Kedves Hallgatóim! A magyarság fatimai kötődéseiről szeretnék szólni a következőkben.
Mindszenty hercegprímás 1947-ben Magyarországon meghirdette a fatimai üzenet teljesítésére az Engesztelő Mozgalmat (többek közt, ennek nyomatékaként is akarta felépíteni a Budapest-Normafai Engesztelő Kápolnát, a Szent Anna réten)! Ezen szándéka nemcsak hazánkban terjedt, de nemzetközi hírű is lett.
A második világháború végén, 1945-ben hazájából elmenekült több ezer magyar között volt a Csanádi Egyházmegyéből való Kardos Illés atya is, aki Spanyolországban talált otthonra. Kardos atya az '50-es évek elején elzarándokolt Fatimába, s erről az élményéről a következőket nyilatkozta:
„A jelenési kápolnában imádkozva világosodott meg előttem, hogy Magyarország feltámadásának és a világ megmentésének útja a fatimai üzenet teljesítése. Amikor láttam azt a szánalmas, primitív, a kegyhelyhez méltatlan kálváriát, felvillant bennem, hogy mi magyarok építsünk egy szépet, impozánsat, mely méltó lesz a szent helyhez." 
Kardos atya el is kezdte ennek megszervezését. Saját elnökletével 1953-ban, Szent István ünnepén Barcelonában megalakult a Mindszenty bíborosról elnevezett Fatimai Magyar Kálváriabizottság és Keresztút Mozgalom. Az alapítólevelet külföldi magyar emigráns papok írták alá.
Az aláírók felkértek minden igaz magyart, hogy „áldozzon tiszta lélekkel, bármily csekély összeget is, hogy a nemzetünk megmentéséért felajánlandó fogadalmi oltár és kálvária a lélekben megújhodó magyarság műve legyen. Nekünk kell megépítenünk a kálvária tizennégy stációját, és ugyanott fogadalmi oltárt is kell emelnünk a 
Boldogságos Szűznek, akinek közbenjárását, anyai oltalmát kérjük és reméljük”.
A keresztút megépítést és a Mozgalmat, 1956. július 10-én engedélyezte D. João Pereira Venancio leiria-fatimai megyéspüspök.
A monumentális Keresztutat, Marek László magyar mérnök a pásztorok útjára, a főbb jelenési helyek érintésével tervezte meg, melyet Lúcia nővér a püspök kérésére még 1946. május 21-én azonosított (lásd alul!).
