Ó, te, aki megérted, hogy életünk folyamán inkább viharok között hánykolódunk, semmint szilárd talajon, el ne fordítsd szemeid e Csillag ragyogásától, ha nem akarod, hogy elborítson az áradat. Ha kísértések szele ér, ha gyötrelmek szirtjei között hajózol, tekints a Csillagra. Ha a kevélység, hatalomvágy, mellőzés vagy a hiú vetélkedés hullámai között hánykolódsz, nézd a Csillagot, és hívd segítségül Máriát! Ha a harag, a kapzsiság vagy a test vágyai fenyegetik lelked tisztaságát, tekints Máriára. Ha a bűnök félelmetessége megzavar, ha a lelkiismeret szennyeződése megijeszt, ha az ítélet borzalmassága megrémiszt, ha a szomorúság feneketlen mélysége és a kétségbeesés örvénye fenyeget, gondolj Máriára.
Veszélyben, szükségben, kétségeidben gondolj Máriára, és hívd segítségül! Ne távozzék ajkadról a Neve, ne távozzék szívedből az Iránta való áhítat, s hogy a közbenjáró imáját elnyerhesd, ne szűnj meg példáját követni. Ha Őt követed, el nem tévedsz; ha Őt kéred, nem esel kétségbe. Ha Rá gondolsz, tévelygésbe nem esel; ha Ő fogja kezedet, nem fogsz elbukni. Ha Ő védelmez, nincs mitől félned; ha Ő vezet, nem fáradsz el; ha Ő kegyes hozzád, célba érsz! – Így Testvérem, önmagad is megtapasztalod, hogy mily joggal mondja a Szentírás: A Szűz neve Mária.
(Clairvaux-i Szent Bernát beszédéből)
