, és amely magát az embert is bőven ékesíti. Ez utolérhetetlen módon érvényesült Szent Józsefben, Urunk, Jézus Krisztus nevelőatyjában, a világ Királynőjének és az angyalok Úrnőjének igaz jegyesében, akit az örök Atya arra választott ki, hogy az ő két legértékesebb kincsének, tudniillik saját Fiának, valamint Máriának, jegyesének hűséges gondozója és őre legyen. Szent József ezt a feladatot a lehető leghűségesebben teljesítette. Ezért szól hozzá így az Úr: Te hűséges, derék szolga, menj be Urad örömébe! (Mt 25, 21)”
IX. Piusz és XIII. Leo pápa az Egyház igen nehéz időszakában azért nyilvánította Szent Józsefet a „katolikus egyház patrónusává", hogy ezzel az Egyházat a szent pátriárka különleges oltalmába ajánlja. Nagyon jól tudta ugyanis, hogy ezzel nem egy eddig ismeretlen tiszteleti formát ajánl, hiszen az Isten kiemelkedő méltósággal ruházta fel leghűségesebb szolgáját Szent Józsefet! „Az Egyház az Istenszülő Szűz után mindjárt a jegyesét részesítse a legnagyobb tiszteletben, és szorongattatásaiban pedig hozzá folyamodjon segítségért".
Végülis négy dolog késztetett a kutatásra és írásra, minden nehézség ellenére. Egyfelől az, hogy Szent József kissé elfeledett szent és nem foglalja el azt a helyet az istenszeretők szívében, amelyet megérdemel! Másfelől az, hogy Szent József élete kevéssé ismert, mert sajnos kevés kutatási igyekezet van az ismeretek bővítésére, ennél fogva az én összeállításom is esetenként csak elmélkedés!
Harmadsorban az a szükséges felvilágosítás késztetett, miszerint Szent József segítségét kérni, a szentek közül a legeredményesebb lehet, éppen azért mert az Istenanya után következik a szentek „rangsorában” (protodúlia), és „elhanyagoltsága” folytán, reményteljesebben bízhatunk közbenjárásában!
Negyedikként pedig az indíttatott, hogy látom mennyire szükséges lenne országos nagyságrendű imaszervezésben kérnünk Szent József segítségét fiataljainkért, családjainkért, nemzetünkért, Európáért és a küzdő Egyházért !
Ezért is a posztok végén egy-egy imát idézek Szent Józsefhez, majd végül egy kilenceddel zárom az elmélkedő sorozatot!
Kérem fogadják imádságos szeretettel!
A szerkesztő
Üdvözlégy az Atya Isten képe!
Üdvözlégy a Fiú Isten nevelőatyja!
Üdvözlégy a Szentlélek Isten szentsége!
Üdvözlégy a Szentháromság kegyeltje!
Üdvözlégy az Isten szent akaratának hűséges kivitelezője!
Üdvözlégy a Boldogságos Szűz Máriának legméltóbb jegyese!
Üdvözlégy a hívők seregének lelkiatyja!
Üdvözlégy a tiszta lelkeknek különös őrzője!
Üdvözlégy a szegénység kedvelője!
Üdvözlégy a béketűrés példaképe!
Üdvözlégy az alázatosság és engedelmesség példája!
Áldottak a szemek, melyek Őket látták!
Áldottak a fülek, melyek Őket hallották!
Áldottak a kezek, melyek érintették a testté vált Igét!
Áldottak a karok, melyek azt hordozták, ki fenntart mindent.
Áldott a kebel, melyen az Isten Fia nyugodott.
Áldott a szív, mely Jézus Szent Szívén gyulladt legbensőbb szeretetre.
Legyen áldott az örök Atya, ki téged oly nagy méltóságra kiválasztott.
Legyen áldott a Fiú Isten, ki téged atyjaként szeretett.
Legyen áldott a Szentlélek Isten, aki téged oly különös módon megszentelt.
Legyen áldott a Boldogságos Szűz Mária, aki téged, mint testvéri jegyesét szeretett.
Legyen áldott az angyal, ki téged itt e földön oltalmazott.
Áldás és dicsőség mindazoknak, kik téged szeretnek és tisztelnek: Amen
Elmélkedések a Szűzanyáról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni, és mit kell tennünk?
„ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emlék-napja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak és Nagyszombattal elérkezik a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson a bűntől. A nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek. Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják a Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát.
A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A prédikáció után a keresztség megújítása következik.
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
A Szentmisén felhangzó Alleluját az addig hallgató harangok, az orgona és a csengők hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória és szólnak a harangok, hirdetve Krisztus feltámadását, megváltásunk örömét.
Ezt követi az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén, a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
Magyarországon a katolikus hívek körében hagyomány, hogy szombat este, az ünnepi mise után fogyasztják el a bőséges húsvéti vacsorát.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
Nagyszombati népszokások:
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett máglyát raktak, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfákból. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját.
A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Szokás volt, hogy Nagycsütörtöktől Nagyszombatig nem raktak tüzet, majd Nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen melegítették meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. (A megszentelt víz, nem azonos a szenteltvízzel) A megszentelt vízből a nép vitt haza és megöntözték vele a házakat is.
A feltámadási körmenetet a középkorban még vasárnap hajnalban, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta a feltámadt Jézus szobrát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
(Nagypéntektől a Húsvét utáni első szombatig)
ELSŐ NAP „Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, főleg a bűnösöket s merítsd őket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek!”
Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk és megbocsátasz nekünk, ne bűneinket nézd, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát mindörökké dicsérjük. Ámen
Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?
Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?